Keresés

Eheti könyvesblokkunkban a legújabb világirodalmi megjelenések közül olyan köteteket ajánlunk, melyek mindegyikében, más-más aspektusban ugyan, de szerepet kap a gyerekkor.

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.

Vida Gábor új regénye eddig ismeretlen látószögből, ironikus lendülettel mesél azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20. századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az alcím is jelzi: egészen erdélyi. Olvass bele a Senkiházába!

Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye, Az idők jelei az 1530-as évek Münsterébe vezet, a pénteki Margón pedig történelemről, verses nyitányról és a tárgyilagos narráció fontosságáról is mesélt.

Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

Februárban jelent meg Grecsó Krisztián Lányos apa című kötete, a csütörtöki Margón pedig az apaság sokféleségről beszélgetett Valuska László a szerzővel. Szó esett gyerekkorról, irodalmi apafigurákról, és az is kiderült, hogy mi köze van Grecsónak az MTK focicsapatához.

Puskás Pannival második kötete, a nemrégiben megjelent Megmenteni bárkit kapcsán beszélgettünk többek között a punk szubkultúráról, a szabadság természetéről, a másik ember és a világ megmentésének vágyáról, valamint Siracusa különleges védőszentjéről, Santa Luciáról. 

A Levelek a Kner család életéből című kötet betekintést nyújt egy nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsába: Kner Izidor leszármazottai, az 1940-ben az Egyesült Államokba kivándorolt Kner Albert és felesége, valamint a magyarországi családtagok és neves barátok - művészek, értelmiségiek - levelezéséből válogat. Olvass bele!