Te fel tudnál sorolni három olyan személyt, aki a nők egyenjogúságáért küzdött? Tudod, hogy név szerint kik voltak azok, akik kiharcolták a női választójogot vagy az oktatáshoz való jogot? Tudsz róla, hogy mennyien áldozták fel a szabadságukat és az életüket a változásért? Marta Breen és Jenny Jordahl tartalmas és humoros képregénye, a Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története megadja a válaszokat ezekre a kérdésekre. És egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagy formátumú nők neve még ma, 150 évvel az első feminista mozgalmak után is hiányzik a történelemkönyvekből.
Marta Breen-Jenny Jordahl: Nagyszerű nők - A feminizmus rövid története
Fordította: Molnár Kata, Cser Kiadó, 2019, 119 oldal, 3495 HUF
A feminizmus szóhoz az évtizedek során számos jelentésréteg tapadt, sokan ma is úgy tekintenek rá mint pejoratív fogalomra. A mozgalom történetéről azonban mindeközben alig tudunk valamit, az iskolai történelemoktatás elintézi a kérdést a női választójogért való küzdelem és a szüfrazsettek említésével (az egyetemi gender képzést pedig ugyebár betiltották Magyarországon). Ez ellen lépett fel egy norvég szerzőpáros, akik úgy döntöttek, egy izgalmas, színes és informatív képregényben elmondják, honnan indult az egyenjogúságért folytatott harc és milyen áldozatokat követeltek az eredmények.
A Nagyszerű nők képregény formájának köszönhetően színes, egyszerű és jól érthető. Több szempontból hiánypótló kötet, amit az is jól jelez, hogy már a világ huszonkét országában megvették a kiadási jogokat, többek közt Japánban, Törökországban, Albániában, Izlandon, Brazíliában és Hollandiában is. A kötet az első nőjogi mozgalmaktól napjainkig dolgozza fel a feminizmus történetét, olyan témákat érintve, mint a szavazati jog, a test feletti önrendelkezés, a szabad szerelem, a nők oktatása, a politikai szerepvállalás, valamint a nők elleni elnyomás kérdése. Mindezt tényeken, megtörtént eseményeken keresztül meséli el, színes és frappáns illusztrációkkal körítve.
A képregény az 1840-es évek eseményeivel indul és már az első oldalakon felhívja a figyelmet arra, hogy a nők választójogért folytatott küzdelme valójában a rabszolgaság elleni harccal indult. Ezek után sorra tünteti fel a feminizmus történetének legfontosabb eseményeit és figuráit, kitérve azoknak a nőknek a példájára, akik a legtöbbet tettek az egyenjogúság eléréséért, és akiknek nemhogy a munkásságát, de a nevét is alig ismerjük. Például olyan nőkről esik szó mint:
- Elizabeth Cady Stanton, aki az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat nyomán az 1840-es években készített egy egyenlőségi nyilatkozatot (Declaration of Sentiments). Ebben többek közt azt írta, hogy a lányoknak is joguk van tanulni, a nők is dönthetnek a saját jövedelmükről, és joguk van a váláshoz is.
- Sojourner Truth, aki rabszolgaként járt élen a nőjogi harcban, és aki 70 évesen egy emberi jogi találkozón hívta fel a figyelmet arra, hogy a színesbőrű férfiak választójogért való küzdelme közben a fekete nők jogairól valahogy nem esett szó.
- Olympe de Gouges francia író és feminista, aki nem sokkal az Emberi Jogok Nyilatkozatának elfogadása után írt egy alternatív alkotmányt, és megfogalmazta A női és polgári jogok nyilatkozatát. 1793-ban vérpadra küldték.
- Mary Wollstonecraft brit író és filozófus, aki a nők oktatásáért tett rengeteget. Az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt, A Vindication of the Rights of Woman című, női egyenjogúságot hirdető írásával nagy visszhangot váltott ki.
- Millicent Fawcett feminista író, aki 1897-ben megalapította a Nők Szavazati Jogáért Küzdő Társaságok Egyesületét.
- Emily Davidson szüfrazsett, aki a női választójogért küzdött a 20. század elején. 1913-ban V. György király lova elé vetette magát egy versenyen, így életét áldozta a feminista eszmékért.
- Ad Táhirih, aki a feminizmus történetének első mártírja volt.
- Margaret Sanger, aki ápolónőként a fogamzásgátlásban próbált segíteni nőtársainak és akit ezért le is tartóztattak.
A Nagyszerű nők képregényt a 12-20 éves korosztálynak ajánlják a legtöbb országban, de mivel a feminizmus története elég véres volt és a folyamatok átlátásához nem árt némi történelmi háttértudás sem, inkább a nagyobb kamaszok kezébe érdemes adni (Oroszországban egyébként 18+-os a kötet és lefóliázva árulják).
Mi az U18? Új rovatot indítottunk, amely kimondottan a 18 év alattiakra fókuszál. A rovatban elsősorban gyerek- és ifjúsági irodalmi könyveket fogunk bemutatni, de tervezzük, hogy időről időre olyan könyveket is beemelünk, melyeket a kiadójuk alapvetően a felnőtt olvasóközönségnek szánt, az adott kötet témája, érzékenysége miatt azonban a fiatalabb olvasók is bátran a kezükbe vehetik. A rovat eddigi cikkeit itt találjátok!
A könyv nem ás le nagyon mélyre, a szerzők csak a fontosabb eseményeket villantották fel a nőjogi mozgalmak történetéből, de nem bontották ki az egyes történések társadalmi hatásait, ahogy számos fontos kérdés (például az abortuszvita) etikai dimenzióját sem feszegették – mondjuk a képregény műfaj erre nem is ad lehetőséget. A kötet így leginkább arra jó, hogy a fiatalok kapjanak egyfajta képet a feminizmus szó mögött megbújó konkrét történelmi eseményekről, illetve hogy egyáltalán felkeltse az érdeklődést a téma iránt.
A képregény magyar kiadásához egyébként a kötet egyik szerkesztője, Szederkényi Olga írt előszót, amelyben a lányokat látta el 12 tanáccsal, hogy olyan nő váljon belőlük, „akit nem tesz zsebre a világ”. Bár az útmutatást a szerkesztő csak a „kedveskisasszonyoknak” címezte, a könyvet azért fiúk is bátran kézbe vehetik, hiszen a legjobb az lenne, ha nemtől és kortól függetlenül mindenki tisztában lenne azzal, amiről a Nagyszerű nők szól.
