Megtudhatjuk, hogy nézett ki Cervantes

.:wendy:. | 2011. július 26. |

Spanyol történészek és régészek egy csoportja régóta tervezi, hogy rekonstruálják Cervantes pontos arcát, amelyhez először is elengedhetetlen lenne megtalálni a nagy író csontjait. Az író hamvainak pontos helyéről csak annyit tudni, hogy egy Madrid központjában található kolostor alatt találhatók.


A csontok exhumálásával végre megismerhetjük Cervantes valódi arcát, hiszen eddig csak egy halála után több mint húsz évvel készült festményen örökítették meg az írót.

A csontváz vizsgálatával az is kiderülhet, hogy vajon Cervantes tényleg májzsugorodásban halt-e meg, és, hogy igazak voltak-e azok - a főleg riválisai által terjesztett vádak-, miszerint a szerző menthetetlen alkoholista volt és szó szerint halála itta magát.

A kutatók megkapták az engedélyt a kihantolásra nemcsak a városi hatóságoktól, hanem madridi érsektől is. A csontokat állítólag könnyű lesz azonosítani, hiszen megtalálhatóak kell hogy legyenek rajtuk azok a sérülések, amelyeket Cervantes az 1571-es lapantói tengeri csatában szerzett. Az író a mellkasán és a karján sérült meg, annyira, hogy később nem is tudta használni a kezét.

A csontok megtalálását nehezíti, hogy 1673-ban újjáépítették a kolostort, Cervantes hamvait pedig máshova helyezték, majd később azokat állítólag visszatemették az eredeti helyükre. Ám, hogy pontosan hova, azt egyelőre nem tudják. A kutatók reménykednek abban, hogy 2016-ra eredményesen lezárhatják a kutatást, és az író valódi arcának megmutatásával is hozzájárulhatnak Cervantes és az utána ugyanabban az évben, tíz nappal később elhunyt, Shakespeare halálának négyszázadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi megemlékezésekhez.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.