Az Európai Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítaná a megnövekedett populációkra vonatkozó új adatok alapján - közölte szerdán a brüsszeli testület. A WWF Magyarország elutasítja a javaslatot, írja az MTI. Könyvek hírek mellé.
A bizottsági sajtóközlemény szerint a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló európai egyezményt 1979-ben fogadták el, az akkor aktuális tudományos adatok alapján. A brüsszeli testület szeptember elején felszólított minden érintett felet és hatóságot, hogy nyújtsanak be a farkasállományra és annak kezelésére vonatkozó naprakész adatokat. Az összegyűjtött információk alapján, a bizottság szerdán közzétette új javaslatát, amelyben a farkasok szigorúan védett uniós státuszának felülvizsgálatát javasolja.
Az Európai Bizottság friss elemzése szerint,
az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt a farkaspopuláció, és a farkasfalkák egyre nagyobb területeket foglalnak el.
A 23 uniós tagállamban több mint 20 ezer farkas él, amelyek állománya folyamatosan nő. Ez a bővülés azonban veszélyt jelent jószágra és potenciálisan az emberre is, státuszuk módosítása ezzel indokolható. A testület emlékeztetett, hogy uniós finanszírozás áll rendelkezésre a megfelelő kármegelőzési beruházások támogatására.
Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a javaslatról elmondta, a farkasfalkák hatékonyabb kezelése érdekében a helyi hatóságok nagyobb rugalmasságot kértek. Az EU-nak ezt elő kell segítenie és a bizottság javaslata fontos előrelépést jelent e téren. „Mély meggyőződésem, hogy célzott megoldásokat találhatunk a biológiai sokféleség fenntartására, ugyanakkor a vidéki megélhetés védelmére is.”
Jordán Ferenc hálózatkutató biológus felvilágosítja az olvasót mindarról, amiről nem szívesen hall, miközben szakszerű marad, és a tudományos fontoskodást is elkerüli. Könyve összegzi a múlt bűneit, a jelen problémáit és a jövő kilátásait. Olvass bele!
Az uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk a javaslatot, majd azt benyújtják a vadon élő állatok, növények és élőhelyek védelméről szóló berni egyezmény állandó bizottságának elfogadásra.
A WWW Magyarország az MTI-nek elküldött közleményében hangsúlyozta: az európai farkasok határokon átnyúló kilenc populációjából a Természetvédelmi Világszövetség listája szerint hat továbbra is sebezhető vagy mérsékelten fenyegetett. A javaslat a faj magyarországi védelmét ugyan nem érintené a gyakorlatban, de mivel a magyar és a Szlovákiában élő farkasállomány összefüggő populációt alkot, egy ilyen döntés negatív hatással lehet erre a farkasállományra is. A természetvédelmi szervezet szerint tény, hogy a farkasok jelenléte néha komoly kihívás az állattartók és vadgazdálkodók számára, de a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy
a nagyragadozók állományának szabályozása nem hatékony eszköz a károk csökkentésére tett kísérletekben.
A WWF Magyarország szerint a farkasok által okozott károk legnagyobb részét ki lehetne küszöbölni, az állattartók számára támogatásokat kellene biztosítani a farkasokat távol tartó infrastruktúra kiépítésére. Magyarországon az elmúlt 100 évből nincs példa arra, hogy vadon élő farkas emberre támadt volna, és Európa más országaiban is rendkívül ritka az ilyen eset - írták.
A határokon átívelő természetvédelem problémáira Jordán Ferenc biológus is felhívta a figyelmet, interjúnkban a hiúzt hozta példának: „Néha Szlovákiából átjön egy hiúz, és akkor iszonyú büszkék vagyunk, hogy gazdagabb lett vele a magyar fauna. Tegnap nem volt hiúzunk, de most már van. Viszont amikor másnap visszamegy, megint nincs hiúzunk. Ez persze már nem címlapsztori. Közben a hiúzt abszolút nem érdekli, hogy éppen hol van a szlovák-magyar határ, csak jön-megy. Ötven éve beszélünk a határok nélküli természetvédelemről, jó lenne felfogni, mit jelent.”
A kötet bemutatója az őszi Margón volt, az arról készült hangfelvételt itt tudod meghallgatni, interjúnkat itt találod:
Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.
Egy másik ajánlatunk ugyan amerikai farkasokról szól, de a szerző, Rick McIntyre Jane Goodall szerint „a farkasok viselkedésének felülmúlhatatlan szakértője”. A biológus-író több mint negyven éven át minden egyes nap, pirkadattól napnyugtáig, esőben, hóban, fagyban, kánikulában tanulmányozta a farkasokat, és munkája során 100 ezernél is több megfigyelést jegyzett fel. Miután visszavonult a parkszolgálattól, McIntyre – aki még mindig naponta figyeli a farkasokat – lebilincselő életrajzi sorozatot írt Yellowstone legnagyobb farkasvezéreiről.
A Yellowstone Nemzeti Park az 1920-as évekig a vadon élő farkasok menedéke volt, amíg a park vadőrei ki nem pusztították őket, így az Egyesült Államokban élő farkasok felkerültek a veszélyeztetett állatfajok listájára. Rick McIntyre biológus lankadatlan figyelemmel kísérte az 1994 és 1996 között betelepített állatok sorsát, köztük a szívének legkedvesebb kölyök, a jelentéktelen külsejű, gyenge, de bátor és hűséges 8-asét, aki vérre menő küzdelmek árán végül falkájának vezére lett. Ő és fogadott fia, a 21-es a hősei ennek a rendkívüli történetnek. A kötethez Robert Redford írt előszót. Itt beleolvashatsz:
McIntyre lebilincselő életrajzi sorozatot írt Yellowstone legnagyobb farkasvezéreiről. Olvass bele!