Sophie Sellier: Azt szeretnénk, hogy a Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen

Sophie Sellier: Azt szeretnénk, hogy a Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen

Franciaország a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Az alkalomra saját standdal, harminc programmal és francia szerzők meghívásával készülnek. A Francia Intézet kulturális attaséját, Sophie Sellier-t kérdeztük. 

vl | 2024. szeptember 27. |

Hiába gondoljuk azt, hogy ismerjük a francia kultúrát, ez nyilván nem igaz. Viszont különleges esemény, ha egy ország, kultúra kiemelten be tud mutatkozni. Milyennek látja most a francia irodalmat mint márkát? Mik az erősségei? 

A francia irodalom a francia kultúra kirakata, a gondolatok színtere, ahol társadalmi kérdések is megvitatásra kerülnek. Igaz, hogy külföldön inkább a nagy klasszikusokat ismerik, de most a kortárs irodalomé a főszerep. Célunk, hogy a meghívott írók minél több műfajt képviseljenek a fesztiválon, hiszen ez a sokszínűség az egyik erőssége a kortárs francia irodalomnak. Az ifjúsági irodalom és a képregény két nagyon népszerű műfaj Franciaországban, de a fiatal írók által képviselt romantikus regény is előretörőben van. A bűnügyi regények is töretlenül az élvonalban vannak, bár külföldön ez a műfaj kevésbé keresett. 

A programsorozat hívószava a réflexion: a szónak többféle jelentéstartalma lehet a gondolkodástól az észrevételen át a visszaverésig, ha csak a szótárat megnézem. Önök számára mit jelent a réflexion?

Valóban, a réflexion szó, amelyet sokféle módon értelmezhetünk, és amely köré felépítettük a fesztiválprogramot, összetett jelentésének köszönhetően szinte minden beszélgetésben központi gondolatébresztőként jelenik meg. A meghívott szerzők által képviselt témák mind eszmecserére sarkallnak: legyen az a homoszexualitás kérdése vagy a kamaszok szexuális élete, a bántalmazás, a társadalmi osztályok közötti mozgás lehetősége vagy az antiszemitizmus. A közönségnek kerekasztal-beszélgetések keretében van lehetősége reflektálni az adott témára, mint például a tabuk és a gyerekirodalom kapcsolata. Azt szeretnénk, hogy a budapesti Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen.  

A francia képregénykultúra is fókuszba kerül, Zanzim is érkezik a Könyvfesztiválra. A magyarul is megjelent Férfibőrben című kötetben Zanzim foglalkozik a szexualitás és a szabadság kérdéseivel, illetve azzal, hogyan viszonyul ezekhez a hatalom.

Zanzim Férfibőrben című képregénye hatalmas siker volt Franciaországban rögtön a megjelenés évében. Eddig több mint 300.000 darabot adtak el belőle, és olyan fontos díjakat kapott, mint 2020-ban a Landerneau irodalmi díj, valamint a Magyarországon is egyre inkább ismert Angoulême-i képregényfesztivál középiskolásokat megszólító díját 2021-ben. A képregény műfaja nagyon fontos a Francia Intézet számára, ezért is kerül fókuszba a Könyvfesztiválon. A francia könyvpiac 20%-át teszi ki az eladások terén, célunk, hogy a műfaj jeles képviselői, írók és illusztrátorok egyaránt, ismertebbek legyenek a határokon túl is.

A szociológus-filozófus író, Didier Eribon a saját élettörténetéből kiindulva írta meg Visszatérés Reimsbe című regényét, amiben egyszerre beszél homoszexualitásról, osztályról, iskoláról és politikáról. A közéleti kérdések, a hétköznapok politikája a megélésem szerint a francia kultúra szerves részét képezik, ahogy a párizsi olimpia megnyitóján is láthattuk. Viszont azt is láttuk, hogy a világ egyik fele imádta, a másik nem szerette: egy díszvendégség is lehet reflexió, ami a kulturális és társadalmi kérdéseket megmozgatja?   

Reméljük, hogy egy olyan szerző meghívásával, mint Didier Eribon visszhangot keltünk. Általánosságban véve talán ezt is várjuk el egy filozófustól, vagyis, hogy az önreflexiót, a dolgok megkérdőjelezését, a kétségekkel való megküzdést, valamint az új felé nyitást erősítse bennünk. Nagyon örülünk, hogy elfogadta a meghívásunkat és bemutatja a Visszatérés Reimsbe című társadalmi esszéjét a magyar közönségnek.

A francia irodalom hatása jelentős a magyar irodalomra. A hazai könyvpiacon a francia a harmadik forrásnyelv, amiről magyarra fordítanak. Ezzel elégedettek? Hogyan tudják segíteni a magyar kiadókat (fordítókat), hogy minél többféle könyvet fordítsanak?

A mi feladatunk a Francia Intézetben az, hogy a Kosztolányi Program keretében segítsük a francia könyvek magyarra fordítását. Évente kb. 15 kötet fordítását tudjuk támogatni, de segítünk eligazodni a többi, franciaországi támogatást illetően is. Egy állandó versenyhelyzetben és az inflációt elszenvedő könyvpiac törékenységét látva az a célunk, hogy megtartsuk ezt a harmadik helyet. A Könyvfesztivál szakmai programján belül ezeket a kérdéseket is körbejárjuk, valamint a Rights Corner lehetőséget nyújt a kiadók közötti kapcsolatépítésre.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TAVASZI MARGÓ
...

Pion István: Onnantól már nem félek, hogy meg tudom nevezni, mi történt

Első regényében egy gyerekkori abúzustörténetet dolgoz fel. 

...

Vajna Ádám: Milyen furcsa ellentmondás, hogy a játék a fontos, amikor dolgozom

Hol is található pontosan Fancsika? És miért annyira érdekes egy középkori hóhér története? Vajna Ádám első regényének bemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Terék Anna: A háborúban nincs jó és rossz oldal

Fel lehet-e dolgozni a traumákat? Mit okoz a családban a hallgatás?

...

Anyaság, istenek és önbizalom – Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna a Margón

Seres Lili Hanna és Szabó Imola Julianna páros kötetbemutatója a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a születésé, újrafelfedezésé és az isteneké volt a főszerep.

...

Szántó Áron első regényében a bakonyi boszorkányok és a punk találkozik

Szántó Áron első regényében egy bakonyi zsákfalu hétköznapjai rémálommá válnak, még a buszvezető sem emberi lény.

...

Fehér Renátó: Vissza kell szereznünk a szeretet és a szolidaritás jogát

Hol a kiút a „szégyen és megvetés” szigetéről? A Tavaszi Margón mutatták be Fehér Renátó első regényét.

Listák&könyvek
...

J. K. Rowling és a Magyar Péter-képregény nyerte a márciust a Bookline-on

...

Kinek a felelőssége, ha a kultúránk merénylőket termel? – 5 könyvet ajánlunk A merénylők fénykorához

...

A Grincs, az értelmezhetetlen és a letisztult – 5 emlékezetes Üvöltő szelek-borító

Kiemeltek
...

Réz Anna: A technológiai fejlődés parentifikálja a gyerekeinket

Hogyan csúszik ki az irányítás a kezünkből szülőként a kütyühasználatot illetően? Réz Anna írása.

...

Kinek a felelőssége, ha a kultúránk merénylőket termel? – 5 könyvet ajánlunk A merénylők fénykorához

Ki a hibás, ha mind ugyanazt a toxikus társadalmat építjük? 5 könyvet ajánlunk a hét könyve mellé!

...

Romantasy, gimis szerelem és K-pop – 10 könyv, amit ne hagyj ki a bookvibeZ fesztiválon!

Megérkezett az első bookvibeZ fesztivál! Mutatjuk, mit olvass, ha nem akarsz lemaradni!

Hírek
...

Hodász András memoárban vall hitről, kiábrándulásról és reményről

...

Egy színházjeggyel te is támogathatod a Villa Esterházy működését!

...

Dragomán György szerint az AI miatt a nyelv romlik, és ezt észre sem vesszük

...

Papp-Zakor Ilka kapta idén a Hazai Attila-díjat

...

Jön Fekete Ádám autofikciós regénye

...

„A nyelvészet Esterházy Pétere volt” – eltemették Nádasdy Ádámot