Rajongóival chatelt a Papírsárkányok szerzője

.konyvesblog. | 2013. április 16. |

Tíz éve jelent meg angolul Khaled Hosseini Papírsárkányok című kötete, és a People magazin honlapja ebből az alkalomból online kérdezz-felelekre invitálta a szerzőt és a rajongókat is.

Gyakran megkérdezik tőlem, hogy a Papírsárkányok esetében rejtett önéletrajzról van-e szó, de a regény nagyrészt kitaláció – jelentette ki egy kérdésre válaszolva Khaled Hosseini. A hetvenes években Afganisztánban kezdődő történet két barát életét követi nyomon. Egyikük, Amir egy napon cserbenhagyja barátját, Haszant, majd később az Egyesült Államokban kezd új életet. A lelkiismerete azonban még évek múltán sem nyugodt, és amikor visszatér az immáron tálibok uralta Afganisztánba, egyrészt egy merőben más országot talál, másrészt azonban lehetősége nyílik arra, hogy jóvátegyen valamit múltbeli bűneiből.

Khaled Hosseini szerint bár maga a történet fiktív, azt azonban elismerte, hogy sok életrajzi elemmel szőtte át a történetet. Kabul leírása, a hetvenes évek politikai miliője mind saját tapasztalatain alapul, és a sárkányeregetés, illetve azok a játékok, melyeket a fiúk játszanak a regényben, ugyanazok, melyekkel annak idején az író és fivére szórakoztatták magukat. Amirhoz hasonlóan Khaled Hosseini is Kaliforniában kezdett új életet, és mint mondja, élénken emlékszik még az első évek nehézségeire. A tálibokkal kapcsolatos részek kitaláción alapulnak, illetve olyan afgánok beszámolóin, akik abban az időszakban az országban éltek.

Az évek során ugyanis, az afgán összejöveteleken, bulikon, esküvőkön, rengeteg olyan afgánnal beszélt, akik annak idején a tálibok uralta Kabulban éltek. „Amikor leültem, hogy megírjam a Papírsárkányok utolsó harmadát, azt vettem észre, hogy akaratlanul is egy rakás anekdotát, sokatmondó részletet, történeteket, beszámolókat halmoztam fel magamban arról, milyen volt Kabul azokban az években” – teszi most hozzá. Az első verzió megírása tizenöt hónapot vett igénybe, majd újabb egy hónap kellett a szerkesztéshez: „Még mindig lenyűgöz, hogy milyen gyorsan megírtam ezt a könyvet!”

Khaled Hosseini elismerősen nyilatkozott a regénye alapján forgatott azonos című filmről is, külön erényeként említve, hogy a film nem a szokásos, tehát a politikai erőszak és a terrorizmus által meghatározott kontextusban mutatta be a régiót, hanem sokkal inkább a család nagyon is emberi történetére és a szeretetre helyezte a hangsúlyt.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!