„Vannak, akik nem fogadják el annak lehetőségét, hogy más civilizációk is léteznek. Úgy vélik, különlegesek és egyediek vagyunk. Azt hiszem, ez egy előítélet, amelytől meg kellene szabadulnunk” – nyilatkozta Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének vezetője korábban a New York Postnak. A tudós azután került megint a figyelem középpontjában, hogy egy egész könyvet dedikált sok vitát kiváltó elméletének.
Loeb ugyanis nem kevesebbet állít, minthogy a 2017 végén, egy hawaii obszervatórium kutatói által megpillantott objektum csakis egy másik csillagról érkezhetett. Szerinte az Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida, mivel ahhoz túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. A Harvard professzora úgy véli, hogy egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el:
az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.
Könyvében Loeb végigvezeti az olvasót naprendszerünk első - szerinte - bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A professzor egészen odáig megy, hogy leszögezi: a további felfedezésekkel újradefiniálhatjuk az univerzumban elfoglalt helyünket.
Avi Loeb a kötetben azt írja, hogy szakmai karrierjét mindvégig az univerzum iránti kíváncsiság jellemezte, és a Föld légkörén túli dolgok, közvetve vagy közvetlenül, a napi munkája részét képezik. Új könyvének legfontosabb kérdése szerinte a következő:
Egyedül vagyunk?
„Jobb és pontosabb formában talán így önthető szavakba ugyanez: a mérhetetlenül nagy űrben és a világegyetem élete során léteztek vagy léteznek-e más intelligens civilizációk, amelyek a miénkhez hasonlóan felfedezték a csillagokat, és bizonyítékokat is hagytak az erőfeszítéseikről?
Úgy gondolom, 2017-ben olyan bizonyíték haladt át Naprendszerünkön, amely alátámasztja a feltételezést, hogy erre a kérdésre igen a válasz. Ebben a könyvben áttekintem ezt a bizonyítékot, próbára teszem az elméletet, és felteszem a kérdést: milyen következményekkel járna, ha a tudósok ezt is ugyanolyan komolyan vennék, mint a szuperszimmetriával, az extra dimenziókkal, a sötét anyag természetével és a multiverzumok lehetőségével kapcsolatos elképzeléseket.
Ez a könyv egy sok szempontból még nehezebb problémával is foglalkozik: készen állunk-e mi, tudósok, és készen állnak-e a laikusok? Készen áll az emberi civilizáció szembenézni mindazokkal következményekkel, amelyek a kézenfekvő, bizonyítékalapú elméletekből levont következtetés elfogadásával járnak, miszerint a földi élet nem egyedi, és talán még csak nem is különösebben lenyűgöző? Attól tartok, hogy
erre nemleges a válasz.
Ez a feltételezés pedig aggodalmakra ad okot.”
