23000+2

szakállas nő | 2010. február 04. |

A-

Vlagyimir Szorokin: 23000

Fordította: Holka László

Gondolat kiadó, Budapest, 2009, 279 oldal, 3200 Ft.

 

Míg a trilógia első két kötetében a szerzőnek sikerült szimpatikussá tennie, majd elmélyítenie ezt a szimpátiát az olvasó és a Testvériség között, a harmadik kötetben (azzal, hogy esélyt ad a kényszermunkára ítélt húsrobotok kezébe) megszületik az ellenpólus, és az író elkezd végre egy komplexebb képet láttatni. Elbizonytalanítja az olvasót atekintetben, hogy mi hordozza számára a valódi értéket: az utópisztikus tökéletesség, a teremtő Fény újjáéledése (akár nélküle is), vagy a trilógia folyamán eddig végig (jogosan és szemfelnyitóan) elidegenített emberiség történetének esetleges folytatása.

Mégis: mennyiben emberi történet ez? Ha idegenek (saját felsőbbrendűségük tudatában) ennyire hidegen beszélik el őt, és azt, ami vele az utóbbi bő száz évben történt, mennyire érezhetjük magunkénak ezt az embert? Az egyetlen esélye Szorokinnak arra, hogy átfordítsa ezt a gondosan megszervezett idegenkedést (azon túl, hogy fel-feladja a kék szemek átható tekintetét) abban rejlik, hogy idővel elér a világba, amit az olvasó is ismer. Ennek a világnak a nyelve által az addig sehová sem igazán tartozó olvasó végre közel férkőzhet, azonosulhat az ő életét élő, az ő problémáival küszködő húsrobotok sorsával. Ezen a ponton ugyanis már nem magában ismeri fel a húsrobotot, hanem a húsrobotban ismeri fel magát, az embert.

A történet ideje szerint egymás után állított kötetekben (Bro útja, A jég, 23000) emellett megfigyelhetjük, azt a következetesen egyre növekvő, és egyre ijesztőbb fanatizmust, melyben a Testvériség tagjai részesednek. Minél közelebb érnek céljukhoz (a 23000 fivér és nővér megleléséhez és velük „a végső Nagy Kör” megalkotásához), működésük annál jobban emlékeztet azokéra a totalitárius rendszerekére, melyek léte a leginkább alátámasztja a testvériség azon rögeszméjét, miszerint a húsrobotok világa, a Föld nem más, mint a Nagy Hiba, melyet ki kell küszöbölni, azaz el kell pusztítani.

A jég apokalipszist ígért, a 23000 beváltja?

Vitathatatlan, hogy jelen kötet igazi tétje a trilógia befejezése (ha már zárása nincs), illetve zárása (ha már befejezése nincs). Ha emlékszünk A jég utolsó oldalaira, akkor ismerős lehet az eljárás. Azonban a 23000 első fejezete pontosan onnan folytatja a történetet, ahol Szorokin akkor letette a tollat. Ez már csak azért is megnyugtató, mert biztosak lehetünk benne, hogy nem maradtunk le semmiről, illetve, hogy nem azért néztük bambán a Jég utolsó oldala után következő üres lapot, mert valamit nem értettünk meg. Most viszont 23 000 hullával és egy élő emberpárral a hatalmas márványon megint minden nyitva marad. Kijavították „a Fény Nagy Hibáját”, de vég helyett sokkal inkább valaminek a kezdetét hozták el vele. „Ez van!” – És a két ember visszaviszi a világba, amit megértett. Mi végre?

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók