Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

Finy Petra: Szerintem [Egy kiállítás képe]

Egy kép, egy befogadó, aki történetesen író. A műalkotás hat, inspirál, beindít vagyis nem hagy nyugodni. A Ludwig Múzeum és a Könyves Magazin folytatja Egy kiállítás képe című sorozatát, amelyben az írók és költők egy-egy műalkotást kapnak meglepetésszerűen, mert kíváncsiak vagyunk, mit hoznak ki belőlük a képek. Milyen kapcsolat alakul ki kép és nyelv között? El lehet mesélni, mit látnak a befogadók a műveken? Finy Petra írása Roy Lichtenstein Vicki című képére készült. A sorozat a Ludwig Múzeum Időgép című kiállításához kapcsolódik.

Könyves Magazin |

Szerintem

 

Szerintem a hangodat hallottam,

Felettébb különös érzés volt, megsüketített a gondolata is,

Egyáltalán nem szoktam meg, hogy beszélsz, általában néma vagy.

 

Szavaid sincsenek, tudom én jól, csórikám,

Folyton másoktól lopod el őket, szűkölködsz, szűkölsz nélkülük,

Elég rosszul is állnak a szádban, mint egy rághatatlan, nehéz falat.

 

Szüntelenül küzdesz persze, pislákolva, gyatra

Fénnyel és erővel, mint egy lélegeztető gépre kötött Nap,

Egy haldokló meteor végső ellobbanása előtt az éterben.

 

Szedd össze magad, és végre ne akard magad összeszedni,

Felejtsd el azt, hogy állandóan hinni akarsz valamiben,

Elvégre mit ér a hit, ha nem bennem hiszel, hanem önmagadban?

 

Szolid voltál eddig, udvarias és láthatatlan,

Finom, aki nem okoz fájdalmat a jelenlétével,

Erre egyszercsak megjelensz itt, és létezni akarsz.

 

Szenderegtél csak a sorsodban, arról álmodva, hogy majd

Falhoz csapod a béklyóid, aztán átfordultál a másik oldaladra,

Ernyedt képzelettel aludva hajnalig, de az ébredés sem ébresztett fel.

 

Szaladni akartál, de eltűnt az út a lábadból, elfogyott a rohanás,

Futni is már elfelejtettél, egyik lábadat előre vajon, vagy a másikat?

Elnémultak az izmaid is, van ez így, hogy a csend mindent letaglóz.

 

Szárnyaltál volna is, láttam én rajtad, az ilyen dolgokat én rögtön

Felfedezem a másikon, rejtélyes radarom van arra, ki az, aki

Engedély nélkül repülni akar mellettem.

 

Szerdánként soha nem sóhajtottál, csütörtökön nem sírtál,

Fokozatosan engedted csak bele magad a bánatba,

Elég mosolyt erőltettél az arcodra ahhoz, hogy majdnem boldognak tűnj.

 

Szeretnél beszélni, meg gondolkodni, pedig

Fogalmad sincs róla, milyen az élet, hiszen nem

Engedtelek levegőhöz jutni, nem mindenki jogosult az oxigénre.

 

Szórakozol velem, állandóan csak szórakoznál,

Fecsegnél, duruzsolnál, táncolnál, felvonulnál,

Egyedül vagy tömegesen, a lényeg, hogy nélkülem és ellenem.

 

Szavaid, azt suttogod, mégis vannak szavaid, de a

Fantáziád szüleménye csak ez is, ugyanúgy, mint

Elementáris vágyad arra, hogy kimondd végre azt, hogy én.

 

Szótárral sem érteni téged, ha meg is szólalsz, a

Fele annak, amit mondasz katyvasz, a másik fele kulimász,

Ezt jobb, ha tőlem tudod, én csak a javamat akarom, ja, nem, a te javadat.

 

Szertelen is vagy, feltűnt, hogy másfele mész, mint amerre előírom,

Figyellek már egy ideje, a lelkedbe bújva követlek mindenhová,

Engedetlenkedsz, elindulsz, pedig én olyan rossz vagyok hozzád.

 

Szerintem a hangodat hallottam,

Focizott a dobhártyámon, agyam óriás stadionján suhogott keresztül,

El sem hittem, azt hittem, csak a fülem káprázik.

 

Szerintem a hangodat hallottam,

Froclizott azzal, hogy olyan bátran csendül,

Elhessegettem persze gyorsan, ne szekáljon a szabadság zúgása.

 

Szerintem a hangodat hallottam,

Furmányosan, fiatalon tört elő, tőrként döfted belém,

Elevenembe vágott, mert annyira eleven volt, mint amilyen halott én.

 

Szerintem a hangodat hallottam,

Félelmetes volt és erős,

Erős, mert volt benne erő, félelmetes, mert nem volt benne félelem.


Roy Lichtenstein: Vicki, 1964
zománc, acéllemez, 106,5 x 106,5 x 5 cm
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum (Az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung letétje)
fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
© [a szerzői jog tulajdonosa]

Kapcsolódó cikkek
...
Egy kiállítás képe

Krusovszky Dénes: Negyvenegy [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Krusovszky Dénes írása Benczúr Emese Ha száz évig élek is című képére készült.

...
Egy kiállítás képe

Grecsó Krisztián: Hommage [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Grecsó Krisztián írása Morley Malcom Lóversenypálya című képére készült. 

...
Egy kiállítás képe

Tóth Krisztina: Taki [Egy kiállítás képe]

Folytatódik a Ludwig Múzeummal közös sorozatunk, az Egy kiállítás képe. Tóth Krisztina írása Oláh Mara Óvoda című művére készült.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

...
Apró Annamária

Hervé Le Tellier regénye nem zárja ki, hogy mindannyian egy szimulációban élünk

...
Valuska László

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Hervé Le Tellier: Írtam egy bestseller-imitációt, és működött

Hervé Le Tellier matematikus-író, a legendás Oulipo műhely elnöke Anomália című regényével elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t, az eladási adatok alapján pedig ez lett minden idők második legsikeresebb Goncourt-díjas regénye. Az új francia sztárszerzővel beszélgettünk.

...
Kritika

Richard Osman nyugdíjas nyomozói ahová lépnek, ott hulla terem

Richard Osman azt ígérte, hogy A férfi, aki kétszer halt meg című krimijében mindenki visszatér, aki az első rész, A csütörtöki nyomozóklub végén életben maradt. Most kiderül, tartotta-e a szavát.

...
Kritika

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: decemberben a Mesék télre című kötet lett a hónap könyve.

...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

Ezúttal tíz olyan, a közelmúltban megjelent gyerekkönyvet ajánlunk, amelyek kimondottan az ünnepváráshoz, a karácsonyhoz kötődnek.

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.