Nádas Péter Világló részletek (Ce qui luit dans les ténèbres) című memoárja 2025-ben jelent meg Franciaországban Sophie Aude fordításában és a Les Éditions Noir sur Blanc gondozásában. Szinte a megjelenésével egy időben, önéletrajz kategóriában elnyerte a Transfuge Magazine-díjat, és bezsebelte a Prix Médicis különdíját. Számos kritikus elismerően nyilatkozott a kötetről, van, aki szerint Nobel-díjat érdemelne a szerző. Az Élet és Irodalom szemlézte a könyvről írt kritikákat.
„Krasznahorkai Lászlón kívül az 1942-ben született Nádas Péter is megérdemelné az irodalmi Nobel-díjat”
– írta kritikájában Antoine Perraud.
A cikk Egy európai magyar emlékei címmel jelent meg a La Croix katolikus francia újságban. „Alapvető mű, amely nemcsak megértésre sarkall, hanem érzésekre is. Mindezt rengeteg ember felvonultatásával teszi, fordulatokon keresztül, amelyek az eltűnt emlékek felidézésével nem illeszkednek az elfogadott logikához. Nádas Péter megtisztel bennünket a látványos, elképesztő és szédítő emlékezetével”.
Thomas Mannhoz hasonlítják
A Le Monde Eltévelygés Nádas Péterrel című cikke szerint az írót szívesen hasonlítják Thomas Mannhoz, Robert Musilhoz és Marcel Prousthoz, de hangsúlyozzák, hogy a fikciót és a filozófiai elmélkedést ötvöző orosz regény is hatással volt az írásművészetére.
Az írás kiemeli, hogy az élet testi, sőt erotikus dimenziója központi helyet foglal el Nádas könyveiben: „Az a test, amely Magyarországon és az egykori keleti blokkban az erőszak és kínzás tárgya volt az egymást váltó zsarnoki hatalmak idején. A test ad helyet annak a térnek is, ahol kibontakozhat az intimitás ellenhatalma”.
Thierry Clermont: Egy magyar fiatalság című (Le Figaro, 2025. szeptember) cikke szerint Nádas egész mesteri művészete az okos és finom oda-vissza utalásokban gyökerezik, a családtagok személyes élete és a történelmi események útvesztői között.
„Egyszerre fejlődés- és tanulásregény, széles történeti freskó a náci járom, majd Rákosi Mátyás kommunista diktatúrája alatt; Budapest szerelmes földrajza és intim vallomások könyve, amely a második világháborútól az elbukott 1956-os forradalomig tart, ahogyan az 1942-ben született kicsi Péter látja. Összefoglalva: ez Thomas Mannra vagy Musilra emlékeztető, fergeteges könyv, amely azt idézi föl, hogy
a megnyirbált, változtatgatott, ingadozó, vérző határú Közép-Európában a vereség és kudarc olyan mítosszá vált, amely évszázadokon át is fennmarad.”
A Nobel-díj lehetősége már más kritikusoknál is felmerült. A rangos lengyel napilap, a Gazeta Wyborcza hasábjain megjelent cikk szerzője Nádast tartja a következő Nobel-esélyes magyar írónak.
Nádas Péter legújabb könyve, a Halott barátaim, mely a szerző Polcz Alaine-hez, Mészöly Miklóshoz és Esterházy Péterhez fűződő barátságát beszéli el, és melyet Nádas „nagyon sajnálta”, de nem illeszthetett a Világló részletek folyamába, tavaly év végén került a könyvesboltokba, és az év könyvei listánkra is felkerült.
