Kertész Edina (fotó: Kovács Ádám)
Ha egy sikertörténettel találkozunk, akkor alig-alig merül fel, hogy a csúcsig mennyi kudarcos élethelyzeten és hibás döntésen vezetett az út. Holott Matthew Syed könyve, a Szuper vagy! épp azt tanítja a gyerekeknek, hogy igenis lehet hibázni, fontos viszont, hogy megtanuljunk fejlődni, nyitottak maradjunk, igaz, ehhez elengedhetetlen az is, hogy ismerjük magunkat, és megtanuljuk azt is, miben vagyunk a legjobbak. Syed önbizalomturbózó kötete a Szívünk rajta októberi kiemelt könyve lett, amely Magyarósi Éva képzőművész és animációs rendező szerint is segít abban, hogy azzá váljunk, akik lenni szeretnénk: „Nem hiteget, elárulja, hogy ez az út sokszor nehéz is lehet”. A kötet fordítóját, Kertész Edinát a megváltoztatható gondolkodásmódról, a felnőttek szerepéről és az inspiráló élettörténetekről faggattuk.
A Szívünk rajtában a Szuper vagy! lett a hónap könyve, de mit gondolsz, miért van szükség olyan könyvekre, amelyek kimondottan a gyerekek önbizalmát turbózzák fel?
A könyv egy amerikai pszichológus, Carrol Dweck elméletét alkalmazza gyerekek számára. Az elmélet lényege az, hogy az úgynevezett rögzült gondolkodásmód - amikor azt gondoljuk, a sikert csak a kiváltságosok érhetik el, és vagy tehetségesek vagyunk valamiben, vagy nem - megváltoztatható a fejlődő gondolkodásmódra. Ez utóbbi a kudarcot a sikerhez vezető akadályként kezeli, és fontos gondolata, hogy sok-sok gyakorlással mindenki jó lehet valamiben. A könyvet a kiadó a kiskamasz korosztálynak ajánlja, ami egy érzékeny időszak a gyerekek életében - nagyjából ekkor dől el, hogyan tekintenek önmagukra és a világban betöltött helyükre. Ha tehát a tizenéveseknek meg tudjuk tanítani, hogyan bízzanak magukban és hogyan dolgozzanak a céljaikon, ezzel a jövőjüket alapozzuk meg.
Matthew Syed: Szuper vagy! – Turbózd fel az önbizalmad, és elérhetsz (szinte) bármit!
Fordította: Kertész Edina, Manó Könyvek, 2019, 160 oldal, 2990 HUF
A gyerekek az idő nagy részét az iskolában töltik, ahol gyakran érezhetik úgy, hogy nem feltétlenül arra kíváncsiak, amit tudnak, és sokszor mutatnak feléjük egy olyan tükröt, ami a hiányosságaikat, a gyengeségeiket nagyítja fel. Hogyan lehetne mindezen változtatni? Mit tehetnek azért a felnőttek, hogy a gyerekek tényleg kihozhassák magukból a maximumot?
Az iskolában a gyerekek azonnali visszajelzést kapnak, ha valami nem sikerül jól, például egy rossz osztályzat formájában. A könyv és a hozzá tartozó gyakorlatgyűjtemény viszont komplex folyamatot jár be az önismeret fejlesztésén át. Azt mutatja meg, hogyan kerekedhetnek felül a kudarcaikon, miből meríthetnek önbizalmat a folytatáshoz és küzdhetnek tovább. A gyakorlókönyvből egészen konkrétan, lépésről lépésre tanulhatják meg ezt a folyamatot; például egy teszt kitöltésével felmérhetik, mennyire magabiztosak, összeírhatják a céljaikat és napi bontásban leírhatják, mit tettek aznap, hogy elérjék azt. Arra is megtanít, mit kezdhetnek a negatív gondolataikkal - amelyek a kudarcélmények velejárói -, hogyan kezeljék a kudarctól való félelmüket, hogyan javíthatják ki a hibáikat apró lépésekben, hogyan kezelhetik a stresszt és így tovább. Ha úgy tetszik, a könyv afféle mentális szerszámosládát kínál, segíti az önismeret kialakulását, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy boldoguljunk az életben, és amire az iskolában a kötelező tananyag elsajátítása mellett nem jut idő. Természetesen az a legjobb, ha mindebben egy szülő vagy akár egy osztályfőnök segít - osztályfőnöki órák kiváló témája és fontos beszélgetések apropója is lehet.
Habár a gyerekkorunkban hallott és olvasott mesék is rengeteg buktatóval vannak teli, mégis már egészen fiatal korunktól arra vagyunk szocializálva, arra tanítanak bennünket mások, hogy a sikeremberek soha nem vallanak kudarcot, és a csúcsra nyílegyenesen vezet fel az út. Ezzel szemben Syed azt mondja, hogy igenis szabad hibázni, ami egy eléggé felszabadító érzés. Mi az, ami a kötet üzenetei, tanításai, tanácsai közül benned a leginkább megmaradt, amiről azt gondolod, bárcsak gyerekkorodban valaki elmondta volna ezt neked?
Számomra az a könyv legfontosabb üzenete, hogy a gondolkodás, a szemléletmód megváltoztatható. Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy a mai tíz-tizennégy éves gyerekek milyen szakmákban dolgoznak majd és milyen készségekre lesz szükségük. Néhány alapvető készségre azonban biztosan szükség lesz: rugalmas gondolkodásmódra, alkalmazkodóképességre, "ütésállóságra", tehát a kudarcok kezelésének képességére, önismeretre, arra, hogy tudatában legyenek az erősségeiknek. Az én gyerekkoromban igazából fel sem merült ez a téma, az iskolában a megúszásra játszottunk, a tanárok és a diákok is, arra, hogy valahogy elérjük a szükséges minimumot. Soha nem hallottam azt, hogy valamiben tehetséges vagyok, nekem kellett rájönnöm felnőtt koromban, hogy mi az. Talán azzal segíthetünk a legtöbbet a gyerekeknek, ha tudatosítjuk bennük ez erősségeiket és segítünk abban, hogy fejlődjenek, célokat tűzzenek ki.
A kötet több olyan hírességet megnevez, akik életük egy adott pontján igenis hibáztak vagy kudarcot vallottak. Akad ezek között olyan, akinek a története különösen közel áll hozzád?
Nagyon sok inspiráló történettel találkoztam a könyvben. Jay-Z, a neves rapper annak idején a furgonjából árulta a lemezeit, mára pedig a világ egyik legismertebb lemezcégének vezetője, producer és előadó. Roald Dahl egy bentlakásos iskolába járt, amit gyűlölt, ám az ott megismert karaktereket végül gyerekkönyvekben örökítette meg, gondoljunk csak Matilda gonosz igazgatónőjére. De a kedvencem természetesen J. K. Rowling története, akinek számos kiadó utasította el a kéziratát a Harry Potter világraszóló sikere előtt.
