(Sokéves jogi hercehurca után az izraeli legfelsőbb bíróság kimondta a végső szót: Max Brod és Franz Kafka irodalmi hagyatéka a jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül, és megtekinthető lesz - értesült a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet hétfőn.
A bíróság elutasította Max Brod egykori titkárnője, Esther Hoffe lányainak jogorvoslati kérelmét, akik megfellebbezték a korábbi bírósági döntéseket, amelyek a mostanáig magángyűjteményben őrzött majdnem százéves irodalmi kincsek Izraeli Nemzeti Könyvtárnak történő átadásáról döntöttek. Az értékes iratok Max Brodnak, Kafka barátjának és kiadójának hagyatékát képezték, amely fölött Brod titkárnője, Esther Hoffe rendelkezett 2007-ben bekövetkezett haláláig. Brodot az 1924-ben elhunyt Kafka arra kérte, hogy halála után olvasatlanul égesse el kéziratait, de ezt nem volt képes megtenni, sőt ki is adta a műveket, világhírűvé téve barátját.
Max Brod a Kafka-kéziratokat tartalmazó bőröndökkel együtt még a második világháború előtt, 1939-ben az akkori Palesztinába költözött és Tel-Avivban telepedett le. Halála előtt titkárnőjére, Esther Hofféra bízta saját maga és Kafka irodalmi hagyatékát, azzal a kéréssel, hogy majd adja át őket egy izraeli tudományos intézetnek. Brod 1968-ban bekövetkezett halála után azonban Hoffe négy évtizeden át részben saját lakásában, részben tel-avivi és zürichi bankokban helyezte el a kéziratokat, sőt még el is adott néhányat közülük: egy 1988-as londoni árverésen majdnem kétmillió dollárért cserélt gazdát A per egyik eredeti példánya.
Kapcsolódó cikkek:
A megmaradt dokumentumokat Hoffe két lányára, Eva Hofféra és Anita Ruth Vizlerre hagyta, akik szintén nem akarták kiengedni a gyűjteményt a kezükből, noha a helyi sajtó szerint méltatlan körülmények között, egy macskákkal zsúfolt lakásban őrizték legalábbis az iratok egy részét. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár sok évig tartó küzdelemmel végül bírósági úton elérte, hogy - szerintük Brod végakaratával összhangban - a gyűjtemény az intézményhez kerüljön.
Az izraeli közszolgálati rádió szakértője szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a széfekből esetleg Kafka egy mindeddig kéziratban lappangó újabb műve kerüljön napvilágra, de a korszak kutatói várhatóan értékes új információkhoz juthatnak Max Broddal, a huszadik század egyik jelentős gondolkodójával és művészével kapcsolatban.
(MTI)
