Sophie Sellier: Azt szeretnénk, hogy a Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen

Sophie Sellier: Azt szeretnénk, hogy a Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen

Franciaország a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Az alkalomra saját standdal, harminc programmal és francia szerzők meghívásával készülnek. A Francia Intézet kulturális attaséját, Sophie Sellier-t kérdeztük. 

vl | 2024. szeptember 27. |

Hiába gondoljuk azt, hogy ismerjük a francia kultúrát, ez nyilván nem igaz. Viszont különleges esemény, ha egy ország, kultúra kiemelten be tud mutatkozni. Milyennek látja most a francia irodalmat mint márkát? Mik az erősségei? 

A francia irodalom a francia kultúra kirakata, a gondolatok színtere, ahol társadalmi kérdések is megvitatásra kerülnek. Igaz, hogy külföldön inkább a nagy klasszikusokat ismerik, de most a kortárs irodalomé a főszerep. Célunk, hogy a meghívott írók minél több műfajt képviseljenek a fesztiválon, hiszen ez a sokszínűség az egyik erőssége a kortárs francia irodalomnak. Az ifjúsági irodalom és a képregény két nagyon népszerű műfaj Franciaországban, de a fiatal írók által képviselt romantikus regény is előretörőben van. A bűnügyi regények is töretlenül az élvonalban vannak, bár külföldön ez a műfaj kevésbé keresett. 

A programsorozat hívószava a réflexion: a szónak többféle jelentéstartalma lehet a gondolkodástól az észrevételen át a visszaverésig, ha csak a szótárat megnézem. Önök számára mit jelent a réflexion?

Valóban, a réflexion szó, amelyet sokféle módon értelmezhetünk, és amely köré felépítettük a fesztiválprogramot, összetett jelentésének köszönhetően szinte minden beszélgetésben központi gondolatébresztőként jelenik meg. A meghívott szerzők által képviselt témák mind eszmecserére sarkallnak: legyen az a homoszexualitás kérdése vagy a kamaszok szexuális élete, a bántalmazás, a társadalmi osztályok közötti mozgás lehetősége vagy az antiszemitizmus. A közönségnek kerekasztal-beszélgetések keretében van lehetősége reflektálni az adott témára, mint például a tabuk és a gyerekirodalom kapcsolata. Azt szeretnénk, hogy a budapesti Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen.  

A francia képregénykultúra is fókuszba kerül, Zanzim is érkezik a Könyvfesztiválra. A magyarul is megjelent Férfibőrben című kötetben Zanzim foglalkozik a szexualitás és a szabadság kérdéseivel, illetve azzal, hogyan viszonyul ezekhez a hatalom.

Zanzim Férfibőrben című képregénye hatalmas siker volt Franciaországban rögtön a megjelenés évében. Eddig több mint 300.000 darabot adtak el belőle, és olyan fontos díjakat kapott, mint 2020-ban a Landerneau irodalmi díj, valamint a Magyarországon is egyre inkább ismert Angoulême-i képregényfesztivál középiskolásokat megszólító díját 2021-ben. A képregény műfaja nagyon fontos a Francia Intézet számára, ezért is kerül fókuszba a Könyvfesztiválon. A francia könyvpiac 20%-át teszi ki az eladások terén, célunk, hogy a műfaj jeles képviselői, írók és illusztrátorok egyaránt, ismertebbek legyenek a határokon túl is.

A szociológus-filozófus író, Didier Eribon a saját élettörténetéből kiindulva írta meg Visszatérés Reimsbe című regényét, amiben egyszerre beszél homoszexualitásról, osztályról, iskoláról és politikáról. A közéleti kérdések, a hétköznapok politikája a megélésem szerint a francia kultúra szerves részét képezik, ahogy a párizsi olimpia megnyitóján is láthattuk. Viszont azt is láttuk, hogy a világ egyik fele imádta, a másik nem szerette: egy díszvendégség is lehet reflexió, ami a kulturális és társadalmi kérdéseket megmozgatja?   

Reméljük, hogy egy olyan szerző meghívásával, mint Didier Eribon visszhangot keltünk. Általánosságban véve talán ezt is várjuk el egy filozófustól, vagyis, hogy az önreflexiót, a dolgok megkérdőjelezését, a kétségekkel való megküzdést, valamint az új felé nyitást erősítse bennünk. Nagyon örülünk, hogy elfogadta a meghívásunkat és bemutatja a Visszatérés Reimsbe című társadalmi esszéjét a magyar közönségnek.

A francia irodalom hatása jelentős a magyar irodalomra. A hazai könyvpiacon a francia a harmadik forrásnyelv, amiről magyarra fordítanak. Ezzel elégedettek? Hogyan tudják segíteni a magyar kiadókat (fordítókat), hogy minél többféle könyvet fordítsanak?

A mi feladatunk a Francia Intézetben az, hogy a Kosztolányi Program keretében segítsük a francia könyvek magyarra fordítását. Évente kb. 15 kötet fordítását tudjuk támogatni, de segítünk eligazodni a többi, franciaországi támogatást illetően is. Egy állandó versenyhelyzetben és az inflációt elszenvedő könyvpiac törékenységét látva az a célunk, hogy megtartsuk ezt a harmadik helyet. A Könyvfesztivál szakmai programján belül ezeket a kérdéseket is körbejárjuk, valamint a Rights Corner lehetőséget nyújt a kiadók közötti kapcsolatépítésre.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
...

Németh Gábor: Van egy ösztönös együttműködés, ha kínozni kell

Zsidó vagy? nagy siker volt a magyar kortárs irodalomban két évtizeddel ezelőtt, és azóta sem vesztett szinte semmit a relevanciájából. Németh Gábor a Margón. 

...

Esterházy Péter megmutatja, hogyan ad interjút egy kiegyensúlyozott magyar úr

Esterházy Péter idén lenne 75 éves. A Magvető ez alkalomból különleges interjúkötettel jelentkezett, amit a Margón mutattak be.

...

Nádas Péter: A Párhuzamos történetek nem tud véget érni

Nádas Péter a Tavaszi Margón sok kételyt eloszlatott a regénnyel kapcsolatban: megtudtuk, milyen volt megírni Kristóf és Gyöngyvér maratoni szexjelenetét, milyen volt a szerkesztés, sőt azt is, miért gondolta az egykori gépírója, hogy az író megőrült.

...

Milyen ma magyarnak lenni külföldön? – Nádasdy Ádám a Margón

Anglia szemmagasságból és Magyarország a szigetországból nézve Nádasdy Ádám új kötetében, a Londoni levelekben.

...

Szaniszló Judit: Annyira jelentéktelenek vagyunk, mégis mindannyiunk története roppant izgalmas

A másik ember egy bérház lakóinak életét mutatja be a covid alatt, miközben árnyaltan beszél magányról, egyedüllétről és társadalmi kérdésekről. Kötetbemutató a Margón. 

...

Spiró György: A Fogság megírása maratonfutás volt, nem ajánlanám mindenkinek

Az idén 20 éves Fogságról Valuska László kérdezte Spiró Györgyöt a Tavaszi Margó Fesztiválon.

Listák&könyvek
...

Köztük lehet az új kedvenced: 10 világirodalmi könyv a tavaszi kínálatból

...

5 könyvadaptáció, amit áprilisban nézni fogunk a Netflixen, a Maxon és a mozikban

...

Bolano, Murakami, Cărtărescu – ezek a 21. század legjobb könyvei egy francia magazin szerint

Kiemeltek
...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

Tényleg ujjal kell mutogatnunk arra, aki SUV-t használ, vagy teljesen fölöslegesen tesszük őt ezzel felelőssé a környezetszennyezésért? Hallgassátok meg a Zöld könyv podcast legújabb részét!

...

John Scalzi az AI-ról: Miért érdekelne egy olyan könyv, amit nem ember írt?

Vajon képes lesz valaha az AI minőségi irodalmi szöveg létrehozására?

...

Marék Veronika, aki miatt a japán gyerekek magyar oroszlánnal alszanak

Hatvan éve megjelenő kötetei közül az elsők épp olyan olvasottak, mint a legfrissebbek. Ő Marék Veronika, Boribon, a kockásfülű nyúl és Kippkopp megteremtője. 

Hírek
...

Megvan a 2025-ös Nemzetközi Booker-díj rövidlistája

...

Krasznahorkai regényét is feldolgozta az Örkény Színház

...

Szeptemberben jelenik meg Woody Allen első regénye

...

J. K. Rowling most az HBO egyik legismertebb műsorvezetőjével rúgta össze a port a transzneműek miatt

...

Bookline könyvcserepont nyílik a Városligetben – így működik

...

„Jól csak a szívével lát az ember” – Bródy János A kis herceget idézi meg legendás dalában