Hazugság a holokausztmemoár

.:wendy:. | 2008. március 03. |

Az utóbbi évek egyik legnagyobb példányszámban elkelt holokausztmemoárjáról kiderült, hogy nem más, mint kitaláció.

Misha Defonseca, 71 éves belga írónő múlt héten ügyvédjei útján tudatta a közvéleménnyel, hogy önéletrajzi regényéből, amelynek címe, Misha: A Memoire of the Holocaust Years (Visszaemlékezés a holokauszt éveire) egy szó sem igaz. Defonseca sosem volt a varsói gettó lakója, nem mentették meg farkasok a nácik elől, és nem gyalogolt 1900 kilométert keresztül Európán szüleit keresve, az sem igaz, hogy félig önvédelemből megölt egy német katonát. Sőt, mégcsak nem is zsidó. Sőt, a valódi neve nem is Defonseca, hanem Monique De Wael.


(forrás: Daily Mail)

A bejelentés teljesen letaglózta Defonseca kiadóját is, aki elmondása szerint semmit sem sejtett. Jane Daniel a 90-es években találkozott Defonseca döbbenetes történetével, amikor a nő egy massachusettsi zsinagógában tartott éppen előadást. Azonnal felkérte a kötet megírására, sőt még egy profi társírót is felkért mellé. A társszerző sem kételkedett Defonseca történetének valódiságában, eszébe sem jutott, hogy utána kéne járni néhány adatnak, főleg hogy Defonseca azt mondta nem emlékszik szülei nevére, születésének idejére és helyére sem.

A társszerzőnek és kiadóknak nem, de egy kutatónak szemet szúrt Defonseca bizarr története és néhány hónapos munka után, nem túl nagy erőfeszítéssel Belgiumban rálelt Defonseca keresztlevelére és iskolai bizonyítványaira, amiről nem csak valódi neve, hanem az is kiderült, hogy szülei nem zsidók, hanem belga ellenállók voltak, akiket valószínűleg tényleg megöltek a németek, amikor Defonseca négyéves volt.

Defoncesa nyiltkozatában bocsánatot kért mindenkitől, aki estleg becsapva érzi magát, ugyanakkor kijelentette: "A történet az enyém. Mi tagadás nem igaz, de számomra valós, az én meneküléstörténetem. Azt kérem képzeljék magukat a helyembe, egy négyéves kislány helyébe, aki nagyon elveszettnek érezte magát." Defonsecát nagyapja és nagybátyja nevelték szülei halála után és elmondása szerint olyan rosszul bántak vele, hogy "végül zsidónak érezte magát, és nem tudott különbséget tenni a valóság és saját képzelete között.

Az egész esetben a legkínosabb, hogy a milliós példányszámban elkelt könyvet eddig 18 nyelvre fordították le és a franciák nagysikerű, egész estét filmet is csináltak belőle.

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program