Az utóbbi évek egyik legnagyobb példányszámban elkelt holokausztmemoárjáról kiderült, hogy nem más, mint kitaláció.
Misha Defonseca, 71 éves belga írónő múlt héten ügyvédjei útján tudatta a közvéleménnyel, hogy önéletrajzi regényéből, amelynek címe, Misha: A Memoire of the Holocaust Years (Visszaemlékezés a holokauszt éveire) egy szó sem igaz. Defonseca sosem volt a varsói gettó lakója, nem mentették meg farkasok a nácik elől, és nem gyalogolt 1900 kilométert keresztül Európán szüleit keresve, az sem igaz, hogy félig önvédelemből megölt egy német katonát. Sőt, mégcsak nem is zsidó. Sőt, a valódi neve nem is Defonseca, hanem Monique De Wael.
(forrás: Daily Mail)
A bejelentés teljesen letaglózta Defonseca kiadóját is, aki elmondása szerint semmit sem sejtett. Jane Daniel a 90-es években találkozott Defonseca döbbenetes történetével, amikor a nő egy massachusettsi zsinagógában tartott éppen előadást. Azonnal felkérte a kötet megírására, sőt még egy profi társírót is felkért mellé. A társszerző sem kételkedett Defonseca történetének valódiságában, eszébe sem jutott, hogy utána kéne járni néhány adatnak, főleg hogy Defonseca azt mondta nem emlékszik szülei nevére, születésének idejére és helyére sem.
A társszerzőnek és kiadóknak nem, de egy kutatónak szemet szúrt Defonseca bizarr története és néhány hónapos munka után, nem túl nagy erőfeszítéssel Belgiumban rálelt Defonseca keresztlevelére és iskolai bizonyítványaira, amiről nem csak valódi neve, hanem az is kiderült, hogy szülei nem zsidók, hanem belga ellenállók voltak, akiket valószínűleg tényleg megöltek a németek, amikor Defonseca négyéves volt.
Defoncesa nyiltkozatában bocsánatot kért mindenkitől, aki estleg becsapva érzi magát, ugyanakkor kijelentette: "A történet az enyém. Mi tagadás nem igaz, de számomra valós, az én meneküléstörténetem. Azt kérem képzeljék magukat a helyembe, egy négyéves kislány helyébe, aki nagyon elveszettnek érezte magát." Defonsecát nagyapja és nagybátyja nevelték szülei halála után és elmondása szerint olyan rosszul bántak vele, hogy "végül zsidónak érezte magát, és nem tudott különbséget tenni a valóság és saját képzelete között.
Az egész esetben a legkínosabb, hogy a milliós példányszámban elkelt könyvet eddig 18 nyelvre fordították le és a franciák nagysikerű, egész estét filmet is csináltak belőle.
