A Libri Kiadó is elárulta, milyen könyvekkel készülnek szeptemberre.
Karen Thomson Walker: Csodák kora
Amikor a Föld forgása lassulni kezdett, még sokáig nem lehetett érzékelni a napok peremén domborodó plusz időt. Egyre csak gyűlt, mint a rejtett daganat. Eleinte még nem látszottak a következményei: a felerősödő gravitáció, a sötét és világos napszakok meghosszabbodása, mely a növények kipusztulásához vezetett, vagy hogy a bolygót védő mágneses mező gyengülése felerősítette a napkitörések káros hatásait. De lassacskán már a kevésbé egyértelmű következményekkel is szembe kellett nézniük az embereknek. Családok estek szét, és új, lázas szerelmek szövődtek. Barátságok lettek semmivé, és sokan teljesen magukra maradtak. Lehet, hogy annak, ami Juliával és a családjával történt, semmi köze nem volt a lassuláshoz. Ám a tizenegy éves lánynak hirtelen muszáj volt felnőnie és megtalálnia a túlélés lehetőségét egy pusztuló világban.
Benedek Szabolcs: A Vérgrófnő – A Vérgróftrilógia második darabja
1916. Erdélybe betörnek a románok, az Osztrák-Magyar Monarchia népei pedig Ferenc Józsefet gyászolják. Férfiak tízezrei, akik nemrég még a frissen épített stadionokban hódoltak az új őrület, a futball sztárjai előtt Budapesten, most tömött vonatokon tartanak a front felé. Szállási Titusz, Az Est munkatársa is Kolozsvárra utazik, hogy első kézből tudósítsa olvasóit az eseményekről, miközben reméli, hogy régi barátjával, Saint-Germain gróffal is újra találkozhat. Mert a háború borzalmai mellett különös gyilkosságok is történnek a városban, melyekhez hasonlóval egyszer már találkozott Budapesten – ahol a gróf távozása óta úgy tűnik, Ady Endre és Molnár Ferenc is vámpírtámadás áldozata lett. Egy évszázados titok, egy démoni szerelem, és egy váratlan segítőtárs azonban olyan kalandba keveri őt, amit talán soha nem írhat meg...
Csíkszentmihályi Mihány – Reed Larson: Kamasznak lenni
Hogyan élnek a kamaszok? Mit gondolnak az iskoláról, a családjukról, a barátaikról? Mitől félnek és mit szeretnének? Csíkszentmihályi Mihály és Reed Larson könyve különleges kutatásra alapozva válaszolja meg ezeket a kérdéseket. 75 véletlenszerűen kiválasztott tizenévest kértek fel, hogy amikor a maguknál hordott csipogóval jeleznek nekik – legyen az bármely napszak – jegyezzék fel, mire gondolnak, mit csinálnak éppen, hogyan érzik magukat. Az eredmény ez a könyv, amelyben feltárul a kamaszok mindennapi élete, akár az iskolában, akár a barátaikkal vagy éppen családjukkal töltik idejüket. Lenyűgöző olvasmány, nemcsak tanulságos, de „kötelező irodalom” minden szülő, pedagógus és pszichológus számára.
Goce Smilevski: Freud húga
Ausztria német megszállása után a nyolcvankét éves Sigmund Freud Londonba emigrál. Magával viszi a feleségét, gyermekeit, a sógornőjét, a kezelőorvosát és annak családját, a két cselédjét és még a kutyáját is – négy idősödő húgát viszont Bécsben hagyja. Közülük a legfiatalabb, az 1867-ben született Adolfine az egyetlen, aki soha nem ment férjez és gyermeke sem született. Ez a könyv az ő történetét beszéli el küzdelmes gyerekkorától kezdve a bécsi “Fészek” elmegyógyintézetbe való önkéntes bevonulásán át egészen a náci gázkamrákban lelt haláláig. A híres és imádott pszichológus árnyékában élő húg személyes sorsán keresztül feltárul előttünk a századfordulós Bécs zárkózott világa csipkeruháival és fülledt vágyaival, irodalmi szalonjaival és bonctermeivel. Egy város és vele egy civilizáció, mely Adolphine-hoz hasonlóan maga is a fegyelmezett normalitás és a féktelen őrület közötti vékony határmezsgyén táncolva sodródik a végső összeomlás felé. A fiatal macedón szerző regénye 2010 irodalmi szenzációja volt, mely elnyerte az Európai Unió Irodalmi díját.
Alex Miller: Lovesong
A Café Chez Dom Párizs egy külvárosi kerületében bújik meg, ahová a turisták nemigen jutnak el. A tulajdonos, Houria és fiatal unokahúga, Sabiha a vágóhídon dolgozó, észak-afrikai bevándorlóknak kínál otthonos ételeket és menedéket. Egy napon azonban egy eltévedt ausztrál turista a hirtelen kitört vihar elől a vendéglőbe menekül. Ennek a véletlennek köszönhetően kezdetét veszi egy tragikus kimenetelű szerelmi kaland. Alex Miller, a népszerű, számos díjjal kitűntetett ausztrál író érzékenyen, lenyűgöző mélységeiben ír a hétköznapi emberek magánéletének rejtelmeiről. Eddig tíz regénye jelent meg. A Lovesong 2011-ben hazájában az év könyve lett.
Senko Karuza: Szigetlakók
Senko Karuza Vis szigetén tálal magára, végre elfoglalhatja a saját partját, kedvére írhat, dolgozhat a földeken, és végtelen hosszan diskurálhat legkedvesebb barátaival. Sokszínű jelenség, aki elmélyült művészi érzéke ellenére nemesi egyszerűséggel éli életét. Íróként, fesztiválszervezőként, borászként, halászként, étterem tulajdonosként, büszke szigetlakóként tengeti mindennapjait. A jelenben is a múltat képes megélni, sosem hagyja, hogy az idő felgyorsuljon körülötte. Amikor a hajnali munka után leül a kedvenc teraszára, hogy baráti körben elfogyassza reggeli kávéját, talán maga sem tudja, hogy par óra múlva néhány zsák frissen szedett krumplival, egy demizson olivaolajjal és egy tízfős asztaltársaság foglalásával kel fel az asztaltól. Hagyja, hogy a dolgok megtörténjenek vele, nem keresi a lehetőséget, mégis állandó mozgásban van. Öntörvényű és vad, keménykezű vagy épp bársonyos, hullámzó, mint a tenger, amely kicsiny szigetét körülveszi.
Dr. Máté Gábor: A sóvárgás démona
„Azért írtam meg A sóvárgás démonát, mert úgy vélem, társadalmunkban az egyik leginkább félreértett jelenség a függőség. Az emberek – ideértve azokat az orvosokat, politikai tanácsadókat, akiknek amúgy illene többet tudniuk – azt hiszik, hogy a függőség egyéni választás kérdése, legjobb esetben pedig betegségnek tekintik. A helyzet viszont egyszerűbb és bonyolultabb is ennél. Nem az a kérdés, hogy mi a külső cél, hanem hogy hogyan viszonyulunk hozzá a lelkünk mélyén. Függőség többnyire azért alakul ki, mert megpróbáljuk enyhíteni a fájdalmat, vagy csökkenteni a minket érő stresszt. A rengeteg fájdalom és elégedetlenség miatt, amivel életünk jár, sokan külső dolgokban keresnek vigaszt. Minél többet szenvedünk, minél fiatalabban szenvedünk, annál valószínűbb, hogy függővé válunk.”
Oya Baydar: Macskakaparás
A török írónő regényének hősei macskák, az emberek pedig csak név nélkül, gazdákként jelennek meg. Történetük − macskáké és embereké −, akik az 1980. szeptember 12-i katonai puccs után külföldre menekült baloldali értelmiségiek, mozaikok soraiból áll össze.
Vagy egy tucat macska szerepel a regényben, az ők szagokkal küldött leveleik alkotják a regényt. A fontosabbaknak szintén van karakterük, érzelmeik és vágyaik, szeretnek, szerelmesek, féltékenykednek, gyermekek után vágynak, szeretik a természetet, kalandokat élnek át és kíváncsiak. Gondolataik jórészt gazdáik körül forognak, „titkaikat” próbálják megfejteni. Rájönnek, hogy az a baj velük, hogy az élet értelmét kutatják, és megválaszolhatatlan kérdéseket tesznek fel.
