Sophie Sellier: Azt szeretnénk, hogy a Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen

Sophie Sellier: Azt szeretnénk, hogy a Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen

Franciaország a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Az alkalomra saját standdal, harminc programmal és francia szerzők meghívásával készülnek. A Francia Intézet kulturális attaséját, Sophie Sellier-t kérdeztük. 

vl | 2024. szeptember 27. |

Hiába gondoljuk azt, hogy ismerjük a francia kultúrát, ez nyilván nem igaz. Viszont különleges esemény, ha egy ország, kultúra kiemelten be tud mutatkozni. Milyennek látja most a francia irodalmat mint márkát? Mik az erősségei? 

A francia irodalom a francia kultúra kirakata, a gondolatok színtere, ahol társadalmi kérdések is megvitatásra kerülnek. Igaz, hogy külföldön inkább a nagy klasszikusokat ismerik, de most a kortárs irodalomé a főszerep. Célunk, hogy a meghívott írók minél több műfajt képviseljenek a fesztiválon, hiszen ez a sokszínűség az egyik erőssége a kortárs francia irodalomnak. Az ifjúsági irodalom és a képregény két nagyon népszerű műfaj Franciaországban, de a fiatal írók által képviselt romantikus regény is előretörőben van. A bűnügyi regények is töretlenül az élvonalban vannak, bár külföldön ez a műfaj kevésbé keresett. 

A programsorozat hívószava a réflexion: a szónak többféle jelentéstartalma lehet a gondolkodástól az észrevételen át a visszaverésig, ha csak a szótárat megnézem. Önök számára mit jelent a réflexion?

Valóban, a réflexion szó, amelyet sokféle módon értelmezhetünk, és amely köré felépítettük a fesztiválprogramot, összetett jelentésének köszönhetően szinte minden beszélgetésben központi gondolatébresztőként jelenik meg. A meghívott szerzők által képviselt témák mind eszmecserére sarkallnak: legyen az a homoszexualitás kérdése vagy a kamaszok szexuális élete, a bántalmazás, a társadalmi osztályok közötti mozgás lehetősége vagy az antiszemitizmus. A közönségnek kerekasztal-beszélgetések keretében van lehetősége reflektálni az adott témára, mint például a tabuk és a gyerekirodalom kapcsolata. Azt szeretnénk, hogy a budapesti Francia Intézet mellett a Francia Stand is a szólásszabadság és az eszmecserék helye legyen.  

A francia képregénykultúra is fókuszba kerül, Zanzim is érkezik a Könyvfesztiválra. A magyarul is megjelent Férfibőrben című kötetben Zanzim foglalkozik a szexualitás és a szabadság kérdéseivel, illetve azzal, hogyan viszonyul ezekhez a hatalom.

Zanzim Férfibőrben című képregénye hatalmas siker volt Franciaországban rögtön a megjelenés évében. Eddig több mint 300.000 darabot adtak el belőle, és olyan fontos díjakat kapott, mint 2020-ban a Landerneau irodalmi díj, valamint a Magyarországon is egyre inkább ismert Angoulême-i képregényfesztivál középiskolásokat megszólító díját 2021-ben. A képregény műfaja nagyon fontos a Francia Intézet számára, ezért is kerül fókuszba a Könyvfesztiválon. A francia könyvpiac 20%-át teszi ki az eladások terén, célunk, hogy a műfaj jeles képviselői, írók és illusztrátorok egyaránt, ismertebbek legyenek a határokon túl is.

A szociológus-filozófus író, Didier Eribon a saját élettörténetéből kiindulva írta meg Visszatérés Reimsbe című regényét, amiben egyszerre beszél homoszexualitásról, osztályról, iskoláról és politikáról. A közéleti kérdések, a hétköznapok politikája a megélésem szerint a francia kultúra szerves részét képezik, ahogy a párizsi olimpia megnyitóján is láthattuk. Viszont azt is láttuk, hogy a világ egyik fele imádta, a másik nem szerette: egy díszvendégség is lehet reflexió, ami a kulturális és társadalmi kérdéseket megmozgatja?   

Reméljük, hogy egy olyan szerző meghívásával, mint Didier Eribon visszhangot keltünk. Általánosságban véve talán ezt is várjuk el egy filozófustól, vagyis, hogy az önreflexiót, a dolgok megkérdőjelezését, a kétségekkel való megküzdést, valamint az új felé nyitást erősítse bennünk. Nagyon örülünk, hogy elfogadta a meghívásunkat és bemutatja a Visszatérés Reimsbe című társadalmi esszéjét a magyar közönségnek.

A francia irodalom hatása jelentős a magyar irodalomra. A hazai könyvpiacon a francia a harmadik forrásnyelv, amiről magyarra fordítanak. Ezzel elégedettek? Hogyan tudják segíteni a magyar kiadókat (fordítókat), hogy minél többféle könyvet fordítsanak?

A mi feladatunk a Francia Intézetben az, hogy a Kosztolányi Program keretében segítsük a francia könyvek magyarra fordítását. Évente kb. 15 kötet fordítását tudjuk támogatni, de segítünk eligazodni a többi, franciaországi támogatást illetően is. Egy állandó versenyhelyzetben és az inflációt elszenvedő könyvpiac törékenységét látva az a célunk, hogy megtartsuk ezt a harmadik helyet. A Könyvfesztivál szakmai programján belül ezeket a kérdéseket is körbejárjuk, valamint a Rights Corner lehetőséget nyújt a kiadók közötti kapcsolatépítésre.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Listák&könyvek
...

6 regény és novelláskötet, amit befutott zenészek írtak

...

Dan Brown thrillere vezette februárban a Bookline toplistáját

...

Ezt az 5 könyvet olvasd, amíg vársz az új Colleen Hoover-adaptációra

Kiemeltek
...

Oscar-díj 2026: tarolt az Egyik csata a másik után, megemlékeztek Tarr Béláról

A filmet Pynchon műve inspirálta.

...

„Az életre szóló szerelem nem biztos, hogy kapcsolatként is működik” – László Viktória a TBR podcastben

Hány különféle arca van a szerelem érzésének? Erről beszélgettünk a TBR második évadának nyitóepizódjában.

...

Ott Anna: Egy élő pajzs voltam a szüleim közti csatatéren

Olvasd el Ott Anna írását az anyaságról.

Hírek
...

Salman Rushdie nem szeretne a traumája szimbólumává válni

...

„Hála érte” – Tóth Krisztina Werner Herzoggal találkozott Brooklynban

...

Stephen King egyik kedvenc szerzőjének sorozata hamarosan magyarul is teljes lesz

...

Elhunyt Jürgen Habermas német filozófus és társadalomtudós

...

Olvasó gyerekek döntöttek Guinness-rekordot egy angol városban

...

Lackfi János és Tóth Erzsébet Kossuth-díjat kapott