A skandinávok Japánba mentek

Fleuriste | 2013. január 22. |

B

Higasino Keigo: X – A gyilkos ismeretlen

Libri Kiadó, 2012, 400 oldal, 2025 HUF

Brutális gyilkossággal indít a japán Higasino Keigo eredetileg 2005-ben, magyarul pedig most decemberben megjelent könyve: a szépséges Jaszuko hiába vált el évekkel ezelőtt agresszív férjétől, és költözött messzire, Togasi ismét a nyomára bukkan, és újra zaklatni kezdi a nőt és kamaszlányát. Egyik este a vita hevében azonban a két nő megöli a férfit, a nyomok eltüntetésében pedig legnagyobb meglepetésükre szomszédjuk, a zárkózott és hallgatag matematikatanár, Isigami nyújt segítséget.

Alibijük azonban korántsem áll szilárd lábakon, és bár cáfolhatatlan bizonyítékai nincsenek, a rendőrség sokáig mégis a nőt tartja az első számú gyanúsítottnak. Kuszanagi felügyelő azonban csak hiszi, hogy ő tartja kezében a szálakat, de hogy ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna, arra jó barátja, a máskülönben fizikusként dolgozó Jukava mutat rá többször is. Két elme feszül egymásnak a kötet lapjain, a rendőrségi nyomozás, mondhatni, csak mellékszál, a súlypontot ugyanis az egymást amúgy roppant módon tisztelő Isigami és Jukava szellemi csatája adja.

Lenyűgöző akciójelenetek, az érzelmek vad hullámzása vagy egy-egy váratlan szereplő felbukkanása helyett itt a hideg-rideg logika az, amely igazából dinamikát ad a szövegnek, és az események racionális elemzése az, ami előrelök bennünket, hogy azután az obligát csavar teljesen új pályára terelje a cselekményt, és ezzel a regény végkimenetelét is. Szereplőink, a fizika és a matematika két fura ura számára ugyanis a tét nem is az események felgöngyölítése vagy éppen eltusolása, hanem annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy tulajdonképpen mi a nehezebb: „kitalálni egy problémát, amit más nem tud megoldani, vagy megoldani azt”?

Titkokkal, elfojtásokkal terhes könyv az X – A gyilkos ismeretlen, amely hangulatában sokszor a skandináv krimikre hajaz. Mindenképpen egy sötét tónusú történettel van dolgunk, amelytől nem áll távol egy csepp társadalomkritika sem (rámutatva például, hogy családon belüli erőszak esetén a japán nőnek csak ritkán lehet igaza), ennek megléte azonban korántsem annyira súlyos, mint az észak-európai regényeknél. Ami alapvetően hiányzik a kötetből, az az a fülledt, szorongató érzés, amely összerántja az ember gyomrát, és nem ereszt egészen a kötet utolsó lapjaiig.

Higasino Keigo regénye ugyanis az első harminc-negyven oldalt leszámítva kimondottan steril. Hűvös. Sima. A szerző már-már távolságtartóan kezeli hőseit, akik ugyanakkor zsenialitásukban is rendkívül esendőek, hétköznapi jellegtelenségüket pedig sokszor álcaként használják fel. Maga az eseménysorozat is személyes narratíváik, az egymással folytatott párbeszédek útján bomlik ki. A matematikus és a fizikus kamaradrámája ez a sztori, és talán az egyetlen Kuszanagi felügyelőt leszámítva a szereplők mindegyike is csak az ő kezük alá dolgozik, nekik asszisztál. Talán ez is az oka, hogy – miként az a jobbféle krimiknél lenni szokott – végül nem is a bűnös szándék vagy a kegyetlen megvalósítás az, ami elrettent vagy éppen lenyűgöz, hanem sokkal inkább az a fura, megfoghatatlan valami, amit úgy hívnak, emberi psziché.

A regény amúgy Ázsiában akkora népszerűségnek örvend, hogy nem csak a japánok, hanem még a koreaiak is filmet forgattak belőle.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.