Miért használunk még mindig útikönyveket az utazáshoz?
hhz

Miért használunk még mindig útikönyveket az utazáshoz?

A telefonjaink segítségével könnyen találhatunk utazási tippeket, miért ragaszkodunk hát továbbra is az útikalauzokhoz?

Bár az elmúlt évtizedekben az utazás jelentősen olcsóbbá és egyszerűbbé vált, sokan úgy vélték, hogy az útikönyvek – az utazók több évszázados múlttal rendelkező társai – nem sok jóra számíthatnak. Mert ugyan hogy tudna egy könyv versenyre kelni a blogokkal, valamint az Instagram és a TikTok influenszereivel?

Nehéz évek, reményt keltő számok

A valóság azonban rácáfolni látszik a vészmadarakra. A 2014 és 2019 közötti periódusban, mikor az okostelefonok igazán elterjedté váltak, a Nagy-Britanniában eladott útikönyvek száma alig változott.

Ugyan a covid komolyan megtépázta a piacot – a brit útikalauz-kiadók bevételei 95-99 százalékot zuhantak a lezárások következtében –,

minden jel arra mutat, hogy az eladások lassan visszatérnek a pandémia előtti évek számaihoz

mind az Egyesült Államokban, mind Angliában.

Az amerikaiak pédául a tavalyi évben 5,8 millió útikönyvet és térképet vettek. Ez ugyan még mindig nem érte utol a pandémia előtti eredményt (6,9 millió), jelentős növekedés 2020-hoz képest (4 millió).

Praktikus, megbízható, újszerű

De vajon mi a titka az útikönyvek maradandó népszerűségének?

Először is, bár első pillantásra ügyetlenebbnek látszik egy apró telefonnál, a könyv több előnnyel is szolgál az utazó számára. Az ember szabadon bejelölheti a fontos részeket és kiegészítheti a leírásokat,

nem kell az akkumulátor töltöttségén vagy a wifi elérhetőségén aggódni,

ráadásul a zsebtolvajok figyelmét is kisebb eséllyel kelti fel.

Másodszor, a könyvek rendelkeznek egyfajta megbízhatósággal, ami sokszor hiányzik az internetet elárasztó tippekből. Utazóblogot szinte bárki írhat, és így semmi garancia sincs arra, hogy megéri követni a javaslatait. Ezzel szemben egy útikönyv megjelentetése valamivel több energiát igényel, éppen ezért feltételezhető, hogy nagyobb gonddal állították össze – főleg, ha egy ismert kiadónál jelent meg.

Ehhez kapcsolódik egy probléma, ami sokszor felmerül az internetes tartalmakkal kapcsolatban: a bőség zavara.

Az egyetlen gombnyomással elérhető információmennyiség nyilvánvalóan fogyaszthatatlan, de mi alapján válasszon az ember? Az utazós blogokkal ellentétben egy jó útikönyv átfogó, ugyanakkor megnyugtatóan véges.

Végezetül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az útikönyvkiadók sokat tettek azért, hogy megfeleljenek a változó elvárásoknak. Elterjedtek a színes zsebkönyvek, melyek izgalmas és autentikus utazást ígérnek, követve a hetvenes években indult, legendás Lonely Planet kalauzok mintáját. A legtöbbjük nagy hangsúlyt fektet az élményekre, míg a szállás és étkezés kérdését – ami a különböző alkalmazásoknak köszönhetően most már ritkán okoz fejtörést az utazóknak – egyre inkább mellőzik.

Mit hoz a jövő?

Természetesen nyitott kérdés, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia fejlődése az ipar számára. Elvégre az AI egy jó útikalauzhoz hasonlóan magára vállalja a szükséges kutatás elvégzését, hogy az olvasót kész tippekkel szolgálja.

A legendás amerikai kiadó, a Frommer’s már kísérletezett azzal, hogy a mesterséges intelligencia segítségével adjon személyre szabott válaszokat az utazók kérdéseire. A próba azonban kudarcba fulladt, ugyanis

az AI túl sok badarságot hordott össze ahhoz, hogy hasznosnak bizonyuljon.

Talán semmi sem teszi a jól ismert útikönyveket olyan kívánatossá, mint egy forradalmian új kalauz, ami össze-vissza beszél.

Nyitókép: Cottonbro Studio / Pexels

(Economist)