L
atin-amerikai elbeszélők antológiáját jelentette meg József Attila Kör (JAK) és a L'Harmattan Kiadó. A 231 oldalas, A jövő nem a miénk című kötet a térség fiatal írónemzedékére szeretné felhívni a figyelmet.
Az antológia 2008-ban jelent meg Peruban, a Diego Trelles Paz szerkesztette munkát Kertes Gábor fordította magyar nyelvre.
"Nem volt szempont, hogy minden latin-amerikai országból szerepeljenek írók a kötetben. Diego Trelles Paz az ottani irodalmi folyóiratok, pályázatok, fesztiválok legfontosabb szereplőinek szövegeit szerkesztette kötetbe" - fogalmazott Krusovszky Dénes sorozatszerkesztő, aki szerint egyetlen alapfeltétel volt csak: valamennyi alkotó 1970 után született.
A sorozatszerkesztő arról is beszélt, hogy míg a nagy nemzedék - Gabriel Garcia Marquez, Carlos Fuentes vagy Mario Vargas Llosa - utáni generáció az epigonirodalom miatt egyértelműen szembefordult irodalmi örökségével, addig a legfiatalabb nemzedék kevésbé elutasító például a mágikus realizmussal kapcsolatban, igaz, nem is akarja folytatni azt. "A kötet szerkesztője több példaképük között megemlíti chilei Roberto Bolanót, akinek műveit a magyar közönség is ismerheti, hiszen az Európa Könyvkiadó elkezdte kiadni könyveit" - fogalmazott Krusovszky Dénes.
A szerkesztő kitért arra is, hogy a kötet tematikailag igen sokszínű, viszont a legtöbb szöveg egy XXI. századi modern nagyvárosi környezetre reflektál. "Furcsa, rideg terek jelennek meg az elbeszélésekben, még azokban is, amik vidéki környezetben játszódnak" - tette hozzá Krusovszky Dénes, aki szerint egyik legerősebb szöveg Samanta Schweblin
A pusztán című műve, ebben a már említett komor, rideg környezet ötvöződik az írónő sajátos humorával, groteszk látásmódjával.
Krusovszky Dénes megemlítette, hogy a fiatal latin-amerikai irodalom nem történelemcentrikus, a szerzőket elődeikkel szemben nem érdekli a nemzeti identitás kérdése és a hagyományok sem. "A globalizált kultúra árny- és napos oldalai jelennek meg a szövegekben" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a visszatérő témák közé számít a szegénység, az önpusztítás, a kábítószer, az éjszakai élet. "A szociális érzékenység a fiatal szerzőkre is jellemző, de szemben a nagy generációval, nem kerül történelmi kontextusba a nyomor" - fogalmazott a szerkesztő, aki szerint az európai irodalomhoz képest a latin-amerikai még mindig "történetközpontúbb", bár már megjelentek a "történetlebontó tendenciák" is.
A szerkesztő rámutatott: a kötetben szereplő húsz szerző közül Samanta Schweblinnek jelent meg már magyarul kötete,
A madárevő című elbeszélés-gyűjteményt a Nyitott Könyvműhely jelentette meg 2010-ben. A szerkesztő kitért arra is, hogy Imrei Andrea fordító jelenleg Juan Gabriel Vásquez kötetén dolgozik.
A JAK világirodalmi sorozatának következő könyve J. M. Ledgard a
Zsiráf
című regénye lesz, amelyet Berta Ádám fordít. Ezt Katarzyna Sowula írónő
0800
című novelláskötete követi. A JAK kiadja Jonathan Garfinkel kanadai író
Ambivalencia
című regényét is, amely az izraeli-palesztin konfliktust mutatja be egy sajátos szemszögből elmesélve.
(MTI)
