Kőrösi Zoltán nem hentes

barraban | 2014. október 20. |

Fotó: Facebook/libri

Kint bánatos őszi életkép, eső és tönkrement esernyők, bent a hentesüzletben kellemes meleg, a falnak támaszkodó eladók és az újságírók közösen figyelnek Kőrösi Zoltánra. Az író új regényét, a Szívlekvárt mutatta be rendhagyó környezetben: a falak gyönyörű csempéi percekre rabul ejtettek minden szemet, a pulton pedig mustáros kolbász, almapaprika és csemegeuborka kínálta magát.

A Mester utcai hentesüzlet a regényben is szerepel, tudjuk meg Kőrösitől a helyszínválasztás okát. Miután többször nyomatékosan leszögezte, hogy minden híresztelés ellenére ő nem hentes, elmesélte, hogy a bolt 111 évvel ezelőtt, 1903. október 4-én, nyílt meg, és Brauch Ferenc német származású hentes kolbászgyárának a helyszíne volt. Brauch életútja épp olyan, mint a regénybeli sorsok - tekervényes, abszurditásokkal, valószerűtlenségekkel telített, tipikus közép-európai történet. Brauch henteslegényként dolgozott, aztán fogta magát és nekivágottt a nagyvilágnak, hogy szerencsét próbáljon. Bejárta Német- , Francia- és Olaszországot, és megtanulta a kolbász- és szalámikészítés összes csínját-bínját - több mint ötven fajta kolbász elkészítésének fortélyát ismerte. Takarékoskodott, összespórolta a vagyont, és dinasztiaalapító lett. A második üzletét a Vásárcsarnokban rendezte be, a harmadik pedig vele szemben állt, a másik oldalon, ahol ma egy McDonalds található.

Kőrösi Zoltán: Szívlekvár

Libri, 2014, 432 oldal, 3990 HUF

 

A regény legalább ötgenerációs, és két főszál, két családtörténet áll a középpontban, állapította meg Sárközy Bence, a Libri kiadóvezetője. A magyar családnak a családneve is Magyar, a másik szálon az orosz sorsfonadék százötven évre terjed ki, és megtörténik benne minden, ami a nagy orosz létezésben megtörténhet ennyi idő alatt. Sárközy arról is beszélt, milyen ritka jelenség, hogy ez a hentesüzlet fennmaradt itt, a Mester utca közepén. Kevés dolog állandó, vagy ha mégsem enyészik el, a róla szóló történetek teljesen mások lesznek, ahogy különböző emberek mesélik őket újra és újra. A Szívlekvár fontos szerkesztési elve, hogy a korábbi történetek érvényüket vesztik, vagy más nézőpontból elmesélt történetek írják felül a korábbiakat, ahogy például az egymást váltó rezsimek írták át a 20. századot olyan sokszor. Szinte minden oldalon kapunk egy új életutat, ami meglehetősen elcseszett, de ugyanakkor ironikus is, és ezt a közép-európai létet, mint tudjuk, csak iróniával lehet túlélni.

"Milyen hihetetlenül nagy a kimondott szavak hatalma mirajtunk" – idézet Kőrösi Füst Milánt. A mesék hatalma az egyik fontos rétege a regénynek, feltéve persze, ha egyáltalán eljutunk az elmondásig. Itt ugyanis arról szól generációk sorsa, hogy a történeteket elhallgatták, helyettük áltörténeteket tartottak fönn, és a valódiak nem juthattak el a szereplőkhöz. Kőrösi bevallotta, hogy az orosz szál valós életúton alapul, ma is él az a 85 éves hölgy, akivel hosszú-hosszú időn át találkozgatott, és aki megosztotta vele lenyűgöző életét. Az ő történetei hoztak magukkal egy csomó új szálat, amikből végül felépült a Szívlekvár.

Sárközy felelevenítette, hogy a regényt elindító fejezet egy olyan kisfiúról szól, aki mindenkinél kisebb az osztályban. Nagypapája családtörténeteket oszt meg vele, a történetek hatására pedig a gyerek hirtelen elkezd nőni, és eléri a 2 méter 40 centis magasságot. Orosz segítséggel persze vissza tud az ember fejlődni, ezt is megtanuljuk a regényből. Ez a szál a nagyságtól való félelem története a magyar életutak mellett.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél