Az amerikai Booklist folyóirat arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt 40 évben csaknem a duplájára nőtt a gyerekkönyvek terjedelme, erről pedig részben JK Rowling és Harry Potter tehet.
A Booklist öt évtizedben vizsgálta a 8-12 éveseket megcélzó kiadványok hosszát: egy átlagos hosszúságú gyerekkönyv 1976-ban mindössze 100 oldal volt, tíz évvel később már elérte a 140 oldalt, és a kilencvenes években sem nagyon változott. 2006-ban átlagosan 175 oldal körül találtunk gyerekeknek szóló köteteket, 2016-ra viszont ez a szám 290 oldalra növekedett, vagyis 1976 óta 173 százalékkal lettek hosszabbak a gyerekkönyvek.
Összehasonlításképpen: a felnőtteknek szánt könyvek átlagos oldalszáma 1999-ben 320 volt, ám a digitális olvasásra való átállásnak köszönhetően ez a szám 2014-re 400 oldalra emelkedett.
Kapcsolódó cikk:
A gyerekkönyvek oldalszámának növekedéséhez nemcsak a Harry Potternek, de a fantasy műfaj népszerűsödésének, sőt mainstreammé válásának (lásd Tűz és jég-sorozat) is köze van, a fantasyk ugyanis általában nagyon hosszúak, hogy az olvasó minél jobban elmerülhessen a szerző által teremtett világban.
A Reading Zone nevű gyerekkönyves oldal szerkesztője, Caroline Horn szerint 1997, vagyis a Harry Potter és a bölcsek köve megjelenése előtt a kiadók általában visszautasítottá a 40 ezer szónál hosszabb kéziratokat. Ennek oka az a tévhit volt, hogy a gyerekek csak rövid ideig tudnak koncentrálni, és nem képesek megbirkózni a hosszabb történetekkel. A Harry Potter viszont felnyitotta a kiadók szemét, és onnantól sokkal nyitottabban álltak a hosszú könyvekhez.
Horn szerint a hetvenes és a nyolcvanas évek gyerekkönyvei nem voltak épp könnyű olvasmányok, ám a gyerekirodalom sokat fejlődött, és a mai szerzők már sokkal jobban mesélnek történeteket. Rövidebb, akciódús fejezetekkel tartják fenn a gyerekek figyelmét, még akkor is, ha nőtt a terjedelem. Régebben minden könyvnek egy bizonyos méretűnek kellett lennie, ezért a gyerekkönyveket nehéz volt olvasni: a szöveg nagyon sűrű volt, a margó szűk, nem volt elég hely a sorok között. Ma a kiadók sokkal jobban figyelnek arra, hogy néz ki egy kötet: széles a margó, megfelelő méretűek a betűk és egy fejezet sem túl hosszú. A 8-12 éveseknek szóló könyvekben az illusztrációk száma is növekedett, ami szintén megnövelte a terjedelmüket.
Horn kritikát is megfogalmazott a kortárs (gyerek)könyvkiadással kapcsolatban: mivel a könyvkiadók ontják magukból a könyveket, ma talán már nem jut annyi idő, hogy az egyes könyvekkel foglalkozzanak, mint néhány évvel ezelőtt.
Forrás: Guardian
