Olyan, mint a Ben Hur - csak nagyobb és jobb címmel jelent meg Adam Kirsch kritikája Spiró György Fogság című regényéről. A kötet november elején jelent meg a Restless Books gondozásában, angolra Tim Wilkinson fordította.
Kirsch a cikkében hosszan ismerteti a Fogság cselekményét, megjegyezve, hogy ahhoz képest, hogy úgy általában milyen keveset tudunk az ókorról, az időszámításunk szerinti 1. század meglepően jól dokumentált. A kritikus szerint a regény éppen ennek a világnak a megjelenítésében jeleskedik, legyen szó akár a politikai intézményekről vagy a társadalmi berendezkedésről. A regény római jeleneteiben például egy gladiátorviadalnak, egy patrónuslátogatásnak és egy brutális kivégzésnek is a tanúi lehetünk - Kirsch szerint ezek a jelenetek döbbentenek rá minket az ókori és a jelen világ különbségeire, a szélsőséges brutalitást, a megváltoztathatatlan és leplezetlen hierarchiát és a mindent átható korrupciót hozva fel példaként.
Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy valamennyi római - az udvaronctól a koldusig - nagyfokú bizonytalanságban élte az életét, Kirsch példaként azt a jelenetet hozza fel, amikor Uri apja kénytelen kölcsönadni Agrippának, még akkor is, ha ezzel mérhetetlen adósságba veri magát. Nemet mondani ugyanakkor nem volt opció. Kirsch egyébként a cikkében kiemeli azt is, hogy míg például Lew Wallace Ben Hurjában Jézus fontos szerepet játszik (még a kötet alcímében is szerepel), addig a Fogságban elsőre nem is biztos, hogy felismeri az olvasó, hogy kivel került Uri egy cellába, és ezt ő is csak sokkal később realizálja:
Én láttam, én beszéltem vele! Ember volt, mint te vagy én! Nem mondta, hogy ő a Felkent, mert nem volt az! Ember volt, nyomorult, tisztességes ember, mint te vagy én! Idős volt, ősz a szakálla, puffadt az arca, imádkozott, aztán péntek hajnalban jöttek érte, elvitték, és később a két zsiványt is, akik szintén nem voltak elítélve!…
A Fogságban tehát a Jézussal való találkozás mindössze egy azon szálak közül, melyekből végeredményben kikerekedik az ókori judaizmus elgondolkodtató és összetett képe. Kirsch szerint, ha Spirónak van üzenete, akkor az az lenne, hogy a judaizmus mindig is inkább változatos civilizációként, mint "koherens etnikai vagy vallási identitásként" volt jellemezhető.
Forrás: tabletmag.com
