Nagy kihívás olyan könyvet készíteni, ami felkelti a gyerekek érdeklődését a korunkat fenyegető klímaválság iránt, és egyben követhető megoldást is kínál, ugyanakkor élvezetes olvasmány. Ez a több nemzetközi díjat is magáénak tudható finn kiadvány ilyen!
Ha kevesebb lesz a beporzó a Földön, akkor hogyan jut majd elég paradicsomszósz a pizzára? És mi lesz apa és anya reggeli kávéjával? Lotti és Gáspár időkapszulába pattannak, és elutaznak a múltba. Hihetetlen kalandjaik közepette az is kiderül, hogyan csökkent a természet sokszínűsége az utóbbi évszázadokban az emberi tevékenység nyomán. A két jóbarát lelkesen nekiáll kutatni a megoldások után. Miként gondoskodhatunk arról, hogy a Földön a jövőben is folytatódjon a sokszínű élet? A Hová tűntek az állatok? a komoly dolgokat is érthetően és szórakoztatóan tálalja a tudásvágyó gyerekek számára.
Laura Ertimo geográfus, író, fő területe a gyermekeknek szóló ismeretterjesztés. Visszatérő témája a holisztikus világszemlélet, az ember és természet kölcsönhatása.
Laura Ertimo: Hová tűntek az állatok? (részlet)
Illusztrálta: Mari Ahokoivu
Fordította: Bába Laura
A KIHALÁS
– A kihalás egy természeti jelenség…
–…de most már az is előfordul, hogy az ember okozza…
– és nagyon lényeges a változás gyorsasága is. De kezdjük a kihalással!
Minden élőlény meghal, amikor eljön az ideje. A kihalás viszont azt jelenti, hogy egy állat-, gomba-, növény-vagy baktériumfaj utolsó egyede is elpusztul.
Hogy egy élőlény hogyan él, az egyrészt az öröklött génjeitől, másrészt esetleg a szüleitől ellesett, tanult viselkedésformáktól függ. Ha utódai születnek – mondjuk, fiókái, gyerekei, csemetéi vagy ikrái –, akkor továbbörökíti a génjeit. Emellett például a daru és az ember tanítja is az utódait. Sok lőlénynél a kicsinyek nem élnek együtt a zülőkkel, de hordozzák azok génjeit.
Ha egy faj kipusztul, a génállománya és az életmódja nem öröklődik tovább.
Amikor rövid időn belül nagyon sok faj tűnik el, tömeges kihalásról beszélünk.
– Elszomorodom, ha a halálról beszélünk.
– Mégis, a halál az élet része.
– Furcsa is lenne, ha soha semmi sem halna meg.
– Mozdulni sem lehetne a Földön.
– Mi nem is léteznénk!
– Nagyon sötét lesz ez a történet?
– Ez attól függ, kitől kérdezed.
Fajok más módon is eltűnhetnek: hosszú idő alatt átalakulnak. Ezt a változást nem kihalásnak, hanem evolúciónak nevezzük. A faj csak másmilyenné fejlődik, de tovább hordozza korábbi változatainak örökségét.
///
(Lotti és Gáspár meglátogatják ILKKA HANSKIT, a legendás ökológust)
A különféle ganajtúrók szinte az egész világon fontos munkát végeznek. Ausztráliában láthattuk, mi történik, ha nincs olyan élőlény, amely lebontaná a szarvasmarhák ürülékét. A helyi ganajtúrók az erszényesek bogyóit bontják csak le, a máshonnan betelepített szarvasmarhák trágyáját nem szeretik, így az megmarad.
Az állatok, növények, gombák és mikroorganizmusok egyetlen rendszert alkotnak, amely az anyag és az energia körforgásán alapul. Ez a rendszer, vagyis az ökoszisztéma az idők és a nemzedékek során a helyi körülményekhez alkalmazkodik.
– Hogyan kutathatók a bogarak?
Könnyen odacsalogathatjuk őket magunkhoz, még akár az olyan gazdag élővilágú tájakon is, mint Borneó és Madagaszkár. A szigetek ökoszisztémája pedig kiválóan alkalmas a tudományos kutatásokhoz. A környező víz behatárolja a szárazföldi állatok mozgását. Egy szigeten minden élőlénynek ki kell jönnie a másikkal. A szigetek ökoszisztémája így válik egyedivé.
– És mit lehet megtudni a szigeteken élő bogarakról?
– Rengeteg mindent, bőven van mit tanulmányozni és tanulni.
– Szóval a biológiai sokféleség csökkenésére vagytok kíváncsiak? Nagyon aktuális téma!
Először a különlegesebb fajok eltűnésére figyelünk fel,
de a széles körben elterjedtek száma is csökken. Az élőlények egyre gyakrabban szakadnak el egymástól. Az ember kihasználja a földet, és tevékenységével az éghajlatot is megváltoztatja, ennek következtében pedig természetes élőhelyek tűnnek el. Egy jávorszarvas a megfelelő körülményeket keresve messzebbre is elügethet, na de a talajban élő apró organizmusok? A növények? A gombák? A faültetvények, utak, földbirtokok és városok számos fajnak jelentenek átléphetetlen akadályt.
– Tornáztassuk meg egy kicsit az agyunkat: nem egy, hanem több egyidejű változás zajlik.
Nem úgy, mint a filmekben, ahol világosan követik egymást.
– Merre kutassunk tovább?
– Vizsgáljátok az emberi tevékenységet és az élőhelyek pusztulását, azzal átfogó képet kaptok.
– Okosak vagytok, biztosan meg fogjátok érteni!
– Psszt! Indulnunk kellene.
– Köszönjük, Ilkka, hogy meglátogathattunk!
– Nagyon érdekes ez a munkahely!
– Sziasztok!
