Egy magyar család kitelepítésének tragédiáját új dokumentumfilm és könyv is elmondja

Egy magyar család kitelepítésének tragédiáját új dokumentumfilm és könyv is elmondja

Az anyanyelv használatának tiltása, állampolgári jogoktól való megfosztás, vagyonelkobzás, kényszermunka és kitelepítés – ezzel kellett szembenéznie a felvidéki magyarságnak 1945 után. Az Eduard Beneš nevével fémjelzett elnöki rendeletek magyarok százezreinek életét lehetetlenítették el, több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és rengetegen vesztették életüket kényszermunka-táborokban vagy menekülés közben. A felvidéki magyarság kitelepítése a magyar történelem máig kibeszéletlen, sötét fejezeteihez tartozik – a nemrég megjelent Baska magyarul beszél című könyv (olvass bele ITT) és az azonos című dokumentumfilm Baska József képzőművész és családja személyes tragédiáján keresztül mutatja be a témát.

Nyitókép: Fortepan / Rózsa László

vn | 2024. január 09. |

„A következő a magyarok kérdése. Sok emberünk azt mondja, hogy őket is el kell pusztítani. Én személyesen nem vagyok ilyen radikális. Egy nagyhatalom mondhat ilyet, de mi semmi ilyet nem tudunk végrehajtani” – mondta Eduard Beneš, a londoni emigráns kormány vezetője, későbbi csehszlovák elnök Molotov szovjet külügyminiszternek 1943 februárjában.

Az elnöki rendeleteiről, vagyis „dekrétumairól” elhíresült Beneš a magyarokkal kapcsolatban rendkívül radikálisan gondolkodott, és az újonnan létrejött Csehszlovákia régi-új elnökeként mindent megtett az ország etnikai homogenitásáért. A Beneš-dekrétumok a háborúban vesztes oldalon álló németek és magyarok kollektív bűnösségét mondták ki. A győztes Csehszlovákia vezetőjeként Beneš nemcsak az angolszász nagyhatalmak, de Sztálin támogatását is magáénak tudhatta.

A kollektív bűnösség logikája értelmében a Szudéta-vidékről kitelepített németek helyére és más területekre mintegy 40 ezer magyart magyar hurcoltak be: őket fűtetlen marhavagonokba zsúfolták, és a kényszermunka helyszínét jelentő településeken embertelen módon, szinte rabszolgaként bántak velük. A történeti hagyomány a generalisszimusznak tulajdonítja az alábbi kijelentést:

„a magyarkérdés vagonkérdés”.

A Felvidék teljes reszlovakizációja érdekében azokat a magyarokat, akik nem vallották szlováknak magukat, megfosztották az állampolgárságuktól. A döntés következményeképpen a magyarok nem vállalhattak állami tisztséget, nem voltak jogosultak a nyugdíjra és más támogatásokra sem, ugyanakkor a közéletben és a hivatalokban is megtiltották a magyar nyelv használatát. A vagyonelkobzástól, kitelepítéstől és állampolgári jogaik elvesztésétől félve mintegy 423 ezer magyar folyamodott a szlovák állampolgárságért, közülük mintegy 327 ezer embert szlovákká is nyilvánítottak.

A kitelepítés, a jogfosztottság és az erőltetett szlovakizáció elől sokan Magyarországra menekültek – így tett 1947 januárjában a rozsnyói Baska család is. Baska György földműves, felesége, Mária, valamint gyermekeik – József, Valéria, Magdolna és a kis György – 1947 januárjában a Szudéta-vidéki kitelepítés utolsó hulláma elől menekülve szekérháton szöktek át a zöldhatáron.

-

 Képkocka a Baska magyarul beszél című filmből. 

A legidősebb Baska-gyermek, az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, amelyet festőművészként a szekér visszatérő motívumaként épített be alkotói világába. Gyermekkori élményeit és az elűzetés traumáját Baska József naplóbejegyzéseiben is rögzítette, amelyek 1993. augusztus 25. és szeptember 7. között folytatásokban jelentek meg az Új Magyarország című lapban.

 

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be
A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A később festőművésszé váló Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra, különben a Beneš-dekrétumok értelmében a Szudéta-vidékre telepítették volna ki őket. Felnőttként  egy naplóban elevenítette fel a sok évvel korábbi, sorsdöntő téli éjszaka előzményeit és drámai pillanatait. Lánya, Baska Barbara most kisregény formában adja közre a történetet a Baska magyarul beszél című kötetben. Olvass bele a kötetbe!

Tovább olvasok

A magyar és a csehszlovák állam között létrejött lakosságcsere-egyezményt – amelynek értelmében annyi magyarnak kellett volna elhagynia Szlovákiát, mint ahány magyarországi szlovák önként a Felvidékre költözik – már 1946 februárjában megkötötték, a magyar kormány azonban az időhúzásra törekedett. A felvidéki magyarok Szudéta-vidékre hurcolása azonban megtette a hatását, így Magyarország végül beleegyezett a lakosságcserébe. Az első, felvidéki magyarokkal teli tehervagon 1947. április 12-én, az utolsó vonat 1947. június 5-én indult útnak. Az intézkedések hatására mintegy 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra, míg Csehszlovákiába körülbelül 60 ezer szlovák költözött. A kitelepített családok nemcsak vagyonukat, otthonukat, rokonaikat és barátaikat veszítették el, de a lakosságcserével megbolygatott településeket szinte mindenütt évtizedeken át erős belső feszültségek jellemezték.

A kitelepítés traumája generációkon át éreztette hatását.

„Az édesapámmal történt feloldhatatlan és visszavonhatatlan igazságtalanság rányomta bélyegét az életművére, és absztrakt alkotásaiban tetten érhetőek a menekülés fontos motívumai: a szekér, a mozgás, az út. Az ő üzenete bennem is elemien zsigeri indulatokat generált, amelyeket vissza kellett fejtenem” – mondta Baska József lánya, Baska Barbara, a Baska magyarul beszél című film rendezője.

 

A Baska magyarul beszél című könyv, valamint a történelmi dokumentumfilm a magyarságuk miatt ártatlanul meghurcolt emberek tízezreinek állít emléket. A kisregény a Trend Kiadó gondozásában 2023 novemberében jelent meg, az azonos című történelmi dokumentumfilmet 2024 január 22-én, 19:50-től a Duna Televízió műsorán láthatja majd a nagyközönség.

Kapcsolódó cikkek
...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Beleolvasó

Szegénység, kitelepítés, jogfosztottság: egy megrázó családtörténet a 20. századból

Naplóbejegyzésekből, levelekből, hivatalos dokumentumokból rajzolódik ki egy sváb-magyar parasztcsalád története a Tények és Tanúk sorozat legújabb kötetében. A Megtartó erőben az Illés család megrázó és eleven történetét ismerhetjük meg két életinterjú nyomán. Olvass bele!

...
Beleolvasó

„Mint egy kis nulla a nagy végtelenségben” - Kitelepítéséről és ’56-ról írt naplójában a grófnő

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

Szerzőink

...
Vass Norbert

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

...
Valuska László

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...
sa

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd