A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig
Jens Andersen
LEGO egy életen át - Egy család és egy cég története
Ford. Harrach Ágnes, Európa, 2022, 464 oldal
-

Ez a mese 1915-ben Dániában kezdődik, amikor egy fiatal nyugat-jyllandi mesterember, Ole Kirk Christiansen fülébe jut, hogy a parányi Billundban eladó egy asztalosműhely. És végül olykor egészen drámai utakon átkelve napjainkig vezet, amikor is a LEGO márka már az egyik legkedveltebb és legismertebb a földkerekségen. Mindeközben megtudhatjuk, hogy egy mélyen hívő, ám szenvedélyes, folyton álmodozó asztalos miért kezd el fajátékokat gyártani, és miért tértek át végül a műanyagra, honnan ered a különös név, hogy született meg a legendás legókocka és legófigura, mikor nyitották az első játékparkokat, hogyan fonódik össze a család és a játék az egykori kisváros fejlődésének történetével, vagy hogyan használták fel mindig a modern kor vívmányait és technológiáit a játék fejlesztésére. És közelebbről megismerhetjük a családi cégvezetők több generációját is, akik a játékok iránti szeretetüket soha nem hagyták elszenderedni, és fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy gyerekek milliói a kreativitásukat fejlesztve játszhassanak.

Jens Andersen könyve egyúttal rendhagyó kultúrtörténet is a nemzedékek folyton változó játék- és gyermekszemléletéről, valamint a különböző korszakoknak a játékhoz és a gyermekekhez való viszonyáról. A teljesen illusztrált mű a LEGO Csoport billundi történelmi gyűjteményében és archívumában végzett másfél éves kutatás, valamint a Kjeld Kirk Kristiansennel, az alapító unokájával és a cég korábbi vezetőjével folytatott havi találkozók és beszélgetések alapján készült, aki a könyv során mindvégig saját és családja életét dolgozza fel és kommentálja.

Jens Andersen: LEGO egy életen át – Egy család és egy cég története (részlet)

Fordította: Harrach Ágnes

Az Oroszlános Ház mögötti műhelyből áradó fa-, forgács- és fűrész-porillat, amelyhez Billund ötszáz lakója már hozzászokott az elmúlt évek során, most a felmelegített műanyag édeskés szagával keveredik. És az asztalosszerszámok és -gépek jól ismert csiszolódó, surrogó hangjához most egy monoton, ütemes dübögés csatlakozik az Ole Kirk kertje végében álló barakkból. Az új anyag lassanként a teljes forgalom felét teszi ki, és a LEGO ez évi árjegyzéke már több mint kétszázötven játékszert tartalmaz.

KJELD: Gyerekkoromban imádtam a friss fa illatát. 10-12 éves koromban folyton-folyvást belopakodtam a Mesterember-udvarra, mert így hívtuk. Itt voltak a kovácsok, a festők, az asztalosok és a villanyszerelők kicsi műhelyei, csodálatos játéklehetőség volt ez egy kisfiú számára. Megismerkedtem a szerszámokkal, megtanultam, melyiket mire kell használni, hogyan kell helyesen tartani. És persze néha még azt is megengedték, hogy készítsek ezt-azt. 

1951-ben a Dél-Jyllandi Kiállításon a LEGO játékok egész tárházát sorakoztatja fel – a csörgőktől kezdve, babalabdákon, falovakon, húzogatós állatokon és a klasszikus faautókon keresztül egészen a kicsi műanyag építőkockákig és a billund-i gyár új sikertermékéig: „Műanyag Ferguson traktor hozzá tartozó kiegészítőkkel”, valamint egy fából készült Diesella, amelyet a kerékpár hátsó kerekére kellett szerelni, s ha a fiúk kerekeztek, akkor ez olyan hangot adott, mint egy igazi motor. A Legetøjs-Tidende című folyóirat természetesen jelen van a vásáron, és lelkendezve írja:

„A LEGO-kerékpár motorja azon túl, hogy élethűen visszaadja a mindenki által jól ismert segédmotorhangot, még le is billenthető, és feltölthető »benzinnel«. És mivel a segédmotor boldog »vezetője« még egy jogosítványt is kap, könnyű elképzelni, hogy ez a teljesen eredeti játékszer hamar keresett árucikk lesz.”

Nagyon sok izgalmas játék van lányok és fiúk számára is a LEGO standján, talán túl sok is. A kínálat több irányba terjeszkedik. A játékgyár még műanyag diakeretek gyártásába is belefogott, mint ahogy azt is fontolgatják, hogy tárgyalásokba kezdjenek gőzgépek Angliából való importálásáról. Mindezt természetesen a forgalomnövelés miatt, amely 1951-ben először lépi át az egymillió koronát. 

Godtfred felismeri, nagyobb fókuszra, és határozottabb priorizálásra van szükség annak érdekében, hogy a LEGO kínálata hosszabb távon is tartható legyen, és a vállalkozás kevésbé függjön az olyan rövid távú sikertermékektől, mint a jojó, a békepisztoly vagy a Ferguson traktor volt annak idején. 1952-től Godtfred számára a kulcsszó a „koncentráció”, egyben egy rokon értelmű szó a teljes konszern termék- és piacfilozófiájára. Sok-sok évvel később Kjeld így fogalmazza meg ezt az alapvető elgondolást egy marketingkonferencián tartott előadásában:

– A játékágazatban, amely tele van tiszavirág-életű termékekkel, melyek jönnek és mennek, a „koncentrációs filozófia”, amelyet eddig alkalmaztunk, és amelyre a továbbiakban is építünk, elég ritka. Gondosan ügyelünk alapötletünkre, amely rendkívül egyszerű, és amely egész tevékenységünk bázisát képezi, és ez tulajdonképp egy nagyon egyszerű ötlet, amely számos további növekedési lehetőséget rejt magában.

1952-ben megint megakasztja valami Godtfred gondolatmenetét: Ole Kirk legújabb ötlete. Hogy ezt apja betegsége csak megerősítette-e, azt nem tudja megfejteni, azt viszont tudja, se nem szükséges, se nem futja a gyárnak egy olyan mértékű fejlesztésére – háromszázötvenezer korona –, amelyről az apja álmodozik. Godtfred szerint továbbra is az a legfontosabb, hogy ne történjenek beruházások a termelés egészséges gazdasági fejlődésének kárára. A szenior igazgató építkezési kedvével kapcsolatos nézeteltérés 1952 nyarán egy szép napon odáig fajul, hogy viharos veszekedés kerekedik belőle, mire Godtfred felmond. Átvágtat az úton a saját házába, és megkérdezi Edithet, van-e kedve egy hosszabb autóútra menni Svédországba, de mielőtt kihajt Billund-ból, még megpróbálkozik egy kompromisszummal:

– Kezdjük a terved egyharmadával, apa!

Ole Kirk erről hallani sem akar. 

– Itt én döntök arról, mit fogunk építeni, a te feladatod, hogy megszerezd hozzá a pénzt!

Godtfred észreveszi, hogy apja szemében könnyek jelennek meg, de az öreg mégsem akarja megadni magát. Erre a fiú sarkon fordul, majd szétveti a düh, és elutazik Svédországba.  Egyhetes gondolkodási idő után Godtfred és Edith visszatér Billund-ba. Továbbra sem ért egyet apjával, de azért bemegy hozzá, és azt mondja:

– A te hitedre építve építkezünk, nem az enyémre. 

Ez az elhatározás döntő az elkövetkező évek LEGO-fejlesztésében, erről Godtfred később így beszél:

– Az 1952-es gyárbővítés válaszvonal volt cégünk történetében. Kénytelen voltam átlépni az országhatárokat az üzleteléssel. Először Norvégiára került sor 1953-ban. Emlékszem, amikor onnan egy jelentős szerződéssel hazatértem, még épp csak elkezdtük építeni az új épületet.

A rákövetkező évben Godtfred Németországba és Angliába is elutazik, hogy kitapasztalja, milyen szelek fújnak a játékágazatban, és hogy kapcsolatokat építsen ki kollégákkal és kereskedőkkel. 1953-ban a Nürnbergi Vásáron egy este összegyűlnek az ágazat dán képviselői, és Godtfred több viszonteladótól is hallja, mivel nemsokára eltörlik a dániai importkorlátozásokat, Dánia játékgyárosai akár kezdhetnek pakolni. Godtfred, aki apjával és más gyárosokkal egyetemben több mint tíz éve folyamatosan töméntelen pénzt és energiát fordít arra, hogy a lehető legjobb játékokat fejlessze ki, amelyek minőségüket tekintve sokak szerint még a német gyártmányok szintjét is elérik, ezt egyenesen provokációnak tartja.

Felháborodásában szinte biztatásnak veszi a szerinte igazságtalan jövendölést, és hirtelen merész ötlete támad: ha egy olyan cégnek, mint a LEGO, lenne egy remek, egyedi játéka, amelyet mindenütt el lehetne adni, és amely a jövőben is folyamatosan éppoly keresett lenne, akkor talán nem teljesen elképzelhetetlen, hogy a védekezésből támadásba lehet lendülni, és meg lehet hódítani a német piacot, amely kaput jelent Európa többi országába és piacára? Godtfred néhány évvel később, amikor már megkezdődött az export Norvégiába és Svédországba, így magyarázza ezt a LEGO elnökségének: 

– Ha az északi országok tizenötmilliós lakosságát összeadjuk Németország negyvenötmilliós lakosságával, és képesek vagyunk egy ilyen piac uralására, akkor nemcsak az lehet a célunk, hogy versenyképesek legyünk a németekkel szemben, hanem ha az értékesítési lehetőségeket jól felépítjük, akkor egy lépéssel előbbre is járhatunk, és akár ugyanolyan exportlehetőségeink is lehetnek, mint a németeknek.

Ilyen félelmet nem ismerő, terjeszkedő gondolatok keringenek a harminchárom éves Godtfred fejében, amikor 1954 februárjában átkel az Északi-tengeren, hogy Brightonban megtekintse a British Toy and Hobby Fair játékvásárt. Az úton vele van igazgatósági titkára, Bent N. Knudsen, Edith fivére is, aki azért kíséri el, hogy segítsen neki tolmácsolni, mert Godtfred kicsit érti ugyan az angolt, de nem beszéli a nyelvet. 

A dél-angliai fürdőhelyen töltött mozgalmas és inspiráló hét után, ahol többek között Godtfred azt is megállapítja, hogy a Kiddicraft „Self-Locking Building Bricks” építőjátéka még mindig létezik, de szemmel láthatólag nem lett túlságosan nagy kereskedelmi siker Nagy-Britanniában vagy más országban, lazít egy pohár whisky és egy szivar mellett a Harwichból induló DFDS-hajó bárjában. Ugyanezen a hajón utaznak a dán ágazat más képviselői is, akik szintén ezen a vásáron jártak, és Godtfred szóba elegyedik Troels Petersennel, a Magasin du Nord játékrészlegének fiatal beszerzési főnökével. Ő egyáltalán nem elégedett a játékágazatban uralkodó viszonyokkal, és úgy véli, valami rendszerre lenne szükség. Godtfred hegyezi a fülét. Troels Petersen rámutat arra a kérdésfelvetésre, amely már őt is évek óta izgatja, és amely nemcsak a LEGO túlságosan szerteágazó választékáról szól, hanem arról is, hogy valamilyen módon céltudatosabban és rendszerezettebben kéne megközelíteni az értékesítést.

Ez a beszélgetés az angol hajón felnyitja Godtfred szemét. Hirtelen tökéletesen tisztán látja maga előtt a feladatot: 

a LEGO-nak egyetlen ötletre kell koncentrálnia.

Egyetlen olyan termékre, amely egyedi és hosszú időre szól, és amelyet a játékszerek olyan nagyobb rendszerévé lehet kifejleszteni, amivel könnyű játszani, ugyanakkor könnyű gyártani és könnyű eladni is.

De mi legyen ez a termék? Godtfred újra nagyító alá veszi a szerteágazó LEGO-kínálatot, és ez alkalommal tisztán látja, hogy a kétszázhatvanöt fa és műanyag árucikk közül egyetlenegy felel meg ennek az elvárásnak. A színes, műanyag építőkocka, amely annak idején annyira lenyűgözte Ole Kirket, és amelyet azóta is gyártanak Billundban, és 1952–53-ban LEGO Mursten (LEGO Tégla) néven hoztak forgalomba.

Apjával ellentétben, Godtfred eddig nem hitt a kicsi, üreges kockában, s az első évek forgalmának adatai igazat is adtak neki. 1953–54-ben viszont javultak az értékesítési számok, de még mindig nem voltak kiemelkedően jók. Kérdés tehát, lehet-e a LEGO-tégla az az árucikk, mely a jövőben jelentősebb és tartósabb termék lesz? 

Mint korábban már említettük, Ole Kirk ebben sosem kételkedett. Unokái sem, akik lelkesen játszanak a LEGO-téglákkal, és főleg a hatéves Kjeld jeleskedik a legkülönfélébb házak építésében. 

KJELD: Kiskoromban tornyokat építettem magam köré. A két építőelemnek csak két-két bütykét pattintottam össze, így egymáshoz képest kissé el tudtam fordítani az elemeket, és kerek tornyokat tudtam építeni. Ezek a tornyok néha olyan nagyok voltak, hogy el is tudtam bújni bennük. Később egész városokat építettem LEGO-kockákból lenn az alagsori játékszobában, ahol annak idején az első fröccsöntő gép állt. Soha nem építési útmutató alapján építkeztem, hanem mindig a saját fantáziámból. Szerintem semmi kétség nem fér ahhoz, apa ihletet merített mindabból, amit én vagy a testvéreim játszottunk az építőkockákkal, és így látta meg annak a lehetőségét, hogy ebből egy rendszer alakuljon ki. Sok kérdést tett fel azzal kapcsolatban, amiket készítettünk, de soha nem ült le közénk építeni, akkor sem, amikor már nagyobbak lettünk. Mindig csodálkoztam azon, hogy ő szemmel láthatólag nem találta izgalmasnak a LEGO-kockákkal való bíbelődést. Annál jobban szeretett viszont lejönni az alagsorba, és megnézni, én mit eszeltem ki, és ezeket gyakran megmutatta mindazoknak az üzletfeleknek, akik látogatóba jöttek hozzánk. 

A „rendszer”, amely ekkortájt megjelent Godtfred lelki szemei előtt, nemcsak arról szól, hogy egy gyerek fog öt, hat vagy még több építőelemet, és abból készít egy vagy több épületet, hanem arról is, hogy kezdje el gyűjteni a LEGO-téglákat, karácsonyra és születésnapra LEGO-ajándékcsomagot és kiegészítő készletet kérjen magának ajándékba, így bővítse játéklehetőségeit. Godtfred kereskedelmi ötletének képlete hamarosan tökéletesen látható: minél több építőelem, annál több játék. Minél több játék, annál több készlet és doboz.

És minél több készlet és doboz, annál nagyobb forgalom. 

Nehéz egészen pontosan megmondani, mit is jelentettek a gyerekek apjuk, Godtfred újítása számára, amikor kiötlötte a „LEGO System i Leg”, azaz „LEGO-játékrendszer”, avagy a LEGO System elgondolását. Főleg azért nem tudjuk, mert Godtfred erről sosem beszélt. Csupán azt tudjuk, annyira büszke Gunhildre, Kjeldre és Hanne-re és arra, ahogyan játszanak, hogy úgy dönt, az 1953 karácsonyára piacra dobott új LEGO-téglák csomagolására ők kerülnek.

Godtfred ötlete épp akkor születik a háború utáni években, amikor Dániában és más országokban is a gyermeknevelésről folynak a viták, „egészséges játékról” beszélnek, és arról, hogy jó játékszerekre, játékokra van szükség. A kérdéskör szakértői arra is kitérnek, hogy a szülők a gyerekek felügyeletét örömnek, ne pedig kötelességnek tekintsék.

A LEGO elfoglalt junior igazgatója igyekszik követni kora pedagógiai vitáját, amely a nagy napilapokban és a rádióban zajlik. Godtfred eltesz néhány cikket és interjút, amelyet olyan jeles dán gyermekpszichológusokkal és -pedagógusokkal készítettek, mint Jens Sigsgaard, Thea Bank Jensen és Sten Hegeler, s beragasztja ezeket LEGO-albumába, az óriási tervekkel rendelkező kicsi billund-i játékgyárról szóló első cikkek mellé.

A háború utáni években Dániában a játékról még mindig úgy gondolkodnak, a gyerek előbb-utóbb kinő belőle. A Kirk Christiansen családban ez sosem volt így. Amikor Godtfred és testvérei kicsik voltak, Ole Kirk és Kristine, később Sofie, egyáltalán nem tartották a gyerekek játékát időpocsékolásnak. Godtfred és a fivérei sok mindent alkottak a különböző méretű és formájú fadarabokból, amelyhez mindig hozzájutottak apjuk műhelyéből. Néha állatot farigcsáltak belőle, máskor autót, vagy egyszerűen csak egymásra rakosgatták építőkockaként. Amikor Ulla volt gyerek az 1930-as években, Ole Kirk a kert végében az egyik fára épített neki és kis barátainak egy játszóházat.

Mesélték a település lányai és asszonyai, hogy az 1930-as években a kacsák és a guruló játékok kerekeinek festésével is tudtak kenyérre valót keresni. Az ezért járó pénzt Ole Kirk borítékban hozta nekik házhoz, és ilyenkor néha az is előfordult, hogy vasárnap délután bedörömbölt az ajtón, és azt kiáltotta: „Ne üljenek odabenn, tessék kijönni, játszani a gyerekekkel!” 

Ole Kirk az 1890-es években volt gyerek, s bár rövid volt a gyerekkora, még abban is volt helye Blåhøjben a közös játéknak és éneklésnek. Egy pásztorfiú legkedvesebb játéka, meséli később egy interjúban a LEGO szenior igazgatója, az úgynevezett „hwolkow” (hulko) volt, egy zsinórra kötött lyukas kő, amelyet a gyerek maga után húzott, vagy kiköthette egy letűzött bothoz, mint egy igazi tehenet. De az idők változnak, állapítja meg Ole Kirk: 

– Kétségkívül a gyermekek korát éljük.

A jómódú szülők évente becslés szerint ötven-százmillió koronáért vásárolnak gyermekeiknek játékszereket. Ha arra gondolunk, amikor mi voltunk gyerekek, akkor csak egy rozsdás szöggel vagy egy lyukas kővel tudtunk játszani, akkor nagyot sóhajtva bosszankodhatunk azon, hogy túl korán születtünk.

Godtfred – apjához és mindazokhoz hasonlóan, akik korának gyermekekkel kapcsolatos kérdéseinek szakértői – egyetért azzal, a jó játékhoz jó játékszerek kellenek, és játékgyárosként „képesnek kell lenni arra, hogy leszálljunk a gyermekek szintjére, és gondoskodjunk arról, hogy egy-egy játék kellően sok játéklehetőséget nyújtson” – mondja. Több ehhez hasonló kijelentés bizonyítja, Godtfred mennyire követi kora gyermekpedagógiai vitáját. Ugyanakkor ihletet, ötleteket keres ahhoz, hogyan fogalmazza meg a legjobban vállalkozásuk alapelvét, ha majd piacra dobják a „LEGO System i Leg” (röviden LEGO System) rendszert. Már az 1954-es LEGO-tégla reklámján láthatjuk, mennyire közel áll a végső megoldáshoz. A doboz felirata: „Vill du LEGO med mig?” Akarsz velem játszani? (dán szójáték – a ford.), amelyhez az alábbi, alapos kereskedői magyarázatot mellékeli: 

„Az a gyerek, aki jól tudni játszani, felnőtt korában kezdeményező lesz, és szeret majd dolgozni, alkotni. Tehát óriási a jelentősége, hogy gyermekünknek fejlesztőjátékot adjunk, amely ösztönzően hat fantáziájára és alkotókedvére. A LEGO System, amelyet a fiúk ugyanúgy szeretnek, mint a lányok, nem is beszélve a felnőttekről, ilyen játék. Számos bölcsőde, óvoda és napközi ajánlásával.”

Kapcsolódó cikkek
...
Könyves Advent

Agatha Christie híres eltűnését gondolja újra egy regény

Az Agatha Christie-affér  öbb idősíkon játszódó, fordulatos regény tragikus szerelmesekről, szívfájdalomról, bosszúról és gyilkosságról. Emellett pedig lenyűgözően képzeli el újra a huszadik század egyik legtöbbet vitatott megoldatlan rejtélyét. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Az ükapa titkos receptjéből készülő forró csokoládék megváltoztatják a történelem menetét

Az életben maradásért, a boldogságért és a szerelemért küzdenek egy grúz család tagjai az orosz–grúz és szovjet 20. századi történelem viharaiban. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Picasso ötven felett kezdett el verseket írni

Kevesen tudják, hogy Picasso nemcsak az ecsettel bánt mesterien, de nagyszerű költő is volt.

Hírek
...
Beleolvasó

Új Jeruzsálemet akartak építeni, terror lett belőle

...
Hírek

Titkolózva jelentették be, hogy új Murakami-könyv jelenik meg áprilisban

...
Szórakozás

A mítoszok csatája előtt még elfér egy kis Röhrig Géza és Bak Imre [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Ők kapják a Baumgarten-díjat 2023-ban

...
Zöld

Hetven nap alatt kelt át az Antarktiszon egy brit katonanő

...
Hírek

Michel Houellebecq pornófilmben vállalt szerepet?

...
Beleolvasó

Légrádi Gergely az apák és fiúk közé ékelődő pusztító hallgatást írja meg

...
Hírek

Új kiadót indít a Móra, a felnőtteket célozza a Trend

...
Hírek

Knausgård új regényében műtőasztalon tér magához egy halott politikus

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

ADVENT
...
Könyves Advent

Amikor a szél a legigazabb - mit gondolnak valójában magukról és szeretteikről az idősek?

Ki ne szeretné megismerni az idősek gondolatait és tapasztalatait, hogy számot vethessen saját életével, és jobban megismerhesse önmagát?

...
Könyves Advent

Byung-Chul Han szerint a szerelem mára puszta szexualitássá vált

Han számára a szerelemhez bátorság kell, bátorság, hogy vállaljuk önmagunk megtagadását a Másik felfedezése érdekében. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Paul Newman memoárja hol vicces, hol fájdalmas, de mindenekelőtt kegyetlenül őszinte

Az Egy hétköznapi ember különleges élete kitárulkozó és önelemző, szeretetteljes és őszinte, összetett és mély írás, amely új fényben tárja elénk korunk egyik legnagyobb filmsztárját, az embert, akit sokan csodáltak, de kevesen ismertek. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.