![Szlovén filmek, Ladik-kiállítás, Térey színháza, kultúrtörténeti séta [Programajánló]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/32860/fe_580_320_large_te_rey_zak_2010.jpg "térey jános (valuska gábor fotója)")
Szlovén Filmnapok
Díjnyertes kortárs szlovén filmeket, köztük Szlovénia idei Oscar-nevezettjét és három kortárs szlovén alkotást is láthat a magyar közönség az immár hetedik alkalommal megrendezett Szlovén Filmnapokon. A program része a világ legnagyobb fesztiváljain többszörösen díjazott A zenekar, Szlovénia 2024-es Oscar-nevezettje, a szlovén Vesna Filmfesztiválon öt díjat – köztük a közönségdíjat is – elnyert road movie, a Motorosok és az Ébressz fel című film, mely arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehetséges-e megszabadulni a gyűlölettel teli múlt súlyos terheitől. A rendezvényt a Szlovén Filmközpont, a BudapestFilm Zrt. és a Szlovén Köztársaság budapesti nagykövetségével együttműködve szervezik.
Mikor? október 26. és 28. között
Hol? Toldi mozi
Részletek erre >>
A GYŰJTEMÉNY (1900-2022) - Ladik Katalin
Ladik Katalin a közép- és kelet-európai művészet egyik meghatározó alakja. Szülővárosa, a volt jugoszláviai Újvidék többnyelvűsége alakította Ladik vizuális megközelítését a nyelv és a költészet dimenziójában. Költőként indult, költeményeinek publikálása révén került kapcsolatba a hatvanas évek második felében az egyetlen magyar nyelvű avantgárd folyóiratként működő vajdasági Új Symposion körével. A hetvenes évek közepétől számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Legutóbbi, 2023-as megjelenése az O00000000-pus című egyéni kiállítása a müncheni Haus der Kunstban és az aacheni Ludwig Forumban volt. Ladik olyan változatos médiumokban tevékenykedik, mint a konkrét és vizuális költészet, a performansz, a hangművészet és a szobrászat. Performanszainak központi eleme a női szerepre való reflexió. Megkérdőjelezi a nemi szerepeket és a női archetípusokat, testét és hangját eszközként és médiumként használja. A kiállítás elsősorban fotográfiai alapú, illetve videómunkákon keresztül mutatja be Ladik body art műveit és emblematikus korai, szürrealisztikus performanszait.
Mikor? október 21. 17 óra
Mikor? október 21. 17 óra
Hol? Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre
Szabad - vers, zene, improvizációk
"Szöllősi Mátyás versszemlélete korosztályában meglehetősen eretnek jelenség. Dehogy kívánom, hogy mindenki úgy lásson, úgy írjon, ahogy ő. Írni sok mindenről és sokféleképpen lehet. Úgy tetszik, nemzedéke újra felfedezte a lírai epikát. Hézagosan, töredezetten, olykor a vershez való kulcsot elhajítva elbeszélnek egy történetet, az olvasó elé vetítenek egy helyzetet, s ráhagyják a vers köznapi elemeire és közbe-közbeiktatott homálymezsgyéire, hogy kiadjanak valamit, ami megérintheti-ütheti az olvasót. Szöllősi Mátyás verseinek is epikai természete van. De az ő, különben szintén hézagos, töredezett képeinek súlyos, sokunknak ismerős matériája, tragikus-egzisztenciális, s hadd tegyem hozzá: metafizikai hangoltsága van. Arról beszél, amibe nehéz beletörődni: az elháríthatatlan szenvedésről, a lefeléről, a pusztulásról. Nemcsak erősen megvilágított részleteivel, hanem üres tereivel is hat." (Lator László) Szöllősi Mátyás Szabad című verseskötetéből felolvas Nagy Zsolt, zenél Miklós Szilveszter.
Mikor? október 24. 21 óra
Hol? Jedermann
Szöllősi Mátyás versei a szabadság mibenlétét kutatják
Szöllősi Mátyás legújabb, Szabad című verseskötete elindulásra hív: hétköznapi fogalmaink felülbírálatára, egyszerű, közhellyé koptatott szavaink és kifejezéseink jelentésének átgondolására, és elmélyült, lassú olvasásra.
Tovább olvasokHétkerülés - Kultúrséta a VII. kerületben
A Fiatal Írók Szövetségének szervezésében valósul meg az erzsébetvárosi kultúrsétára a VII. kerületben. A séta alkalmával Kiss A. Kriszta, Császár Tímea, Grancsa Gergely, Nagy Balázs Péter, Bálint Bernadett, Konkoly Dániel és Pataki Viktor vezetésével ellátogatunk több, a kerületben élt, illetve élő (Nádas Péter, Örkény István, Walter Rózsi, Sirokai Mátyás, Faludy György, Jókai Mór) művész otthonához, ahol a résztvevők rövid bevezetőt hallgathatnak meg az adott alkotóról. A sétát Górász Péter felolvasásai színesítik majd. A séta során a résztvevők megismerhetik a magyarországi Bauhaus egyik ékkövét, a Walter Rózsi-villát a kerület uralkodó építészeti stílusának tükrében, továbbá a város mint meghatározó közösségi tér megjelenését az említett alkotók műveiben. Ismert írók művein keresztül a résztvevők közelebb kerülhetnek az erzsébetvárosi identitás sokféleségéhez.
Mikor? október 21. 15 óra
Hol? találkozó a Damjanich emlékműnél (Damjanich u. 58.)
KORTÁRS? IRODALOM? SZÍNHÁZ? – I. Térey János és a színház
Kevés színházi szerzőnek indult a pályája olyan káprázatosan, mint a költőként nagyon korán és teljes joggal elismert Térey Jánosnak. Egyrészt 2004-ben A Nibelung-lakópark című Wagner-átirattal, amelyet az ezredforduló talán legfontosabb független társulata, a Krétakör Színház adott elő Mundruczó Kornél irányításával a budavári Sziklakórház tereiben. Másrészt a prózaíró Papp Andrással közösen jegyzett 1956-os drámával, a Kazamatákkal, amelyet Gothár Péter vitt színre a budapesti Katona József Színházban a forradalom ötvenedik évfordulóján. Két év múlva viszont ezt írta Térey: „A mai magyar színház gyáva. Gyáva, és ennek oka nem csupán a szubvenciók szűkös és föltételes mivoltában keresendő. Általában nem szeret kockáztatni. Félti a bőrét a néző dühétől, a kritikától, a szomszéd színháztól, a minisztertől, az időjárástól, nagyjából mindentől.” Egyetérthetünk-e Térey 2008-as állításával? Miért gyáva – ha gyáva – a magyar színház? Mi történt azóta a magyar színházban Térey életművével?
A beszélgetés résztvevői Jákfalvi Magdolna színháztörténész, Máté Gábor színművész, színházi rendező és Mundruczó Kornél film- és színházi rendező. A beszélgetést vezeti Bazsányi Sándor irodalomtörténész.
Mikor? október 24. 17 óra
Hol? Petőfi Irodalmi Múzeum, Vörös terem
Jegyár: 500 Ft (Jegyvásárlás ITT.)
