Általános cikkek krimi general_press

Szájadban föld

Wostry Ferenc | 2007. július 16. |


B
(Peter James: Kegyetlen tréfa, General Press, 2007.)

Az eredeti cím, Dead Simple (Halálosan egyszerű, vagy ami számomra szimpatikusabb, Halál egyszerű) leíróbb: ez a könyv a szimpla, ám annál kíméletlenebb alapötletére épít, és azt irgalmat nem ismerve végigviszi. A végén megcsavarja, pont akkor és ott, ahol azt a sztori igényli. James regénye irigylésre méltó példája az ökonomikus krimiírásnak.

Három meglehetősen antipatikus fiatalember agyalágyult csínytevésre készül: társukat, az éppen házasodni készülő negyediket leitatják, majd egy kietlen vidéken koporsóba fektetik és eltemetik. Az életét mindössze egy vékony lélegeztető cső "szavatolja". Az agglegényparti ráadásul katasztrofálisan végződik, a sírásókat pár perccel munkájuk bevégzése után halálos autóbaleset éri. Arról, hogy a vőlegény hol van élve elhantolva, csak ötödik, távol levő társuk tud, ám ő mindenről hallgat, a rendőrségnek még azt is letagadja, hogy tudja, mit terveztek barátai a szerencsétlen férjjelölttel. Az amúgy is klausztrofóbiás koporsólakó egyetlen reménye Roy Grace nyomozó, aki az eltűnt ismerőseinek egyre jobban összekuszálódó motivációi kibogozása által próbál a vőlegény sírjának nyomára bukkanni...

Érezni, hogy James több mint harminc éve producerkedik (többek közt számos Cronenberg-film esetében látta el ezt a funkciót) és tudja, mi a sztori lényege, és mi a felesleges mócsing - utóbbiból semmi nem lóg a Kegyetlen tréfa szerkezetén. A figurák leírása lényegretörő (különösen Grace karaktere, aki reálisan megrajzolt rendőrnek hat, számos, ám mégsem unalmas problémával), az expozíció izgalmas (a koporsóba zárt férfi kínjai rendkívül kellemetlenül átérezhetőek), a finálé pedig ropogós-robogó: autós üldözést plasztikusan leírni, úgy, hogy a veszély- és sebességérzet átjöjjön, embertpróbáló feladat, ám az írónak sikerül belevinni minket. Szép munka.