B+
Susan Barker: Sayonara Bar, ford.: Szécsi Noémi, Jaffa, 2007, 358 old., 2490 Ft.
Most éppen egy angol tanárnő, Susan Barker írta meg a maga mangakrimijét: a képregénybuzi, a magányos üzletember és az angol hoszteszlány kavarog a neonnal bevilágított japán éjszakai életben, mindegyikük szerelmes és mindegyiküknek nagyon fáj valami.
Ne riasszon el senkit a borító, mert a három történet izgalmasan kavarog mint Alejandro Gonzalez Inarritu bármelyik filmje, bár itt nincs hörcsögarcú Brad Pitt.
A regény központi helye az üzleti gésák bárja, ahol a Japánban ragadt Mary is dolgozik egy jakuza csávó miatt. A pultos Vatanabe nagyon szereti őt, és menekítené innen az ölében, míg Szató úr véletlenül megy a bárba, de őt sem ereszti a hely. Három hős, három történet.
A regényben nagyon jól keverednek a stílusok, és a szerző bizonyítja azt az okosságot, hogy az elbeszélés igenis izgalmasabbá és színesebbé teszi a történetet. Megkockáztatom, sokszor mintha Murakamit akarná majmolni a szerző, de még ez is jól áll neki, mert a regény által kreált valóság és fikció közötti térben magára hagyott olvasónak így legalább van dolga a szöveggel.
Valóság és fikció? Igen, mert a képzelt mangavilágban élő, fiatal Vatanabe a különböző dimenziók és a hiperrtér urának hiszi magát, mint valami elcseszett Neo próbálja megmenteni a szerelmét, Mary-t. Ezzel szemben a cseresznyevirág hullásának szomorúságát megídéző történetet mesél el Szató úr, aki halott feleségének ír leveleket. A magas beosztású hivatalnok elsőként érkezik, majd utolsóként távozik a munkahelyéről, nincs magánélete, de amikor letéved a hoszteszbárba, váratlanul megtetszik neki valaki. Persze Mary sem normális, aki egy jakuzába szerelmes, ami a legfurcsább virtuális világ.
A könyv sokáig nem mutatja meg, milyen műfajú, hiszen mindhárom történet más-más műfaj: Mary, a központú szál egy jófajta szerelmes-jakuzás sztori, míg Szató úr a csendes, letisztult origamizós életet él, a szerelemért a jakuzákkal leszámoló Vatanabe pedig egy képregényfigura, látványos Ghost in the Shell alak.
Susan Barkert eleget dicsértük, de meg kell említeni Szécsi Noémi fordítót is, aki igazán olvasmányos szöveget hozott létre.
