Tegnap délután végre kiderült, hogy ki az a négy író, aki esélyes lehet a botrányok miatt létrejött alternatív irodalmi Nobel-díjra. Az Új Akadémia a honlapján jelentette be, hogy Neil Gaiman, Murakami Haruki, Maryse Condé és Kim Thúy került a döntősök közé a szavazatok alapján. A döntés mostantól az újonnan felállított zsűri kezében van, az eredményre pedig október 12-ig kell várni. Addig is összeszedtük, mi mindent lehet tudni az új Nobelről és négy jelöltről.
Miért robbant ki egyáltalán a Nobel-botrány?
Áprilisban kiderült, hogy az irodalmi Nobel odaítéléséről döntő Svéd Akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson költő eltitkolta, hogy résztulajdonosa egy olyan vállalkozásnak, amely támogatást kapott a szervezettől. Férjét, Jean-Claude Arnault-t ráadásul több nő is szexuális zaklatással vádolta meg. A testület tagjai Forstensont emellett azzal is gyanúsították, hogy ő volt a felelős korábban a nyertesek nevének kiszivárogtatásáért. A botrány miatt a Svéd Akadémia komoly válságba került, a tagok közül többen is bejelentették, hogy nem kívánnak részt venni a további munkában. Emiatt még a testület szabályzatát is módosították, amelyhez a svéd királyi udvar jóváhagyása is kellett. A XVI. Károly Gusztáv király által is elfogadott új szabály értelmében a tagok így hivatalosan is lemondhattak posztjukról. Május elején pedig bejelentették, hogy a nehézségek, illetve az akadémiában való bizalom megingása miatt 2018-ban nem fogják kiosztani az irodalmi Nobelt. 2019-ben viszont két írónak is oda fogják ítélni.
Kik állnak az alternatív Nobel mögött?
Svéd értelmiségiek egy csoportja az eseményeket követően júliusban úgy határozott, hogy átad egy alternatív díjat. Új Akadémia néven létrehoztak egy szervezetet, mellyel saját állításuk szerint az volt a céljuk, hogy emlékeztessék az embereket: az irodalomnak és a kultúrának mindent összevetve az a feladata, hogy – kiváltságok, előítéletek és szexizmus nélkül – segítse elő és támogassa a demokráciát, az átláthatóságot, az empátiát és a tiszteletet. A kezdeményezés mögé több mint száz svéd értelmiségi állt be (írók, újságírók, színészek, műfordítók, rendezők, stb.) A tervük az, hogy az eredeti Nobel menetrendjéhez fogják tartani magukat: a győztest októberben hirdetik ki, a díjat pedig december 10-én egy nagyszabású ceremónián adják át. A jelöléseket július 8-ig lehetett megtenni a svéd könyvtárosoknál, augusztus 14-ig pedig bárki szavazhatott. Az eredmények alapján viszont egy négytagú szakmai zsűri hozza meg a végső döntést.
Kikre lehetett szavazni?
Az igazi Nobel-jelöléseket (és általában minden azzal kapcsolatos iratot) ötven évre titkosítani szoktak, elméletileg tehát az adott évben sosem lehet tudni, hogy kiknek a neve került a kalapba. Ezért van az, hogy a Nobel-győztes kihirdetése előtt mindenki nagyban találgat, meg a fogadóirodák oddszait böngészi, ami az esetek többségében eléggé félrevezető. Az Új Akadémia ezzel szemben az átláthatóság mellett döntött. Felkérték az összes svéd könyvtárost, hogy nevezzen alkotókat az elismerésre. A könyvtárosok 47 írót neveztek, (köztük olyan szerzőket mint J.K. Rowling, Margaret Atwood , Elena Ferrante vagy Paul Auster) akikre július 10. és augusztus 14. között lehetett szavazni a világ minden tájáról. Több mint 30 ezren voksoltak, és a legtöbb szavazatot kapott négy író került a jelöltek listájára.
Mit lehet tudni a négy döntősről?
Neil Gaiman a világ egyik legnépszerűbb fantasy- és képregényírója. Legismertebb könyvei között van az Amerikai istenek, a Csillagpor, a Sandman, a Sosehol ,a Coraline, és az Óceán az út végén. Műveivel már eddig is számos elismerést nyert, köztük több Hugo- és Nebula-díjat.
Neil Gaiman on Twitter
It really is. Swedish Librarians are a class act. https://t.co/PRcD7bkvJR
Maryse Condé az egyik legfontosabb francia nyelvű író, akinek alkotásai jelentős hatással vannak a Karib-térség és Afrika életére. Gyakori témája az, hogy a gyarmatosítás miként változtatta meg a világot, és hogy a felszabadult népek hogyan próbálják visszaszerezni örökségüket.
Kim Thúy vietnámi származású kanadai író főként azokról a rövid és elegáns történetekről ismert, amelyek a menekültek és migránsok életét, az új kultúrákhoz való alkalmazkodásukat mutatják be.
Murakami Haruki az egyik olyan író, akit évek óta emlegetnek az irodalmi Nobel esélyesei közt. Regényei és novellagyűjteményei világszerte ismertek, rengeteg olvasója van. Az álmok, az emlékezés és a valóság egyszerre vannak jelen regényeiben és mindezt sajátos, száraz humora fűszerezi. Épp tegnap írtunk róla, hogy ősszel jelenik meg angolul legújabb regénye, amit rengetegen várnak.
Miért fontos és izgalmas az új Nobel?
Hagyományosan az irodalmi Nobel-díjról eddig egy zárt társaság, a Svéd Akadémia döntött. A nyertes kiválasztásának folyamatába egyáltalán nem lehetett belelátni, például nem lehetett tudni olyan alapvető dolgokat, mint hogy milyen szempontok alapján és egyáltalán kik közül választ a testület, holott eszmei és anyagi értelemben is a világ legfontosabb irodalmi díjáról van szó. Az alternatív Nobel esetén azonban nyitott volt a szavazás, így valódi beleszólása lehetett a legfontosabb kritikusoknak: az olvasóknak. Az Új Akadémia rendszere tehát sokkal demokratikusabb és átláthatóbb, még akkor is, ha a díjazott nevéről végül ugyanúgy egy zsűri dönt (aminek vezetője Ann Palsson szerkesztő, független könyvkiadó).
Mindez azt is jelenti, hogy a kanonizált irodalomtörténet, illetve a politika szempontjai helyett sokkal inkább a népszerűség fog előtérbe kerülni. A kevésbé ismert, kevesebb nyelvre lefordított íróknak sokkal kisebb az esélye a nyerésre, mint azoknak, akik már a mainstream részei. Erre jó példa Murakami, akiről évek óta rebesgették, hogy Nobelt fog kapni, de bestsellerszerzőként mégsem volt igazán az esélyesek közt. Ugyanakkor nagyon izgalmas, hogy a mostani 30 ezer szavazó kikre voksolt. Annak például lehet örülni, hogy a négy döntős közé két nő is bekerült, főleg ha azt nézzük, hogy az irodalmi Nobel történetében eddig mennyire kevés (mindössze 14) nő kapta meg az elismerést.