Orbán János Dénes peres ügyeiről közölt cikket a 444

Orbán János Dénes peres ügyeiről közölt cikket a 444

A költő az NKA Szépirodalmi Kollégiuma és a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként, illetve az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetőjeként közpénzek milliárdjairól rendelkezhet, miközben a cikk szerint Orbán János Dénes az erdélyi éveiben több perbe keveredett zavaros pénzügyei miatt.

vn | 2024. március 11. |

A József Attila- és Kossuth-díjas Orbán János Dénes az elmúlt években a Kárpát-medencei irodalom-finanszírozás, illetve tehetséggondozás központi figurája lett. A 444 cikke a költő, író és irodalomszervező erdélyi éveinek zavaros pénzügyeit mutatja be.  

Pénzhamisítás és gyanús kölcsönök

Mint a Haász János jegyezte írásból kiderül, Orbán János Dénes 1999. szeptember 14-én 500 000 lejes pénzbírságot kapott a kolozsvári bíróság büntetőjogi eljárásában. Őt és tettestársát pénzhamisítás és csalás bűntettével összefüggésben elkövetett érmehamisítás vádjával állították bíróság elé.

A cikk említ egy 2015-ös bírósági ügyet is: egy polgári peres eljárást, mely során komolyabb tartozást követeltek vissza Orbán János Dénestől, de ez nem minden. A 444 birtokába került adatok több mint kétszázezer eurónyi, felszólítások nyomán vagy bírósági perekkel részben rendezett adósságról szólnak.

Orbán János Dénes: A művészet folyamatosan frissülésre szorul
Orbán János Dénes: A művészet folyamatosan frissülésre szorul
Tovább olvasok

Kicsoda Orbán János Dénes?

Orbán János Dénes Kolozsváron szerzett magyar-angol szakos diplomát, majd Szegeden és Bécsben folytatta bölcsésztanulmányait. 1994 és 1998 között a kolozsvári Bretter György Irodalmi Kör elnöki tisztségét töltötte be. 1996 és 1998 között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Összehasonlító Irodalom- és Színháztudományi Tanszéken óraadó tanárként sajtóelméletet és verstant oktatott, valamint színházi sajtógyakorlatokat vezetett. 1995-től 2000-ig az Előretolt Helyőrség főszerkesztője, 1995 és 1998 között az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője és ügyvezetője,

majd 1998 és 2014 között igazgatója volt.

2003 és 2008 között szerkesztette az Irodalmi Jelent, 2006-től 2012-ig az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt az elnöke. 2002-ben ő alapította a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézót, amelynek 2014-ig volt a tulajdonosa. A 2015 decemberében alapított Kárpát-Medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. íróakadémiájának vezetője lett. 2002-ben József Attila-, 2023-ban Kossuth-díjat kapott, 2018 óta az NKA Szépirodalmi Kollégiumának tagja.

Remek ötletek és zavaros pénzügyek

A 444 által elért volt üzlettársak vagy -felek szerint Orbán János Dénesnek remek ötletei voltak a 2000-es évek elején. Abban az időben a román nacionalista-soviniszta Gheorghe Funar volt Kolozsvár polgármestere. Orbánnak azonban sikerült ellenszélben is megszervezni és mozgásban tartani a városban a magyar irodalmi életet. Ekkor határozta el egy olyan irodalmi kávézó alapítását, ahol egymásra találhatnak a kolozsvári magyar diákok, írók és költők.

Ebből lett a Bulgakov, ami jelentős átalakítást, illetve profilváltást követően máig működik, azonban a 444 által megszólaltatott Nagy Elek szerint

„épp ez lett valójában Orbán János Dénes kolozsvári veszte: megérezte a pénz szagát, megérezte, hogy lehet jobban élni, mint előtte élt”.

A cikk említi még, hogy ambiciózus fellépése mellett Orbán előremenetelében annak is szerepe lehetett, hogy az erdélyi művészeti-kulturális életben befolyásos Szőcs Géza már fiatalon felkarolta őt, nemcsak irodalmi, hanem irodalomszervezői tevékenységét is támogatva.

Forrás: 444

Nyitókép: Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. / Bach Máté

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

József Attila, Erdős Virág és Orbán János Dénes verseit ajánlja a köztársasági elnök

A magyar költészet napja alkalmából Novák Katalin klasszikus és kortárs műveket is ajánlott.

...

Orbán János Dénes: Magyarországon az irodalom önmagát cenzúrázza

...

Orbán János Dénes: Epilógus a másik tigrishez [Költészet napja]

TAVASZI MARGÓ
...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

...

drMáriás: Ha kicsúszok a kanonizációból, akkor sem olyan nagy a baj

Milyen a rendszerhez alkalmazkodó ember tudatállapota? És ki az a Szabó Rozália? 

...

Emlékezés és AI – Németh Gábor korai művei új jegyzetekkel térnek vissza

Bemutatták a Tavaszi Margón Németh Gábor Elnézhető látkép című kötetét, amely az életmű első három kiadványát foglalja egybe. 

...

Böszörményi Márton: Az első gyerekem születésekor indult be ez a félelem

Hogyan lehet ábrázolni egy regényben a pedofíliát? Böszörményi Márton Fenevad című kötetének bemutatóján jártunk.

...

„Mi lenne, ha megölném ezt a nénit?” – bemutatták Fehér Gáspár első regényét

Mi a teendő, ha már-már elviselhetetlenül irigyeljük a szomszéd néni szép nagy lakását? Fehér Gáspár könyvéből kiderül.

...

„Ünnepeljünk, én azt mondom” – ilyen lesz április 11-én a költészet napja a Tavaszi Margón

Megkérdeztünk néhány fellépőt, hogy miért jó verset olvasni, és mit ajánlanának a „kezdőknek”.

...

Pion István: Az áldozati szerepnek véget kellett vetni, én mondom meg, ki vagyok

...

Vida Kamilla: Írja felül a történelem ezeket a verseket!

...

Valóban az Üvöltő szelek minden idők legnagyobb szerelmi története? Kibeszélő!

A hét könyve
Kritika
Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát
Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát

Száz év háború és béke: Terék Anna családregénye visszaadja a szavak súlyát

Száz vers, 100 év és egy család több generációnyi története háborúban és békében. Terék Anna verses regénye, a Jég a hét könyve. 

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.