Keresés

Az irodalomnak kedvelt toposza a világvége, az utóbbi években több olyan könyv is megjelent, amelyben így vagy úgy, de elérkezünk az emberiség utolsó napjaihoz. Ezekből mutatunk most ötöt.

Többek közt J. K. Rowling, Margaret Atwood és Salman Rushide is aláírták azt a nyílt levelet, amely kedden jelent meg a Harper’s magazinban, és amely a cenzúra terjedésére hívja fel a figyelmet. A tiltakozás célja a cancel culture elleni felszólalás, az aláírók szerint ugyanis az elnémítás csak az ellentétes véleményekkel szembeni intoleranciához és nyilvános megszégyenítéshez vezet.

Jövőre érkezik A Szolgálólány meséjének negyedik évada. A Hulu még tavaly jelentette be, hogy a sorozatot megújították még egy évadra, idén nyáron pedig végre megérkezett az első trailer is, mutatjuk!

Megment vagy uralkodik felettünk a technológia? Amióta csak léteznek gépek a világon, ez a kérdés aktívan foglalkoztatja az emberiséget, de a totális technológiai diktatúrákhoz még sosem voltunk olyan közel, mint most. Az okos eszközeink rabjai vagyunk, megfigyelés alatt állunk, gigacégek befolyásolják az életünket. Hogy hova is vezethet mindez, azt nem egy író elképzelte már. Most öt könyvet ajánlunk a témában. 

Atwood szerint ez a legjobb és a legrosszabb időszak is, csak rajtunk múlik, hogyan éljük meg. Minderről a Time Magazine online kiadásában beszélt még áprilisban, ennek a fordítását közölte most a Nyugati tér blog. Pár pontban összeszedtük, mire érdemes figyelni A Szolgálólány meséjének írója szerint egy világjárvány alatt.

A napokat sem tudjuk már megkülönböztetni. Szombat van, ezt meg kell ünnepelni! Ott Anna megnézte, mivel koccintottatk a legnagyobbak: Hemingway, Poe, Atwood, Bukowski, Krúdy és a többiek.

Margaret Atwood A Szolgálólány meséjével vált világhírűvé, amelynek Testamentumok címmel tavaly folytatása is megjelent. Most pedig végre a szerző első regényét, Az ehető nőt is elolvashatjuk magyarul. Atwood munkásságáról és Az ehető nőről a kötet fordítójával, Csonka Ágnessel beszélgettünk.

Margaret Atwood első regényében a szimbolikus kannibalizmus motívumát kapcsolta össze a fogyasztói társadalom kritikájával, amely a nőket bekebelezhetőnek, eltárgyiasíthatónak, „ennivalónak” akarja látni és láttatni. Az ehető nő a hét könyve. 

A Szolgálólány meséjének szerzője szerint a járványhelyzet megkövetel kompromisszumokat, de ez nem egyenlő azzal, hogy most totalitarizmusban élünk.