A bolognai gyerekkönyvvásár megkerülhetetlen rendezvény mindazoknak, akik szerkesztik, kiadják, figyelik a gyerek- és ifjúsági irodalmat. Idén április elején a négy nap alatt közel 29 ezren látogattak ki, a magyar résztvevők közül pedig kedden este a B32-ben Balázs Eszter Anna (Kolibri Kiadó), Dian Viktória (Publishing Hungary), Érsek Nándor (Scolar), Győri Hanna (Pozsonyi Pagony) és Sándor Csilla (Csodaceruza) beszéltek a tapasztalataikról. A beszélgetést a HUBBY-Magyar Gyerekkönyvfórum szervezte, a résztvevőket Szekeres Niki, a HUBBY elnöke faggatta.
Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy idén elmaradt a nagy durranás, pontosabban nem volt olyan Nagy Cím, amelyet mindenki meg akart volna szerezni. Ahogy Érsek Nándor fogalmazott, sok jó könyvet láttak, de húzókönyv nem volt idén Bolognában. Szerinte amúgy az idei könyvvásár abban különbözött az eddigiektől, hogy a nagy amerikai kiadók leállították a fejlesztéseiket, miközben „Európa gőzerővel termel”. Győri Hanna inkább örült annak, hogy idén nem volt egyetlen vezető cím Bolognában, viszont szerinte több olyan hot topic is volt idén, amelyek uralták a könyvvásárt. Ezek között említette a globális felmelegedést (illetve a környezetvédelmet), a kisebbségi jogokat és a migrációt. Szintén nagy téma volt idén az érzelmi intelligencia (itt főleg a hogyan legyél boldog/bátor/tudatos stb. típusú könyvekre kell gondolni), és felfutóban vannak az ismeretterjesztő könyvek is. Saját tapasztalata amúgy az volt, hogy a régióból a csehek és a lengyelek már „leléptek minket”, és az ukránok is gyönyörű kiadványokkal jelentek meg. Balázs Eszter Anna arról beszélt, hogy a könyvkiadásban még mindig rettentő szemérmesek vagyunk, és Bolognában is rengeteg olyan könyvet látott, melyek műfajilag, a témát vagy az illusztrációt tekintve igazán vagányak és bevállalósak. Példaként említett egy olyan gyerekeknek szóló könyvet, amely az állatok szexuális életéről szól – erről eleinte azt érezte, hogy itthon talán nem működne, ám végül mégis a kiadása mellett döntött, és arra számít, hogy majd figyelmet kelt, „lesz róla szó”.
A beszélgetők egyetértettek abban, hogy a bolognai könyvvásár egyik húzóereje, hogy nagy hangsúlyt helyez az illusztrátorok bemutatására; ahogy Dian Viktória is fogalmazott, az illusztrációs kiállításon fantasztikus vizuális világokkal lehetett találkozni. Sándor Csilla azt hiányolta, hogy a vásár idején zajló beszélgetéseken magyarok nem szerepeltek, annak viszont örült, hogy az idei silent book-versenyen Máray Mariann személyében van magyar résztvevő (Máray Mariann While you are asleep című munkájával a döntősök között van – a szerk.). Szó esett a jogeladásról is; Dian Viktória szerint a kiadók részéről az angol nyelvű katalógus fontos lenne, de nem általános, Balázs Eszter Anna erre viszont azt mondta, hogy ő például évek óta célirányosan szokott ajánlani könyveket a külföldi kiadóknak. Érsek Nándor a maga részéről a könyvszakmát egy olyan fényáteresztő hártyához hasonlította, amely viszonylag egyoldalúan működik: az angolszász piacról rengeteg cím jön hozzánk, oda viszont nagyon nehéz betörni. A dolog viszont nem lehetetlen, a norvégok például sok éves munkával megtanulták és ma már rengeteg jogot adnak el. „Nekünk is az a dolgunk, hogy megtanuljuk, hogyan kell áteresztővé tenni a másik oldalról is ezt a hártyát” – fogalmazott. Vannak amúgy országok, ahol az állam komoly – fordításra, gyártásra stb. szánt – pénzekkel támogatja a gyerekkönyvek külföldi megjelenését. Balázs Eszter Anna példaként Tom Schamp Mindenre képes szótárát hozta fel, amelynél flamand támogatásra tudtak pályázni. Az új címek, szerzők felkutatásában Győri Hanna szerint sokat segítenek a külföldi irodalmi intézetek, és a résztvevők egybehangzóan azt állították, hogy általában figyelik és fontosnak tartják a különböző könyves listákat is.
