A tavalyi díjazott visszautasította, idén újra kiosztják a Janus Pannonius-díjat

.konyvesblog. | 2013. augusztus 28. |

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Akárcsak tavaly, idén is hét költő esélyes arra, hogy valamelyikük megkapja a Janus Pannonius-díjat. 2012-ben ugyanakkor kisebbfajta botrány övezte a kiválasztást, miután a díjazott visszautasította az elismerést.

Augusztus 29-én, Pécsett adják át a Janus Pannonius Költészeti Díjat, melyet Szőcs Géza, a Magyar PEN Club elnöke alapított 2012-ben. A hivatalos ismertető szerint a díj azzal a céllal jött létre, hogy egyfajta „költői Nobel-díj szerepét” töltse be, „egyrészt, mert a költészet a világ valamennyi országában fokozatosan veszít a népszerűségéből, másrészt a nemzetközi irodalmi életben korábban nem létezett olyan költői teljesítményeket elismerő nemzetközi nagydíj, amelyet rangja, súlya, presztízse, jelentősége révén vitathatatlanul legfontosabbként tartana számon a köztudat”.

Az 50 ezer euróval járó, részben magán-, részben kormányzati forrásból finanszírozott díjra a nemzetközi zsűri (Bollobás Enikő irodalomtörténész, Tomaso Kemény költő, Szőcs Géza költő, zsűrielnök, Edwin Thumboo költő, Dorin Tudoran költő) választ ki egy olyan jelentős életművel rendelkező költőt, aki hozzájárult a nemzetek, kultúrák közötti párbeszéd erősítéséhez. A kuratórium a jelöltek közül hét költőt választ ki első körben, közülük kerül ki a fődíjas a kuratórium titkos szavazása alapján.

Idén a végső körig eljutott jelöltek található a szír származású, de hosszú évek óta Franciaországban élő (és az irodalmi Nobel-esélyesek között számon tartott) Adonis (Alí Ahmad Sa’íd Esber), a perzsa Szimin Behbaháni, az angol Geoffrey Hill, az orosz származású, de Amerikában élő Jevgenyij Jevtusenko, a lengyel Tadeusz
Różewicz, a szlovén Tomaž Šalamun, és a litván származású, de Amerikában élő Tomás Venclova.

Az elismerést tavaly ítélték oda először: az öttagú nemzetközi zsűri akkor egyhangúlag Lawrence Ferlinghetti amerikai költő mellett tette le a voksát, és a grémium tervei szerint a kitüntetést a költő amerikai lakóhelyén, San Franciscóban adták volna át. Ferlinghetti azonban visszautasította a díjat. „Mivel a díjat jelenleg részben a magyar kormány finanszírozza, és mivel a jobboldali rezsim politikája a tekintélyelvű irányítás felé, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás és a polgári szabadságjogok korlátozása felé tolódik, nem tartom lehetségesnek, hogy az Egyesült Államokban elfogadjam a díjat” – ezzel indokolta akkor a költő elhatározását.

Miután nyilvánosságot kapott Ferlinghetti döntése, Szőcs Géza közölte, hogy az amerikai költő szeptemberben még elfogadta a díjat. „Az erre vonatkozó hír közzététele után azonban aggályai támadtak: hirtelen rájött, hogy a díj szponzorai között megtalálható a magyar kormányzat is. Korábban ez a tény nem zavarta, és a kormányt sem tartotta szélsőjobb irányzatúnak: még ő maga is felvetette, hogy a díj átvételének helyszíne lehetne valamelyik amerikai magyar főkonzulátus” – idézte fel.

Később felvetődött, hogy a díjjal járó pénzösszeget Ferlinghetti olyan alkotóknak ajánlaná fel, akik a véleményszabadság, sajtószabadság, társadalmi elnyomatás elleni küzdelem harcosai. Szőcs Géza szerint még abba is belementek volna, hogy a Klubrádióval közösen válasszák ki azokat, akiket a díjból támogatnának.

Eszerint alternatív megoldásként a Magyar PEN Club azt javasolta, hogy a leghátrányosabb, legelnyomottabb helyzetben levő alkotók, a roma költők, írók, festők, filmesek köréből válasszák ki a kedvezményezetteket, a PEN és a Klubrádió, „a sajtószabadsággal kapcsolatos viták legexponáltabb szereplője” közös döntése alapján.

„Lawrence Ferlinghetti erre a felvetésre sértődött levelet írt, amelyben nem válaszolt javaslatainkra, és leszögezte, hogy semmilyen körülmények közt nem tartja lehetségesnek a díj átvételét, majd rendkívüli fürgeséggel, bennünket is megelőzve, e hírt közzé is tette” – jegyezte meg akkor Szőcs Géza.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.