A Harry Potter miatt hosszabb könyveket olvasnak a gyerekek

.konyvesblog. | 2016. március 07. |

7141006.gif

Az amerikai Booklist folyóirat arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 40 évben csaknem a duplájára nőtt a gyerekkönyvek terjedelme, erről pedig részben JK Rowling és Harry Potter tehet.

A Booklist öt évtizedben vizsgálta a 8-12 éveseket megcélzó kiadványok hosszát: egy átlagos hosszúságú gyerekkönyv 1976-ban mindössze 100 oldal volt, tíz évvel később már elérte a 140 oldalt, és a kilencvenes években sem nagyon változott. 2006-ban átlagosan 175 oldal körül találtunk gyerekeknek szóló köteteket, 2016-ra viszont ez a szám 290 oldalra növekedett, vagyis 1976 óta 173 százalékkal lettek hosszabbak a gyerekkönyvek. 

Összehasonlításképpen: a felnőtteknek szánt könyvek átlagos oldalszáma 1999-ben 320 volt, ám a digitális olvasásra való átállásnak köszönhetően ez a szám 2014-re 400 oldalra emelkedett.

Kapcsolódó cikk:

Marék Veronika - Akinek mesék gömbölyödnek a keze alól

A gyerekkönyvek oldalszámának növekedéséhez nemcsak a Harry Potternek, de a fantasy műfaj népszerűsödésének, sőt mainstreammé válásának (lásd Tűz és jég-sorozat) is köze van, a fantasyk ugyanis általában nagyon hosszúak, hogy az olvasó minél jobban elmerülhessen a szerző által teremtett világban.

A Reading Zone nevű gyerekkönyves oldal szerkesztője, Caroline Horn szerint 1997, vagyis a Harry Potter és a bölcsek köve megjelenése előtt a kiadók általában visszautasítottá a 40 ezer szónál hosszabb kéziratokat. Ennek oka az a tévhit volt, hogy a gyerekek csak rövid ideig tudnak koncentrálni, és nem képesek megbirkózni a hosszabb történetekkel. A Harry Potter viszont  felnyitotta a kiadók szemét, és onnantól sokkal nyitottabban álltak a hosszú könyvekhez.

Horn szerint a hetvenes és a nyolcvanas évek gyerekkönyvei nem voltak épp könnyű olvasmányok, ám a gyerekirodalom sokat fejlődött, és a mai szerzők már sokkal jobban mesélnek történeteket. Rövidebb, akciódús fejezetekkel tartják fenn a gyerekek figyelmét, még akkor is, ha nőtt a terjedelem. Régebben minden könyvnek egy bizonyos méretűnek kellett lennie, ezért a gyerekkönyveket nehéz volt olvasni: a szöveg nagyon sűrű volt, a margó szűk, nem volt elég hely a sorok között. Ma a kiadók sokkal jobban figyelnek arra, hogy néz ki egy kötet: széles a margó, megfelelő méretűek a betűk és egy fejezet sem túl hosszú. A 8-12 éveseknek szóló könyvekben az illusztrációk száma is növekedett, ami szintén megnövelte a terjedelmüket.

Horn kritikát is megfogalmazott a kortárs (gyerek)könyvkiadással kapcsolatban: mivel a könyvkiadók ontják magukból a könyveket, ma talán már nem jut annyi idő, hogy az egyes könyvekkel foglalkozzanak, mint néhány évvel ezelőtt.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

MARGÓ
...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

Milyen út vezet a nemi identitás elfogadásához? Milanovich Domi a Margó Könyvek podcast legújabb vendége.

...

Kirsten Thorup dán író: El kell dönteni, hogy a hatalom vagy az ellenállás oldalára állunk

Egy rendszer kegyetlensége mindig a kis lépésekkel kezdődik – figyelmeztet interjúnkban a dán író. 

...

Egy állat, ami az ember hibájából pusztult ki – Sibylle Grimbert francia író elképzelte az utolsó egyed történetét

Az utolsó egyed című regényről, háziállatokról és klímaszorongásról beszélgettünk. Interjú. 

...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók