Gyönyörű, de ijesztő aktfotó van a címlapon. Az ijedelem oka a felismerés: az először előrehajlónak hitt hölgy nem végez tornamutatványt, a felsőteste egyszerűen hiányzik. Rezzori könyve felhívja magára a figyelmet, és mindezt ízlésesen éri el (mert hogy eléri, az biztos), bár a szinte a nő fenekéből kiálló mosolygós napraforgó metaforáját még értelmezni kell. A borító meg is jutalmazza azt, aki valóban leveszi a kötetet a polcról: csak a könyvet kézbe véve, a fény bizonyos törésénél látható a címlapot beborító, áttetsző kézirat. A borítóterv Dobos Geri munkája.
A
Jeles András: Füzetek – „Főúr, füzetek!” (Kalligram)
Jeles András gondolatgyűjtemények borítója ketté, sőt háromfelé osztott: elől két, s hátul még egy festmény díszíti. Az arcát eltakaró nő, a hátsó, elmosódott kéziratot ábrázoló festmény s annak elülső, vörös tónusú változata sejtelmes. Első fülszövegének névtelen szerzője már-már rajong az íróért és munkásságáért, és csak halovány útmutatást ad belsőbb oldalakhoz; hátul pedig Jeles saját maga által írott életrajza szolgál információkkal. A Kalligram mostanában nagyon szép borítókkal lép piacra. Borító: Jeles Laura és Hrapka Tibor.
B
Az Ulpiusnál azt mondták, angol borítótervezővel kezdtek el dolgoztatni, ami meg is látszik ezen a könyvön is. Az Égi szerelem borítóján meg-megtörő, kínai és más szimbólumok próbálnak egyesülni, de a határvonal végig látható marad. A grafika többszörös körforgás: a borító fő motívuma a középső, lezárt, vörös könnyet ejtő szemből kicsorduló könnycsepp alakját veszi fel, mely a hátsó borítón átértelmeződik: a forma itt már nem könnycseppé, hanem falevélé. A hátul is jelenlévő törésvonal itt a patetikus giccset sejtető könyvismertetést és a kínai írónő rövid életrajzát választja el egymástól. Tervezte: gray318.
A
András Sándor: Szent Kujon megkísértése (Kalligram)
Két élesen elkülönülő, a színekkel játszó részből áll össze a Szent Kujon megkísértésének borítója. A felső, kék árnyalatú részen két utazónak (két hegymászónak?) a kerek napszemüveg miatt kissé légyszerű portréja látható: a Szent Kujonra játszik rá ez a hegymászós-felfedezős kép. Az alsó, barna tónusú képen pedig Sztálin temetése látható. Mi lesz ebből? A két kép egymás közti, és a képek és a cím közötti kapcsolat teljes hiánya nagyon furcsa, bár kíváncsiságot ébreszt a leendő olvasóban. Ezt nem segít kielégíteni a semmitmondó fülszöveg sem, és András Sándorról is csak a legfontosabbakat tudjuk meg a túloldalon. Borítóterv: Hrapka Tibor.
C