Hajnóczy Péter (1942-1981) a hetvenes-nyolcvanas évek egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb magyar prózaírója volt, akit az olvasók leginkább A fűtő (1975) című parabola, Az elkülönítő (1975) című szociográfia és A halál kilovagolt Perzsiából (1979) című kisregény szerzőjeként ismerhetnek.
Krasznahorkai László a Nobel-díj átvételkor beszédében a legmegrázóbb magyar novellistának nevezte a szerzőt.
Az ELTE közleménye szerint a digitális gyűjtemény csaknem tízezer oldalnyi kéziratot, levelezést, hivatalos iratot, fotót és tárgyi dokumentációt tartalmaz.
30 évig nem lehetett hozzáférni
Hajnóczy Péter kéziratos hagyatéka 1981-ben bekövetkezett halála után több mint harminc évig hozzáférhetetlen volt, és később is csak erősen korlátozott feltételek mellett lehetett kutatni. Az irategyüttes most először vált teljességében elérhetővé a digitális térben.
Az adatbázis nemcsak a kéziratok fotóit teszi elérhetővé, hanem részletes leírásokat és összekapcsolt adatstruktúrát is kínál. A hagyományos kézirattári katalógus logikáját egy szemantikus tudásgráf-rendszerrel ötvözi: minden dokumentum egy kapcsolódó hálózat részeként jelenik meg. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók és az érdeklődők ne csupán dokumentumokat böngésszenek, hanem összefüggéseket is feltárjanak.
Az adatbázisban például lekérdezhető, hogy kik leveleztek Hajnóczyval egy adott évben, hogyan alakultak egy-egy novella szövegváltozatai, vagy milyen motívumok kapcsolják össze az életmű különböző rétegeit.
Hajnóczy művei sok esetben közvetlenül épültek személyes dokumentumokra. A fennmaradt levelezés egyes részletei szó szerint visszaköszönnek a szövegeiben, ahogyan a tárgyi hagyaték darabjai (például egy cipőkanál) is irodalmi szerephez jutnak. Az archívum egy teljes személyes és poétikai univerzumot tesz rekonstruálhatóvá, olvasható az ELTE közleményében.
A Hajnóczy Péter hagyatéki adatbázis és bibliográfia az örökös, Végh Ágnes jóváhagyásával vált szabadon hozzáférhetővé az ITIdata oldalán. A projekt a Miskolci Egyetem és az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet együttműködésében a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium részeként valósult meg. Az adatbázist Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet munkatársa és Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa készítették.
(MTI)
Nyitókép: Csigó László / Körkép, Wikipedia, ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet
