Általános cikkek 2009 napi_kötelező

Napi kötelező: Majmok bombája

.:wendy:. | 2009. február 02. |

Aldous Huxley: Majmok bombája (Cartaphilus, 2008.)

A Szép új világ szerzőjének második disztópiája, a Majmok bombája 1948-ban egy évvel Orwell legendás regénye, az 1984 előtt íródott, de magyarul csak most olvasható először. Míg a Szép új világban a fogyasztás imádatára beprogramozott, ösztönlényekké degradált embereken uralkodott a diktatúra, addig a Majmok bombájában azt mutatja meg Huxley mi történhet világunkkal egy nagyszabású nukleáris és biológiai háború után. Szinte közvetlenül Hirosima és  Nagaszaki után nem is volt nehéz elképzelni, mit folyhat egy olyan világban, ahol az emberi civilizáció szó szerint kipusztítja önmagát és a maroknyi túlélő szinte vegetálva szenved egy eszement vallási vezér uralma alatt. Ebben a világban az emberek helyett már ocsmány majmokká butult lényeket találunk, ám a regény végén mégiscsak felcsillan egy kis remény, több is mint, amit a Szép új világ tár elénk. A Cartaphilus gondozásában most megjelent regényt bátran ajánlom minden disztópia- és sci-fi-rajongónak; a téma egyik legelismertebb hazai kutatója, Farkas Ákos által írt utószó pedig egyenesen kihagyhatatlan.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.