Megtudhatjuk, hogy nézett ki Cervantes

.:wendy:. | 2011. július 26. |

Spanyol történészek és régészek egy csoportja régóta tervezi, hogy rekonstruálják Cervantes pontos arcát, amelyhez először is elengedhetetlen lenne megtalálni a nagy író csontjait. Az író hamvainak pontos helyéről csak annyit tudni, hogy egy Madrid központjában található kolostor alatt találhatók.


A csontok exhumálásával végre megismerhetjük Cervantes valódi arcát, hiszen eddig csak egy halála után több mint húsz évvel készült festményen örökítették meg az írót.

A csontváz vizsgálatával az is kiderülhet, hogy vajon Cervantes tényleg májzsugorodásban halt-e meg, és, hogy igazak voltak-e azok - a főleg riválisai által terjesztett vádak-, miszerint a szerző menthetetlen alkoholista volt és szó szerint halála itta magát.

A kutatók megkapták az engedélyt a kihantolásra nemcsak a városi hatóságoktól, hanem madridi érsektől is. A csontokat állítólag könnyű lesz azonosítani, hiszen megtalálhatóak kell hogy legyenek rajtuk azok a sérülések, amelyeket Cervantes az 1571-es lapantói tengeri csatában szerzett. Az író a mellkasán és a karján sérült meg, annyira, hogy később nem is tudta használni a kezét.

A csontok megtalálását nehezíti, hogy 1673-ban újjáépítették a kolostort, Cervantes hamvait pedig máshova helyezték, majd később azokat állítólag visszatemették az eredeti helyükre. Ám, hogy pontosan hova, azt egyelőre nem tudják. A kutatók reménykednek abban, hogy 2016-ra eredményesen lezárhatják a kutatást, és az író valódi arcának megmutatásával is hozzájárulhatnak Cervantes és az utána ugyanabban az évben, tíz nappal később elhunyt, Shakespeare halálának négyszázadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi megemlékezésekhez.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.