Magyar idő szerint hétfőre virradóra kiosztották az Oscar-díjakat, mi pedig megnéztük, hogy a legjobb adaptált forgatókönyv díjára jelölt filmek közül mit lehet elolvasni magyarul is.
Titkos favoritunk a James Baldwin kisregénye alapján készült a Ha a Beale utca mesélni tudna lett volna Barry Jenkins rendezésében. A kötet korábban a hét könyve is volt nálunk, akkor ezt írtuk róla:
„Baldwin szereplői remény és kétségbeesés között hányódnak, amit metaforikusan nagyon jól leképez a börtön (mint valaminek a vége) és a terhesség (mint valaminek a kezdete). Már maga a cím is beszédes, hiszen a Beale utca ebben az értelemben nem egy földrajzi adat: a baldwini GPS-adatbázisban a Beale utca ugyanis egy fogalom, mely a komplett fekete örökséget esszenciálisan magában foglalja. Ha úgy tetszik, Fonny azokat az amerikai feketéket szimbolizálja, akiknek esélyük sem volt a rendszerrel szemben – és ez még akkor is igaz, ha szobrász Fonnyt a művészi ambíciói rántották ki abból a spirálból, amely a jövőkép nélküli fiatal fekete férfiakat a hetvenes években New York közepén csak egyre mélyebbre rántja.”
Baldwinról készült íróportrénkat ITT olvashatjátok.
Végül azonban nem ez, hanem Spike Lee filmje (BlacKkKlansman) nyerte el a kategória díját, amely Ron Stallworth egykori nyomozó azonos című könyvét vette alapul. A magyarul Csuklyások címmel megjelent kötet azt meséli el, hogy Stallworth, a Colorado Springs-i rendőrség első afroamerikai nyomozója hogyan indított el egy fedett nyomozást, és hogyan szivárgott be a helyi Ku-Klux-Klan soraiba – sőt, mi több, hogyan vált a szervezet tagjává!
A többi jelölés esetében, ha valaki olvasni szeretne, angolra kell váltania. A kategória idei esélyesei között szerepelt a Lee Israel memoárja alapján készült Megbocsátasz valaha? című film, amelyben a magánéleti és szakmai gödörből kilábalni igyekvő életrajzírót Melissa McCarthy alakítja – a bibi csak az, hogy mindezt híres írók, színészek leveleinek hamisításával és értékesítésével próbálja elérni. A kötet Israel azonos című Can You Ever Forgive Me? című kötetét dolgozza fel, a címet pedig egy olyan levélből kölcsönözte, melyet Dorothy Parker nevében hamisított. Szintén az Oscar-jelöltek között volt a Coen-fivérek vadnyugati témájú The Ballad of Buster Scruggs című filmje, melyhez az alapot Jack London All Gold Canyon és Stewart Edward White The Gal Who Got Rattled című történetei szolgáltatták.
A kategória ötödik jelöltje volt még a Csillag születik, ami annyiban speciális eset, hogy Bradley Cooper filmje az 1937-es, azonos című film remake-je, aminek forgatókönyvét Robert Carson, William A. Wellman, Dorothy Parker és Alan Campbell jegyezte. Utóbbi állítólag erősen támaszkodott egy 1932-es filmre: ez volt a George Cukor rendezte What Price Hollywood?, amely Colleen Moore színésznő és alkoholista férje, a producer John McCormick, valamint a rendező Tom Forman életéből merített ihletet. Cooper feldolgozása volt amúgy már a harmadik a sorban, hiszen ugyanennek a sztorinak létezik egy 1954-es és egy 1976-os adaptációja is.
