Ruth Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe?
Jodi Picoult: Apró csodák
Fordította: Babits Péter, Athenaeum Kiadó, 2017, 479 oldal, 3999 HUF
Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, és ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét - már csak kamasz fia érdekében is -, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki kell vívnia egymás bizalmát, ám eközben mindketten szembesülnek azzal, hogy talán alapvetően elhibázott minden, amit a másikról - és önmagukról - tudni véltek.
A Washingtont Post szerint az eddigiek közül ez talán Jodi Picoult legfontosabb regénye, és ezt erősítik az írónő szavai is: honlapján Picoult ugyanis arról ír, hogy már karrierje kezdetén írni akart a rasszizmusról, de akkor elakadt. Húsz évnek kellett eltelnie, mire megint annyira elkezdte foglalkoztatni a téma, hogy mindenképp könyvet akart szentelni neki. Egyben biztos volt: nem akart történelmi témájút írni. Egy nap aztán belefutott egy sztoriba, egy megtörtént esetbe, mely végeredményben az Apró csodákat ihlette.
Olvassatok bele a regénybe:
Picoult_Apro csodak_48–63.pdf by konyvesblog on Scribd
