Spiró Fogsága jobb, mint a Ben Hur

.konyvesblog. | 2015. december 10. |

Olyan, mint a Ben Hur - csak nagyobb és jobb címmel jelent meg Adam Kirsch kritikája Spiró György Fogság című regényéről. A kötet november elején jelent meg a Restless Books gondozásában, angolra Tim Wilkinson fordította.

Kirsch a cikkében hosszan ismerteti a Fogság cselekményét, megjegyezve, hogy ahhoz képest, hogy úgy általában milyen keveset tudunk az ókorról, az időszámításunk szerinti 1. század meglepően jól dokumentált. A kritikus szerint a regény éppen ennek a világnak a megjelenítésében jeleskedik, legyen szó akár a politikai intézményekről vagy a társadalmi berendezkedésről. A regény római jeleneteiben például egy gladiátorviadalnak, egy patrónuslátogatásnak és egy brutális kivégzésnek is a tanúi lehetünk - Kirsch szerint ezek a jelenetek döbbentenek rá minket az ókori és a jelen világ különbségeire, a szélsőséges brutalitást, a megváltoztathatatlan és leplezetlen hierarchiát és a mindent átható korrupciót hozva fel példaként.

Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy valamennyi római - az udvaronctól a koldusig - nagyfokú bizonytalanságban élte az életét, Kirsch példaként azt a jelenetet hozza fel, amikor Uri apja kénytelen kölcsönadni Agrippának, még akkor is, ha ezzel mérhetetlen adósságba veri magát. Nemet mondani ugyanakkor nem volt opció. Kirsch egyébként a cikkében kiemeli azt is, hogy míg például Lew Wallace Ben Hurjában Jézus fontos szerepet játszik (még a kötet alcímében is szerepel), addig a Fogságban elsőre nem is biztos, hogy felismeri az olvasó, hogy kivel került Uri egy cellába, és ezt ő is csak sokkal később realizálja:

Én láttam, én beszéltem vele! Ember volt, mint te vagy én! Nem mondta, hogy ő a Felkent, mert nem volt az! Ember volt, nyomorult, tisztességes ember, mint te vagy én! Idős volt, ősz a szakálla, puffadt az arca, imádkozott, aztán péntek hajnalban jöttek érte, elvitték, és később a két zsiványt is, akik szintén nem voltak elítélve!…

A Fogságban tehát a Jézussal való találkozás mindössze egy azon szálak közül, melyekből végeredményben kikerekedik az ókori judaizmus elgondolkodtató és összetett képe. Kirsch szerint, ha Spirónak van üzenete, akkor az az lenne, hogy a judaizmus mindig is inkább változatos civilizációként, mint "koherens etnikai vagy vallási identitásként" volt jellemezhető.

Forrás: tabletmag.com

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.