Az Irodalmi helyszínlelés sorozatban Pápa Zoltán kávézóját és Kosztolányi Dezső egykori lakhelyét látogattuk meg.
Pápa-féle irodalmi tejivó - Ferenc krt. 10.
Ahol a 4-6-os villamos rákanyarodik a Petőfi-hídra, ott állt a két háború között Pápa Zoltán kávézója. A tejivók nekem olyanok, hogy kis fabódék, ahol dobozos iskolatejet meg kiflit lehet kapni és a csöpp pultnál könyökölve, állva elfogyasztani munkába indulás előtt. Ez a hely nem ilyen volt. Több mint száz vendég fért el benne és le lehetett ülni kint és bent is, az oleanderekkel és lampionokkal díszített teraszon, vagy a dróton lógó irodalmi újságok alatt, a 20 asztal egyikénél. Lehetett ebédelni is és hitelre fogyasztani, és lehetett találkozni többek között Glatz Oszkárral, Szőnyi Istvánnal, Molnár C. Pállal, Medgyasszay Vilmával, Berky Lilivel, Csömöri Józseffel, Lestyán Sándorral vagy Várnai Zsenivel.
Ilyen volt
A tejivó 1927 – 1942-ig (az első zsidótörvnyek életbelépéséig) működött az 1894-ben épült, 4 emeletes ház földszintjén. Pápa megrendelte a legtöbb Európában elérhető irodalmi lapot, segítve a betérők szövegvilágbeli tájékozódását. Vendégei között nemcsak a feltörekvő írónemzedék, hanem képzőművészek és színészek is megfordultak. A szomszédban, a 8-as szám alatt meg Krúdy lakott egy ideig.
Ilyen lett
Ma egy virágbolt és egy fitnesspékség keretezi a jellegtelen kapubejárót, egyik oldalról néhány virág, a másikról Norbi és becses neje mosolyog, kinevetve a nosztalgiázni vágyó együgyűeket.
Kosztolányi és a vegetáció - Üllői út 21.
Kosztolányi Dezső (1885-1936) kiváló költő és jeles műfordító, mint az emléktábla aposztrofálja, Budapest ma egyik legforgalmasabb, legzajosabb és legbüdösebb pontján lakott 1905-ben. Az Üllői út Kálvin tér és Ferenc körút közé eső szakaszának közepén, a 21-es szám alatt. Tekintélyes és tipikus, eklektikus, 4 emeletes pesti bérházról van szó.
A falakra újabb és újabb réteg mocsok települ, de az esztétikai hiányosságokat ellensúlyozzák a szecessziós kovácsoltvas díszítmények: az erkélykorlátok és a bejárati ajtón lévő minta. Sőt, a homlokzatot a források szerint a négy évszakot jelképező négy nőalak díszíti, de odáig nehezen látni föl. Az ajtóüveg mögött viszont tágas és rendezett belső udvar sejthető. Itt keletkezett az Üllői úti fák című vers – tudjuk meg a tábláról, mely fölött bronz dombormű ábrázolja a „jelenetet”: a költőt a fák alatt. A teljes hatás kedvéért, ha a figyelmes szemlélő 45 fokos fordulatot tesz balra, máris megpillantja azokat a bizonyos fákat, melyek kitartóan tűrik a nem fáknak való körülményeket.
Üllői-úti fák
A házat 1898-ban építtette Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp, és magántulajdonban volt 1952-es államosításáig. Utóbbi egyik áldásos következményeként kiszerelték és elvitték a lifteket. A földszinten ’45-ig vendéglő, cukrászda és fűszerüzlet volt, majd Állami Biztosító és Volántourist, nem rég üzemen kívüli Gelka, jelenleg pedig egy közért terjeszkedik, felfalni igyekezve a két ablak között vasakarattal álló emléktáblát. Az egyik ’86-os forrás által panaszolt neonreklámot, mely „rontotta a homlokzati összképet”, azóta leszerelték.
