Apró titkok, személyes megjegyzések – irodalmi ritkaságok a kalapács alatt

.konyvesblog. | 2013. május 21. |

fielding.jpg

Igazi irodalmi csemegék kerülnek kedden kalapács alá, a Sotheby’s ugyanis ötven olyan (brit vagy a Nemzetközösséghez tartozó) kortárs író első kiadású kötetét árverezi el, amelyet az adott szerző személyes jegyzeteivel látott el. A lista kimondottan impozáns, hiszen Tom Stoppardtól (Rosencrantz és Guildenstern halott) Yann Martelen (Pi élete) és Helen Fieldingen (Bridget Jones naplója) keresztül Hilary Mantelig (Farkasbőrben) mindenki megtalálhatja a maga kedvencét.

A Guardian pazar összeállítást készített a bejegyzésekből (a részletekért klikk ide) – ezekből például kiderül, hogy J.K. Rowlingnak egy kiadós veszekedés után jutott eszébe a kviddics ötlete, Nick Hornby pedig azon elmélkedik, hogy a Fociláz című könyvét ma már nem tudná így megírni. „Ma már túl öreg vagyok ahhoz, hogy ezek a dolgok ugyanannyira foglalkoztassanak, mint annak idején”, vélekedett Hornby, aki azonban sietett leszögezni azt is, hogy nagyon büszke erre a könyvére.

ishiguro.jpg

John Banville azon mereng, hogy a gyerekei vajon mit szólnak A tenger című regényéhez, Kazuo Ishiguro pedig elárulja, hogy 1988-ban már majdnem befejezte az utóbb The Remains of the Day-re keresztelt könyvét (magyarul A főkomornyik szabadsága és Napok romjai címmel is megjelent), címe azonban akkor még nem volt. Ishiguro éppen Ausztráliában tartózkodott, amikor a tengerparton heverészve tanácsot kért írótársaitól (köztük például Az angol beteget jegyző Michael Ondaatjétől). Az elhangzottak végül nem bizonyultak teljesen haszontalannak: a holland Judith Herzberg például egy freudi terminust fordított le a számára, amelyet a híres pszichiáter az álmok leírására használt, és ez azután segített a végső cím megtalálásában.

shriver.jpg

Lionel Shriver az egyik bejegyzésében elárulta, hogy általában kényesen ügyel arra, hogy avatatlan szemek ne pillanthassanak bele a készülő regénye vázlataiba. De amikor a Beszélnünk kell Kevinről című regényét elkezdte, a barátja elolvasta az első bekezdést. Mivel akkor még nem volt sok veszítenivalója, Shriver nem bánta a dolgot, a barátjának pedig tetszett, amit olvasott. Shriver azt mondja, hogy ezek után egyetlen részt sem mutatott meg neki, amíg el nem készült a könyv, ugyanakkor az a kezdeti kis biztatás végig vele volt, amíg írta a regényt. „Az első bekezdés szóról szóra ugyanaz maradt, ahogy eredetileg leírtam”, teszi még hozzá.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.