Tavaly nyáron röppent fel a hír, hogy 2025 februárjában jelenik meg eredeti nyelven Bill Gates könyve, melyben a techmilliárdos a Microsoft alapításán túl gyerekkori küzdelmeiről, valamint a Harvardon töltött időszakáról is mesél. Ebben egyebek mellett arról is ír, hogy ha mai gyerek lenne, szerinte autizmussal diagnosztizálnák.
A Source Code: My Beginnings (kb. Forráskód: A kezdetek) az életéről tervezett trilógia első része,
melyből kiderül többek között, hogy miként ugrott fejest Gates és üzlettársa, Paul Allen egy akkor még alig létező iparágba – de a pszichedelikus szerekkel kapcsolatban szerzett tapasztalataikról is olvashatunk.
Sikerek és veszteségek
A kötetnek nem az a célja, hogy feltétlenül bepillantást engedjen a kulisszák mögé, vagy elmondjon mindent Gates elmúlt néhány évéről – szögezi le a GeekWire újságírója –, de olyan érzés olvasni, „mintha valaki készítene egy jól ismert, fekete-fehér vázlatot, megtöltené részletekkel, majd élénk színekkel kifestené”.
És azért elég sok mindent felfed ahhoz, hogy lehessen a sorozat folytatásában reménykedni.
„Az óriási siker egyik luxusának kellene lennie, hogy hajlandó vagy beismerni a hiányosságaidat” – mondta Gates, a memoárból pedig nyilvánvalóvá válik, hogy ő erre valóban képes is.
A cég felépítéséről szóló részek ma is relevánsnak hatnak,
hiszen ahogy Allen és Gates megtalálták a rést a szoftverek terén, úgy próbálják meg most a 21. századi óriások letapogatni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket.
A szakmai fejlődés stációin túl találunk itt szívbemarkoló személyes történeteket is: Gates beszél fiatalkori legjobb barátjáról, Kent Evansről, aki nagyban táplálta a későbbi üzletember érdeklődését a gazdaság és a történelem iránt.
A saját határainak feszegetéséről ismert fiú azonban 17 évesen tragikus halált halt egy hegymászóbalesetben.
Az éles eszű duó valószínűleg sokra vihette volna együtt, de a sors közbeszólt.
A különc zseni és az autizmus
Gates anekdotáiból kiderül, mi volt az első benyomása Steve Jobsról, amikor 1977-ben először látta, és arról is sokat megtudhatunk, milyen volt a kicsi Bill. Egyszer például titokban két tankönyvkészletet vett a szülei pénzéből – az egyiket az iskolába, a másikat otthonra, hogy úgy tűnjön, nem tanul, és nem érdekli az egész, holott végig kitűnő volt.
„Ha ma nőnék fel, biztos vagyok benne, hogy autizmus spektrum zavarral diagnosztizálnának. Az én gyerekkoromban még nem ismerték széles körben a tényt, hogy egyesek agya másként dolgozza fel az információkat” – írja az epilógusban.
Szüleire bölcs, kimért, gondoskodó, elvhű és mélyen közösségorientált emberekként emlékszik,
és kifejezi együttérzését feléjük, hiszen nekik „nem voltak útmutatóik vagy tankönyveik, amelyek segítették volna megérteni, miért lett a fiuk ennyire megszállottja bizonyos projekteknek…, vagy miért vétett a társadalmi szerepekben, és viselkedett gorombán vagy helytelenül anélkül, hogy észrevenné, ez miként hat másokra.”
Gates elmondása szerint reméli, hogy a személyes történetével segíthet mindazoknak, akik mások, mint a többiek, hiszen ő képes volt ezt elfogadni, és erőt kovácsolni belőle.
(GeekWire)
