Az Európai Bizottság módosítaná a farkasok védettségi státuszát, a WWF szerint nem tudományos alapon
sa

Az Európai Bizottság módosítaná a farkasok védettségi státuszát, a WWF szerint nem tudományos alapon

zöld farkas természetvédelem jordán_ferenc EU

Az Európai Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítaná a megnövekedett populációkra vonatkozó új adatok alapján - közölte szerdán a brüsszeli testület. A WWF Magyarország elutasítja a javaslatot, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.

A bizottsági sajtóközlemény szerint a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló európai egyezményt 1979-ben fogadták el, az akkor aktuális tudományos adatok alapján. A brüsszeli testület szeptember elején felszólított minden érintett felet és hatóságot, hogy nyújtsanak be a farkasállományra és annak kezelésére vonatkozó naprakész adatokat. Az összegyűjtött információk alapján, a bizottság szerdán közzétette új javaslatát, amelyben a farkasok szigorúan védett uniós státuszának felülvizsgálatát javasolja.

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint,

az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a farkaspopuláció, és a farkasfalkák egyre nagyobb területeket foglalnak el.

A 23 uniós tagállamban több mint 20 ezer farkas él, amelyek állománya folyamatosan nő. Ez a bővülés azonban veszélyt jelent jószágra és potenciálisan az emberre is, státuszuk módosítása ezzel indokolható. A testület emlékeztetett, hogy uniós finanszírozás áll rendelkezésre a megfelelő kármegelőzési beruházások támogatására.

Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a javaslatról elmondta, a farkasfalkák hatékonyabb kezelése érdekében a helyi hatóságok nagyobb rugalmasságot kértek. Az EU-nak ezt elő kell segítenie és a bizottság javaslata fontos előrelépést jelent e téren. „Mély meggyőződésem, hogy célzott megoldásokat találhatunk a biológiai sokféleség fenntartására, ugyanakkor a vidéki megélhetés védelmére is.”

Ahhoz, hogy az erdő jobban működjön, több farkas kell bele, mint szalonnasütő hely
Ahhoz, hogy az erdő jobban működjön, több farkas kell bele, mint szalonnasütő hely

Jordán Ferenc hálózatkutató biológus felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. Olvass bele!

Tovább olvasok

Az uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk a javaslatot, majd azt benyújtják a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló berni egyezmény állandó bizottságának elfogadásra.

A WWW Magyarország az MTI-nek elküldött közleményében hangsúlyozta: az európai farkasok határokon átnyúló kilenc populációjából a Természetvédelmi Világszövetség listája szerint hat továbbra is sebezhető vagy mérsékelten fenyegetett. A javaslat a faj magyarországi védelmét ugyan nem érintené a gyakorlatban, de mivel a magyar és a Szlovákiában élő farkasállomány összefüggő populációt alkot, egy ilyen döntés negatív hatással lehet erre a farkasállományra is. A természetvédelmi szervezet szerint tény, hogy a farkasok jelenléte néha komoly kihívás az állattartók és vadgazdálkodók számára, de a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy 

a nagyragadozók állományának szabályozása nem hatékony eszköz a károk csökkentésére tett kísérletekben.

A WWF Magyarország szerint a farkasok által okozott károk legnagyobb részét ki lehetne küszöbölni, az állattartók számára támogatásokat kellene biztosítani a farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére. Magyarországon az elmúlt 100 évből nincs példa arra, hogy vadon élő farkas emberre támadt volna, és Európa más országaiban is rendkívül ritka az ilyen eset - írták.

A határokon átívelő természetvédelem problémáira Jordán Ferenc biológus is felhívta a figyelmet, interjúnkban a hiúzt hozta példának: „Néha Szlovákiából átjön egy hiúz, és akkor iszonyú büszkék vagyunk, hogy gazdagabb lett vele a magyar fauna. Tegnap nem volt hiúzunk, de most már van. Viszont amikor másnap visszamegy, megint nincs hiúzunk. Ez persze már nem címlapsztori. Közben a hiúzt abszolút nem érdekli, hogy éppen hol van a szlovák-magyar határ, csak jön-megy. Ötven éve beszélünk a határok nélküli természetvédelemről, jó lenne felfogni, mit jelent.”

JORDÁN FERENC
Az ember vége a természet esélye - Helyünk a földi ökoszisztémában
Open Books, 2023, 281 oldal
-

A kötet bemutatója az őszi Margón volt, az arról készült hangfelvételt itt tudod meghallgatni, interjúnkat itt találod:

Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Tovább olvasok

Egy másik ajánlatunk ugyan amerikai farkasokról szól, de a szerző, Rick McIntyre Jane Goodall szerint „a farkasok viselkedésének felülmúlhatatlan szakértője”. A biológus-író több mint negyven éven át minden egyes nap, pirkadattól napnyugtáig, esőben, hóban, fagyban, kánikulában tanulmányozta a farkasokat, és munkája során 100 ezernél is több megfigyelést jegyzett fel. Miután visszavonult a parkszolgálattól, McIntyre – aki még mindig naponta figyeli a farkasokat – lebilincselő életrajzi sorozatot írt Yellowstone legnagyobb farkasvezéreiről. 

RICK MCINTYRE
Egy farkas diadalútja - Született vesztesből falkavezér
Ford. Székely Szabolcs, Corvina, 2023, 272 oldal
-

A Yellowstone Nemzeti Park az 1920-as évekig a vadon élő farkasok menedéke volt, amíg a park vadőrei ki nem pusztították őket, így az Egyesült Államokban élő farkasok felkerültek a veszélyeztetett állatfajok listájára. Rick McIntyre biológus lankadatlan figyelemmel kísérte az 1994 és 1996 között betelepített állatok sorsát, köztük a szívének legkedvesebb kölyök, a jelentéktelen külsejű, gyenge, de bátor és hűséges 8-asét, aki vérre menő küzdelmek árán végül falkájának vezére lett. Ő és fogadott fia, a 21-es a hősei ennek a rendkívüli történetnek. A kötethez Robert Redford írt előszót. Itt beleolvashatsz:

Igaz történet a falkavezérről, amit a kedvessége is hozzásegített a diadalhoz
Igaz történet a falkavezérről, amit a kedvessége is hozzásegített a diadalhoz
Tovább olvasok