Atwood: Nem biztos, hogy eljön a mennyország, ha megdöntöd a rendszert

vl | 2020. november 06. |

Az elmúlt egy évben iszonyú jó Margaret Atwood-olvasónak lenni. Előtte se lehetett rossz, de tavaly novemberben jelent meg A Szolgálólány meséje folytatása, a Testamentumok. Tavasszal jelent meg Atwood első regénye, Az ehető nő. Az 1969-es könyv után most jelent meg a Macskaszem, ami eredetileg 1988-ban került az olvasók elé. Mindkettőt Csonka Ágnes fordította, akivel tavasszal beszélgettünk. A Magyar Narancs a múlt heti számban Köves Gábor interjúját közölte Atwooddal, amihez tartozott pár extrakérdés, ami a Nyugati tér blogon jött most le.

Az 1989-ben Booker-díjat nyert regényről hamarosan mi is írunk, de addig összefoglaljuk a Narancsban és a Nyugati téren megjelent beszélgetéseket.

  • 1965-ben kezdte el írni a Macskaszemet, és azért telt el 23 év a megjelenésig, mert nem működött. Az Alias Grace-ből is megírt 100 oldalt, de ki kellett dobnia, szintén azért, mert nem működött.
  • az interjúban Atwood elárulja, hogy van egy fiókja, amibe a nem működő szövegeit gyűjti
  • "A prózát a napi valóság hozza elő, a költészetnek ezzel szemben nagy erénye, hogy túlmutat a pillanatnyi valóságon"
  • "semmi olyasmit nem írok bele a könyveimbe, ami ne történt volna már meg valahol, valamilyen formában a világban"
  • az 56-os magyar menekültek közül sokat ismert, George Jonasnak szerkesztője is volt
  • 1984-ben írta A Szolgálólány meséjét, amikor még tartott a hidegháború, állt még a berlini fal, a történelem végét várták, a kapitalizmus és a globalizáció térnyerését várták, de ez nem jött be, és még mindig érvényes könyv (a karakterei is a valóságra reflektálnak)
  • ha 2016-ban nem Trump, hanem Hillary Clinton nyer, akkor fantáziavilágként nézték volna A Szolgálólány meséjét (Kövér László és mi se úgy nézzük)
  • nincs saját szolgálólánykosztümje
  • dolgoznak a MaddAddam-trilógia adaptációján, amiben egy ember alkotta vírust szabadítottak az emberiségre (tavasszal azt is elmondta, mire kell figyelni járvány idején, és hogy ez a világ nem disztópikus)
  • Gileádhoz kapcsolva azt mondja a diktarúrákról, hogy "nem törvényszerű, hogy ha megdöntöd a rendszert, elérkezik a mennyország"

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!