Már korábban beszámoltunk róla, hogy az angol nyelvű irodalom egyik legnagyobb díja a Booker fennállásának 40. évfordulója alkalmából újra kiadják a minden idők legnagyobb Booker-díjas regényének járó díjat. 1993-ban a díj 25 éves évfordulóján ezt Salman Rushdie Az éjfél gyermekei (Midnight's Children) című regénye nyerte el. Mostanra a háromtagú zsűri összeállította azt a hatos rövid listát, amelyek esélyesek lehetnek a Bookerek Bookere-díjra.
A hat kiválasztott Booker-díjas regény között természetesen megint ott van az 1981-es Éjfél gyermekei is, ezzel kell megküzdnie az öt másik regénynek, amelyek JM Coetzee Disgrace (Szégyen, 1999) című könyve, JG Farrell The Siege of Krishnapur (Krishnapur ostroma, 1973) és Nadine Gordimer The Conservationist (Az őrző, 1974) című regényei, Pat Barker The Ghost Road (1995) és Peter Carey Oscar and Lucinda (1988) című könyvei.
A zsűri csak a hat lehetséges nyertest választotta ki, az olvasók mondják ki a végső döntést, szavazni már lehet a Man Booker-díj honlapján, az eredményhirdetés július 10-én lesz.
A hat kiválasztott könyv közül öt a posztkoloniális Angliával foglalkozik, három történelmi regény. Szerzőik négy kontinensről származnak, ketten valók csak Angliából, Barker és Farrell, Coetzee és Gordimer dél- afrikaiak, Carey Ausztráliában, Rushdie pedig Indiában születtett. A lista inkább a Booker-díjasok idősebb generációját reprezentálja, hiszen négyen az esélyesek közül az 1940-es években születtek, és ők még a fiatalabbak; sajnos JG Farrell már csak posztumusz kapná meg az elismerést, mert 1979-ben egy horgászbalesetben elhunyt.
A zsűri elmondása szerint azért esett a választás erre a hat könyvre, mert nemcsak szimplán a legjobbak, hanem úgy időtállók, hogy sikerült kikerülniük a megírásuk pillanatában uralkodó divatirányzatokat. Továbbá, a zsűri szerette volna, ha nem a megszokott, mindenki által várt és számított regények kerülnek fel a hatos listára, ezért nem került be például Yann Martel sokat emlegetett sikerregénye, a Pi élete sem.
A zsűri bevallotta, a lista mégis változott volna, ha inkább a szerzőket díjazták volna, és nem a könyveket, hiszen az idők folyamán rengeteg fantasztikus szerző nyert Booker-díjat, de nem a legjobban sikerült regényükért. Például, ha Ian McEwan a Vágy és vezeklésért kapta volna meg a díjat, ott lenne a listán, de az Amszterdammal nyert, amely a zsűri szerint nem a legjobb könyve. Ugyanígy Margaret Artwood nagyregényét, A vak bérgyilkost (The Blind Assassin) sem tartják a legjobb regényének, pedig ezzel nyerte meg a Bookert.
A hat kiválasztott Booker-díjas regény között természetesen megint ott van az 1981-es Éjfél gyermekei is, ezzel kell megküzdnie az öt másik regénynek, amelyek JM Coetzee Disgrace (Szégyen, 1999) című könyve, JG Farrell The Siege of Krishnapur (Krishnapur ostroma, 1973) és Nadine Gordimer The Conservationist (Az őrző, 1974) című regényei, Pat Barker The Ghost Road (1995) és Peter Carey Oscar and Lucinda (1988) című könyvei.
A zsűri csak a hat lehetséges nyertest választotta ki, az olvasók mondják ki a végső döntést, szavazni már lehet a Man Booker-díj honlapján, az eredményhirdetés július 10-én lesz.
A hat kiválasztott könyv közül öt a posztkoloniális Angliával foglalkozik, három történelmi regény. Szerzőik négy kontinensről származnak, ketten valók csak Angliából, Barker és Farrell, Coetzee és Gordimer dél- afrikaiak, Carey Ausztráliában, Rushdie pedig Indiában születtett. A lista inkább a Booker-díjasok idősebb generációját reprezentálja, hiszen négyen az esélyesek közül az 1940-es években születtek, és ők még a fiatalabbak; sajnos JG Farrell már csak posztumusz kapná meg az elismerést, mert 1979-ben egy horgászbalesetben elhunyt.
A zsűri elmondása szerint azért esett a választás erre a hat könyvre, mert nemcsak szimplán a legjobbak, hanem úgy időtállók, hogy sikerült kikerülniük a megírásuk pillanatában uralkodó divatirányzatokat. Továbbá, a zsűri szerette volna, ha nem a megszokott, mindenki által várt és számított regények kerülnek fel a hatos listára, ezért nem került be például Yann Martel sokat emlegetett sikerregénye, a Pi élete sem.
A zsűri bevallotta, a lista mégis változott volna, ha inkább a szerzőket díjazták volna, és nem a könyveket, hiszen az idők folyamán rengeteg fantasztikus szerző nyert Booker-díjat, de nem a legjobban sikerült regényükért. Például, ha Ian McEwan a Vágy és vezeklésért kapta volna meg a díjat, ott lenne a listán, de az Amszterdammal nyert, amely a zsűri szerint nem a legjobb könyve. Ugyanígy Margaret Artwood nagyregényét, A vak bérgyilkost (The Blind Assassin) sem tartják a legjobb regényének, pedig ezzel nyerte meg a Bookert.