Megtudhatjuk, hogy nézett ki Cervantes

.:wendy:. | 2011. július 26. |

Spanyol történészek és régészek egy csoportja régóta tervezi, hogy rekonstruálják Cervantes pontos arcát, amelyhez először is elengedhetetlen lenne megtalálni a nagy író csontjait. Az író hamvainak pontos helyéről csak annyit tudni, hogy egy Madrid központjában található kolostor alatt találhatók.


A csontok exhumálásával végre megismerhetjük Cervantes valódi arcát, hiszen eddig csak egy halála után több mint húsz évvel készült festményen örökítették meg az írót.

A csontváz vizsgálatával az is kiderülhet, hogy vajon Cervantes tényleg májzsugorodásban halt-e meg, és, hogy igazak voltak-e azok - a főleg riválisai által terjesztett vádak-, miszerint a szerző menthetetlen alkoholista volt és szó szerint halála itta magát.

A kutatók megkapták az engedélyt a kihantolásra nemcsak a városi hatóságoktól, hanem madridi érsektől is. A csontokat állítólag könnyű lesz azonosítani, hiszen megtalálhatóak kell hogy legyenek rajtuk azok a sérülések, amelyeket Cervantes az 1571-es lapantói tengeri csatában szerzett. Az író a mellkasán és a karján sérült meg, annyira, hogy később nem is tudta használni a kezét.

A csontok megtalálását nehezíti, hogy 1673-ban újjáépítették a kolostort, Cervantes hamvait pedig máshova helyezték, majd később azokat állítólag visszatemették az eredeti helyükre. Ám, hogy pontosan hova, azt egyelőre nem tudják. A kutatók reménykednek abban, hogy 2016-ra eredményesen lezárhatják a kutatást, és az író valódi arcának megmutatásával is hozzájárulhatnak Cervantes és az utána ugyanabban az évben, tíz nappal később elhunyt, Shakespeare halálának négyszázadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi megemlékezésekhez.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!