Keresés

A pedagógusok már az iskolákban is feldolgozhatják Kiss Judit Ágnes A csodabogár című könyvét, munkájukat pedig óravázlatok és foglalkozástervek is segítik.

Egy 18 éves magyar diák szerezte meg az első helyet az egyik legismertebb és legnevesebb oxfordi esszéversenyen. Ráadásul a közelmúltban nem ő volt az egyetlen, aki egy rangos külföldi esszéversenyen tarolt.

Legújabb könyvében huszonöt magyar költő versét hívta segítségül Fenyő D. György, és útikalauzba rendezve őket a líra birodalmába invitálja az olvasót. A válogatás nehézségeiről, a versolvasás ciklikusságáról, és a versek egymás közötti viszonyáról is beszélgettünk a szerzővel.

A héten elindult az iskola, Dragomán György pedig egy fotót tett közzé ebből az alkalomból, amelyet pár éve kapott egy tanítónőtől.

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

Különleges adatbázist hoztak létre magyar költők életműveiből az ELTE kutatói: a Verskorpuszban a középiskolai tananyagban szereplő magyar költők művei szerepelnek, ez pedig nagy segítséget nyújthat a tanároknak és a diákoknak - különösen azoknak, akik érettségi előtt állnak.

Edith Eva Eger könyvét olvasva Szabó T. Anna fontos megállapításokat tett, és leírta, hogy szerinte miért fontos a női hang és a női történetek jelenléte az iskolai könyvekben.

Bár Tóth Krisztina interjúja nyomán most lángolt fel a kötelező olvasmányok körüli vita, valójában már évtizedek óta téma, hogy milyen könyveket kellene kivenni a kötelezők listájáról, és miket kéne beemelni ahhoz, hogy a gyerekek jobban megszeressék az olvasást. 

Évtizedek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek (és gyakran címek) pörögnek, és bár a politikai rendszerek változhatnak, a szándék, hogy a gyerekek kötelezően olvassanak el bizonyos könyveket, egészen biztosan változatlan. Az Arcanum adatbázisában kutattunk.