Szendi Gábor: Pánik
(Tények és tévhitek), Jaffa, 2009, 308. o.
Szendinek ez a könyve sokkal jobban tetszik, mint a nőkről írott. Míg ott a sok bába közt elvész a gyerek, a sokféle adat és nézőpont közt a nő, itt a tudományos lelkiismeretesség segít rendet tenni a pánik fogalma és jelensége körül felbukkanó címkék között. Beszél a pszichiátria és a pánik fogalmának történeti kérdéseiről, a pánik típusairól és kialakulásának elméleteiről, a terápiák elveiről.
Ezen tévhitoszlató munka bevallott kiindulópontja Szendinek az a sokat hangoztatott nézete, híres-hírhedt attitűdje, mellyel a gyógyszer- és „pszichiátriaipart” támadja, és igyekszik felhívni a figyelmet a tartós gyógyszerszedés veszélyeire. Lesújtó (és érvei alapján azt gondoljuk: jogosan) véleményének ezt megelőzően 2004-es Antidepresszáns és placebo, valamint 2005-ös Depresszióipar című könyvében adott hangot.
Bár a pánik jelensége első látásra jól körülhatároltnak tűnik (például a testi tünetek alapján: fulladás, izzadás, szapora szívverés be lehet azonosítani egy pánikrohamot), Szendi óva int a betegségként való definiálástól is, ugyanúgy, mint a bagatellizálástól. A pánik körül kialakult tévhiteket véleménye szerint a pszichiátria- és gyógyszeripar gerjeszti azért, hogy alapot adjon a gyógyszeres kezelésre. „A pánik nem titokzatos betegség, hanem evolúciós örökségünk része. Betegséget a pánikipar kreált belőle. Ha a pánik tényleg betegség lenne, és a gyógyszerek, melyeket a pánikipar egyedüli gyógymódként ajánl, valóban hatásosak volnának, ma már nem volna pánik.” (14.) Ijesztő történetekkel illusztrálja milyen káros egy-egy gyógyszeres kezelés a páciens egészségére, és hogyan csalnak a gyógyszergyárak a kísérleti eredmények publikálásában és a statisztikagyártásban.
Mint Szenditől megtudjuk, nyugaton már elfogadott tény az, aminek hangoztatása itthon még mindig felháborodást kelt: hogy a terápia hatékonyabb, mint a gyógyszeres kezelés. A terápia működése azon az elven alapul, hogy az agyat újra lehet huzalozni, illetve a tanulás megváltoztatja az agyszerkezetet. „A különféle pszichoterápiák nagyon is hatékonyan avatkoznak be az agyműködésbe, s a páciensek olyan viselkedési és gondolkodási technikákat sajátítanak el a terápiák során, melyeknek köszönhetően képessé válnak kontrollálni agyuk olyan folyamatait, amelyekhez korábban „nem fértek” hozzá”.
A könyv utolsó részében („Miként küzdjünk meg önerőből a pánikkal és az agorafóbiával?”) maga is ilyen technikákat ajánl, gyakorlati tanácsokat ad, melyek nemcsak a pánik kezelésére, hanem más szorongások csillapítására is alkalmasak. Az egyik leghatékonyabb, egyúttal a legnehezebb és legdrasztikusabb módszer az „ingerelárasztásos”, „mélyvíz” módszer, ami terapeuta felügyelete nélkül nem mindenkinek és minden helyzetben ajánlott. Ennek lényege, hogy a páciens addig és olyan intenzitással szembesül a félelmet kiváltó ingerekkel, míg „megszokja” őket és kioltódik a félelem.
A terápiák elméletével és működésükkel kapcsolatos egyik legfontosabb gondolat, hogy „Az emberi lélek és kommunikáció lényege a paradoxon, ha nem is vesszük észre ezt nap mint nap. [...] a pánik és az agorafóbia lényege például az a paradoxon, hogy minél jobban el akarjuk kerülni a tüneteket, annál inkább előidézzük azokat.” (150.) Ezért nem vezet tartós eredményre a tüneteknek, vagy magának a problémás helyzetnek a megszüntetése, sokkal fontosabb a probléma lényegével való, akár váratlan, szokatlan találkozás.
Szendi helyenként humoros és kedélyes elbeszélő stílusa egyszerűen megnyugtató. A bonyolult pszichológiai fogalmakat és hipotéziseket érthetően és élvezetesen magyarázza, példákkal illusztrálva, helyenként filozófiai következtetésekig végiggondolva. (Például a klasszikus és operáns kondicionálás közti különbséget így magyarázza: „Az „orosz modell” (a klasszkus k. – én) lényege tehát a magatehetetlen állat vagy ember tetszés szerinti működtetése, az „amerikai modellé” (operáns) pedig a „szabadítsd fel magad” gondolat”). Alapos és érdekes könyv.
Tisztelt blog.hu,
Tisztelt meseleA gonosz gyógyszerészek című könyvismertetéssel kapcsolatban, mindenkinek szíve-joga, hogy saját ízlése szerinti recenziót írjon, annak tartalmával nem is vitatkozunk, a cím viszont nem tükrözi a tartalmat. A patikában dolgozó gyógyszerészek egészségügyi feladatköre merőben más mint a gyógyszeripar esetenként agresszív stratégiája. A pánikbetegségekre és a depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerek jellemzően receptkötelesek, a patikus csak abban az esetben ad ki ilyen típusú gyógyszert, ha az szakorvos által rendelt, és ebben az esetben is felajánlja az esetlegesen hozzáférhető olcsóbb készítményt.
Magyar Gyógyszerészi Kamara
