A Harry Potter miatt hosszabb könyveket olvasnak a gyerekek

.konyvesblog. | 2016. március 07. |

7141006.gif

Az amerikai Booklist folyóirat arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 40 évben csaknem a duplájára nőtt a gyerekkönyvek terjedelme, erről pedig részben JK Rowling és Harry Potter tehet.

A Booklist öt évtizedben vizsgálta a 8-12 éveseket megcélzó kiadványok hosszát: egy átlagos hosszúságú gyerekkönyv 1976-ban mindössze 100 oldal volt, tíz évvel később már elérte a 140 oldalt, és a kilencvenes években sem nagyon változott. 2006-ban átlagosan 175 oldal körül találtunk gyerekeknek szóló köteteket, 2016-ra viszont ez a szám 290 oldalra növekedett, vagyis 1976 óta 173 százalékkal lettek hosszabbak a gyerekkönyvek. 

Összehasonlításképpen: a felnőtteknek szánt könyvek átlagos oldalszáma 1999-ben 320 volt, ám a digitális olvasásra való átállásnak köszönhetően ez a szám 2014-re 400 oldalra emelkedett.

Kapcsolódó cikk:

Marék Veronika - Akinek mesék gömbölyödnek a keze alól

A gyerekkönyvek oldalszámának növekedéséhez nemcsak a Harry Potternek, de a fantasy műfaj népszerűsödésének, sőt mainstreammé válásának (lásd Tűz és jég-sorozat) is köze van, a fantasyk ugyanis általában nagyon hosszúak, hogy az olvasó minél jobban elmerülhessen a szerző által teremtett világban.

A Reading Zone nevű gyerekkönyves oldal szerkesztője, Caroline Horn szerint 1997, vagyis a Harry Potter és a bölcsek köve megjelenése előtt a kiadók általában visszautasítottá a 40 ezer szónál hosszabb kéziratokat. Ennek oka az a tévhit volt, hogy a gyerekek csak rövid ideig tudnak koncentrálni, és nem képesek megbirkózni a hosszabb történetekkel. A Harry Potter viszont  felnyitotta a kiadók szemét, és onnantól sokkal nyitottabban álltak a hosszú könyvekhez.

Horn szerint a hetvenes és a nyolcvanas évek gyerekkönyvei nem voltak épp könnyű olvasmányok, ám a gyerekirodalom sokat fejlődött, és a mai szerzők már sokkal jobban mesélnek történeteket. Rövidebb, akciódús fejezetekkel tartják fenn a gyerekek figyelmét, még akkor is, ha nőtt a terjedelem. Régebben minden könyvnek egy bizonyos méretűnek kellett lennie, ezért a gyerekkönyveket nehéz volt olvasni: a szöveg nagyon sűrű volt, a margó szűk, nem volt elég hely a sorok között. Ma a kiadók sokkal jobban figyelnek arra, hogy néz ki egy kötet: széles a margó, megfelelő méretűek a betűk és egy fejezet sem túl hosszú. A 8-12 éveseknek szóló könyvekben az illusztrációk száma is növekedett, ami szintén megnövelte a terjedelmüket.

Horn kritikát is megfogalmazott a kortárs (gyerek)könyvkiadással kapcsolatban: mivel a könyvkiadók ontják magukból a könyveket, ma talán már nem jut annyi idő, hogy az egyes könyvekkel foglalkozzanak, mint néhány évvel ezelőtt.

Forrás: Guardian

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak.