Általános cikkek

Miért nem lehetnek nők is koszorús költők?

.:wendy:. | 2008. május 28. |

Mióta az angol király 1668-ban az udvar koszorús költőjévé koronázta John Drydent, a megtisztelő címet az évszázadok során William Wordsworth-től Ted Hughes-ig 22 nagyszerű költő nyerte el, de egyszer sem volt rá alkalom, hogy nő kapja meg az elismerést.

Az egyik legnagyobb angol irodalmi fesztivál szervezői úgy gondolták, éppen eleget kellett várni a női díjazottra, kezükbe veszik hát az irányítást és kampányt indítanak, a nőköltők elismeréséért. Chloe Garner, a Ledbury Költőfesztivál vezetője szerint a helyzet elfogadhatatlan. Garner levélben fordult az angol királynőhöz, Gordon Brown miniszterelnökhöz, David Cameron munkáspárti vezetőhöz és Andy Burnham oktatási miniszterhez, hogy kérje annak biztosítását, hogy a jövő évi döntéskor végre nőt fognak választani a címre. A tervezett nagyszabású kampány júliusban, a költőfesztivállal egy időben kezdődne. Levelében Garner kifejtette: "A nők évszázadokon át vezették Angliát, volt női miniszterelnökünk, Amerikában pedig msot egy nő küzd az elnöki székért, de női koszorús költő még nem volt, ez elfogadhatatlan."

A koszorús költőt jelenleg a kormány választja ki és hosszú, titokzatos előválasztási folyamat előzi meg a döntést. A tisztség legutóbb Ted Hughes halálával üresedett meg, akkor Tony Blair úgy döntött, hogy a halálig tartó kinevezést tíz éves időtartamra cseréli, majd Andrew Motiont választották, ám nemcsak ő hanem egy hölgy is esélyes volt a megtisztelő címre. Carol Ann Duffy végül nem nyert, ám most is esélyesnek mondható. A fesztivál szervezői ragaszkodnak ahhoz, hogy a kampány nem a nők pozitív diszkriminációjáról szól, hanem éppenhogy az egyenlőségre törekednek ezzel.

A címre esélyes költők lehetnek:



Carol Ann Duffy


A 52 éves Duffy versek (legismertebb kötetei: Standing Femaile Nude 1985, Selling Manhattan 1987) mellett gyerekkönyveket ír, és sikeres színpadi szerző is. A Királyi Irodalmi Társaság tagja.



 

 

Wendy Cope

A 62 éves Cope Oxfordban tanult, majd tanárként végzett. 1990-ig a Spectator magazin tévékritikusa volt, három kötete jelent eddig meg: Making Cocoa for Kingsley Amis 1986, Serious Concerns 1992 és If I Don't Know 2001. Szintén a Királyi Irodalmi Társaság tagja. 1998-ban megnyerte a BBC Radio 4 közönségszavazását a hivatalos győztes, Ted Hughesal szemben.

 



Lavinia Greenlaw

1962-ben született, Night Photograph (1993) című kötetét jelölték a Whitbread Költői Díjra és a Forward Költői Díjra, amellyel az év legjobb gyűjteményes verseskötetét díjazzák.




 

 

Jackie Kay

Az angol anyától és nigériai apától született Kay-t szülei állami gondozásba adták és egy fehér pár fogadta örökbe. Ez az élmény ihlette 1991-es Adoption Papers című első kötetét. Trumphet című regényével pedig megnyerte a Guardian Prózadíját.




 

 

 

Fleur Adcock

Adcock 74 évével a legidősebb a mezőnyben, az új-zélandi Aucklandban született, de gyerekkora nagy részét Angliában töltötte. Számos költői elismerése mellett sikeres szerkesztő, műfordító is. 2006-ban megkapta a királynőtől a költőknek járó megtisztelő aranymedál elismerést.

 





Ruth Padel

A 62 éves Padelről, amellett, hogy megbecsült és sikeres költő, azt is érdemes tudni, hogy Charles Darwin ükunokája. Oxfordban Phd-zett a Görög tragédiákból, első kötete megjelenése után otthagyta a tudományt és kritikusként kezdett el dolgozni többek közt az Independentnél.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók