Bart Moeyaert: Duett hamis hangokra, fordította: Rádai Andrea
Tilos az Á Könyvek, 2014, 192 o., 2350 HUF
A tizennégy éves belga fiú, Bart Moeyaert nem focizással és csavargással töltötte a délutánjait, mint a többi normális kamasz. Helyette a szobában kuksolt, és regényt írt egy A5-ös füzetkébe - ráadásul romantikusat. A lány főszereplőt gyerekkori kitalált szerelméről, a fiút pedig természetesen önmagáról mintázta. A teljes történet két év alatt készült el, és Moeyaert csak azért mutatta meg Mireille Cottenje írónőnek egy író-olvasó találkozó után, mert kíváncsi volt, lehet-e egyáltalán regénynek nevezni. Cottenje lelkesedett a sztoriért, melyet az ajánlásával hamarosan el is fogadott egy kiadó, így 1983-ban megjelent a könyv. A tizenkilenc éves Moeyaert egy csapásra ismert író lett hazájában, és a regény sikere még most, több, mint húsz év után is töretlen. A Duett hamis hangokra idén végre magyarul is megjelenhetett.
A Duett elég súlyos könyv, bár ez első pillantásra egyáltalán nem látszik rajta. Sőt, mondhatni közhelyesen indul - Liselot új lányként érkezik az iskolába, Lander pedig megmenti a nagyszájú rosszfiúktól, és szinte azonnal beleszeret. Hamarosan kiderül, hogy az érzés kölcsönös, és a kezdeti ügyetlenkedés után nemsokára járni kezdenek. Senki nem lehetne náluk boldogabb – mi, rózsaszín sikersztorikhoz szokott olvasók viszont innentől már sejteni véljük a folytatást. Bonyodalmak, harmadik fél, fájdalmas szakítás, sírás az esőben, féltékennyé tévő bosszúkampány majd könnyes újra egymásra találás, lehetőleg egy repülőtéren. A könyv azonban (szerencsére) nem minket igazol.
Először is, a szerelmes idill sokkal tovább tart, mint várnánk, ennek ellenére egyáltalán nem csöpögős vagy unalmas, sőt, a váltakozó Lander-Liselot fejezetek során annyira megszeretjük mindkét fiatalt, hogy már-már naivan reménykedni kezdünk, hátha mégsem lesz bonyodalom, és a pár minden különösebb nehézség nélkül együtt marad örökre... Persze nem így történik. Az a bizonyos vita a szerelmesek közt előbb-utóbb mégis kirobban, jön az első komolyabb veszekedés, a sértődés, a féltékenységi jelenet az iskolai bálon; s mi azt gondolhatjuk, na tessék, mégis csak igazunk volt. Aztán, teljesen váratlanul történik valami. Egy igazi, nagybetűs Tragédia. És hirtelen nem az lesz a kérdés, hogy a két fiatal szerelme átvészelheti-e mindezt, hanem hogy egyáltalán Liselot és Lander meg tud-e birkózni a történtekkel valaha.
A könyv a mai tinédzserek számára már-már történelmi regény, hiszen a nyolcvanas évek elején játszódik: egy olyan korban, amikor az internetről még azt sem tudták, hogy eszik-e vagy isszák, sőt, nem volt mobiltelefon, de még CD sem – Liselot és Lander kazettákat másoltak, vezetékes vonalon beszéltek, Facebook-chat helyett leveleztek, és az sem volt ritka, hogy egyszerűen bejelentés nélkül átbicikliztek egymáshoz. És mégis: a Duett hamis hangokra a mostani generációt is képes megszólítani, hiszen természetes, üde és szerethető stílusban beszél valami olyasmiről, ami kortól független - az első szerelemről, az első veszteségről és a veszteség elfogadásáról.
