Fotó: Libri Kiadó / Németh Dániel
„Ki ne lenne zavarban, ha a szülei erotikus utalásokkal tarkított levelezését olvassa? Két Werther és három Heine idézet közé elegánsan becsomagolt megjegyzések, kíváncsi faggatózás a lehetséges korábbi tapasztalatokról, bensőséges hangvétel, senki mással meg nem osztott gondolatok ”
- eleveníti fel Gárdos Péter a pillanatot, amikor felfedezte szülei levelezését. Szülei története magával ragadta a filmrendezőt, aki megírta ezt az elképesztő, valós szerelmi történetet írta meg. Egy lehengerlő történetet, melynek hősei, kilépve a holokauszt árnyékából a lehetetlennek tűnő újrakezdést kísérlik meg: a Svédországban ápolt holokauszttúlélőnek súlyos tüdőbetegsége miatt fél évet jósolnak az orvosok. Ő csak legyint egyet, és elhatározza, levelezés útján feleséget kerít magának, összesen 117 magyar lánynak írt. A telt házas Katona József színházban mutatták be az újra kiadott Hajnali láz című regényt, amit idén a londoni könyvvásáron 30 országba adtak el. A film trailerét hétfőn mutatta be az Index (ők december 17-i bemutatót írnak, de Gárdos már arról is beszélt, hogy januárra csúszik).
„Azt gondolod, hogy megírsz egy könyvet és az már kész is. A szerkesztőm jelezte, hogy jelölne néhány változtatni való dolgot. Gondoltam, maradt benne pár helyesírási hiba. Eléggé meglepődtem, mikor visszakaptam egy >>pipacsmezőt<<. […] A második kiadás az ausztrál kiadótól jött javaslatok alapján lett átdolgozva, fejezetekre tagolva. Az inkább hasonlított egy holdbeli tájhoz, néhány leszálló űrhajóval. Nagyban hozzásegítettek ahhoz, hogy egyes jeleneteket ne forgatókönyvíróként, hanem regényíróként gondolkodva egészítsek ki”
- avatott be minket a szerző az alkotói folyamat kulisszatitkaiba.
Gárdos Péter: Hajnali láz
Libri Könyvkiadó, 2015, 282 oldal, 3490 HUF
A forgatókönyv megfilmesítése elé gördülő akadályok következtében a szerző úgy döntött, hogy megírja ezt a könyvet. A koprodukciós alkotás egyes jeleneteit Svédországban és Izraelben forgatták, svéd és izraeli színészek is közreműködnek benne. „Nem ez volt az első kísérlet a közös munkára a svédekkel: a korábbi tervek szerint három jelentős szerepet svéd színész játszott volna, a meghiúsult projektben Noomi Rapace (A tetovált lány és a Prometheus főszereplője - a szerk.) is vállalta a közreműködést. A svéd színészek számára komoly gondot jelentett a magyar akcentus elsajátítása. A filmben szereplő Máté Gábornak (ő a főhőst gyógyító orvost alakítja a filmben - a szerk.) remekül ment a svéd akcentussal megtoldott német. Ám bármilyen zseniális is legyen egy színész, a valóság legmegrendítőbb pillanatai rekonstruálhatatlanok.” Némiképp rácáfolt erre, hogy a forgatáson a Gárdos apját játszó, gesztusait utánzó fiatal színész milyen reakciót váltott ki a rendezőből:
“Megjelent előttem az apám. És akkor hasított belém a legelemibb módon, hogy valahogy mindenféleképpen szobrot kell állítanom neki”.
Kepes András kissé megilletődötten jegyezte meg, hogy tulajdonképpen emlékei szerint ő még sohasem beszélgetett egy regény főhősével, és a színpadra hívta Gárdos Péter bájos anyukáját, akit interjúnkból mindenki megismerhet. A színpadon aztán szóba került egy csorba kekszesdoboz, melyben a szülők levelei évtizedeken át hevertek érintetlenül, és amit az asszony azóta sem olvasott el, a nem túl megnyerő külsejű, de annál megnyerőbb személyiségű férfival való első találkozás:
“Ahogy megláttam a leendő férjem a mulatságos járásával, apró termetével és a zsinórral átkötött bőrönddel, megijedtem. Pedig olyan messziről a bádog fogait még nem is lehetett látni. De én a leveleibe és a személyiségébe szerettem bele. Az első riadalom gyorsan elmúlt. Délben megjött a vonat, estére megvolt az első csók.”
Kepes azzal zárta a beszélgetést, hogy a kötetet Gárdos Péter örömest dedikálja, majd Gárdos Ágnes még halkan hozzátette: „meg én is.”
Szerző: Steinmacher Kornélia
