Általános cikkek magyar foci regény lakat

Bevezetés a magyar futball hanyatlásába

Valuska László | 2007. június 16. |
Találtunk egy Lakat T. Károly-rajongót, pontosabban Darkopancsev talált meg minket, és megírta, miért jó Lakat T. Károly könyve, az Apám regénye. A könyv elemzésén túl bemutatja a főszerkesztő életútját, élyrehatóan elemzi és rámutat fontos pontokra. Mi megkedveltük a riportert, az biztos. Szerzőnk mindent tud a magyar fociról.

Amikor a 80-as évek végén Lakat T. Károly az akkori – ma már tudjuk – legendás Képes Sportban folytatásokban közölte az Apám regényét, érezhető volt, ez a valaha volt legjobb könyv a létező magyar labdarúgás mintegy 40 évéről. 

Persze, könnyű volt neki…legalábbis annyiban, hogy az említett 4 évtized magyar futballjának minden rezdülését testközelből figyelhette meg, mint az ország legnépszerűbb edzőjének fia, majd később mint a sportnapilap, még később a sporthetilap munkatársa. Ebből a nézőpontból követhetjük, hogyan süllyedt lassan de biztosan a magyar válogatott az 50-es évektől a világ legjobb csapatából előbb a világ legjobb tíz majd a 70-es évekre – talán – legjobb 30 csapata közé. Ami aztán a 80-as években történt, az már inkább a szürrealizmus kategóriája: a további rohamos züllés közben a magyar válogatott 1985-re teljesen váratlanul a világranglista második helyén találta magát, az ifjúsági válogatott Európa-bajnok lett és az addig nemzetközi kupákban soha semmit nem alkotó Videoton bejutott az UEFA Kupa döntőjébe. Nemcsak a mexikói bukást, hanem az azt megelőző szárnyalást sem magyarázta meg senki azóta sem (szerintem most már nem is kellene egyiket sem, maradjon meg ez az emlék nekünk). Az 1986-as VB után aztán helyre állt a rend, az évtized végére megalázó pillanatokat éltek át a szurkolók majd a futball szempontjából legrosszabb pillanatban összeomlott az egész politikai rendszer.

A könyv kimagasló erénye, hogy számos többé-kevésbé ismert tényt – számomra legalábbis – új megvilágításba helyez. Ilyen új és logikus szempontnak érzem, hogy az 50-es évek legendás nagy Honvédje tulajdonképpen nagy Fradi is lehetett volna, „csak” Puskást és Bozsikot kellett volna odavinni. Talán sok minden másként alakul, talán az akkori Fradi tábort nehezebb lett volna itt hagyni néhány játékosnak, talán-talán. Ez ma már valószínűtlennek hangzik, de jó évtizeddel később Vargának például a Fradi tábor is szempont volt, amikor úgy intézte, az olimpiai válogatott csak a nyakkendőjét találja meg a mexikói szállodai szobájában. A szerző egyébként nem vádolható elfogultsággal, igen korrekt módon vezeti az olvasót végig az évtizedeken, igaz, némiképpen idealizálva a magyar futball belső világát. Tény, a 60-as évek eredménysora – VVK győzelem, 2 VVK döntő, KEK döntő, EB bronzérem, 2 VB negyeddöntő, 2 olimpiai aranyérem, többek között – mai szemmel egyszerre szédítő és már-már hihetetlen, de szerencsére mind benne vannak az annalesekben. Mégis, nem lehet nem arra gondolni: valami itt romolhatott el, a hanyatlás itt kezdődhetett el, aminek aztán hamarosan az lett a következménye, hogy egymást követő két VB-re nem jutott ki a válogatott. Ezzel együtt mindenki, akinek vannak gyermekkori fociélményei, őszintén át tudja érezni a 60-as éveket bemutató lelkes és már-már könnyes nosztalgiát. Az erről írtak – futballon és azon kívül is – egy végérvényesen elsüllyedt világot mutatnak be, trösztvállalattal, bányászcsapatokkal és bányásznapi (…) meccsekkel, vonatozó edzővel, afrikai és dél-amerikai túrákkal, ilyen-olyan elvtársak rém- és jótetteivel együtt. Egy mai huszonéves részére ugyanolyan magyarázó lábjegyzetekkel kellene ellátni, mint a német, francia és latin szavakban bővelkedő Jókai regényeket, hogy értsék is. A 60-as évekre vonatkozóan új és jogos felvetés volt, hogy talán nincs Marseille és nincs sok minden más sem, ha az évtized végén nem a senki által nem ismert és senkit nem ismerő Sós, hanem maga a Tanár úr lett volna a szövetségi kapitány. Hasonlóan nekem újdonság volt a – joggal – valaha volt legjobb Fradinak titulált 1968-as csapat „elvesztett” BEK győzelmére tett utalás. Persze túlzás – nem kicsi, nagy – egyszerűen azt állítani, hogy nem nyerhették meg, mivel be se nevezhettek a csehszlovákiai sajnálatos események miatt, de mégis eredeti meglátás ez és egy kicsit tovább építi a legendát is.

Érdekes de érthető, hogy az említett nosztalgikus hangnak már nemigen van nyoma a 70-es és 80-as éveket bemutató fejezetekben. Mai szemmel pedig fantasztikus az eredménysor még mindig – EB negyedik hely, olimpiai ezüstérem, BEK elődöntő, KEK döntő, UEFA kupa döntő, kijutás sorrendben 3 világbajnokságra – de addigra már „felnőtt a gyerek”, és sportújságíróként bizonyára jobban bele is láthatott abba a (sport)erkölcsi szempontból rothadó világba, ami körülvette a magyar futballt. Mindenesetre a szerzőtől kedvet kapva egy új nézőpontot én is „kitaláltam” erre az évtizedre: első igazán nagy fociélményem az 1978-as argentínai VB: aki átélte vagy ismeri a kort, nagyjából tudja, kik játszottak abban a csapatban. Én annyit tennék hozzá, hogy ebben az évben – 1978-ban – Bene Ferenc még mindig csak 34 éves, Varga Zoltán 33 (!), Kocsis Lajos pedig 31 (!!). Elméletileg és csak a játék kedvéért lehet ízlelgetni a neveket, akár ezek a játékosok is szerepelhettek volna Törőcsikkel és Nyilasival együtt, Kempesék ellen….

Ami a 80-as éveket illeti, elismerésre méltó, ahogy a szerző nem mentegeti apját, aki képtelen volt megtalálni a hangot az akkori vezetőkkel és kiigazodni a kor változó körülményeiben,  és akinek kapitányi kinevezése későn, túl későn jött. (E sorok írója halványan emlékszik pl. az USA elleni szánalmas bukásra…). A véletlenek elképesztő szerepét mutatja az a – megint csak nekem teljesen új – információ, hogy a Verebes-féle Rába ETO soha nem jöhetett volna létre, ha a Tanár úr elfogadja az ETO akkori invitálását. A 80-as évek tatabányai világa iránt már nincs – illetve igazából a könyv megírása idején nem volt – különösebb nosztalgikus hangulat. Mellékesen persze – te jó ég, ezt sem fogja ma már egy tizenéves sem elhinni… – azért a Real Madridot még legyőzi az akkori Bányász és ezüst- majd bronzérmes lesz a bajnokságban. Ez már a 80-as évek valószínűtlen világa, amikoris a Mezey-féle válogatott olyasmit valósít meg, amit talán még Puskásék sem: szó szerint szétfutja az ellenfeleit és a mexikói VB-re nagy reményekkel érkezik... Azt hiszem, ebben a könyvben írták le először és tudtommal utoljára: az irapuato-i bukás a magyar foci legnagyobb, legmegsemmisítőbb kudarca, súlyosabb, mint az elvesztett VB döntő vagy Marseille. Mára ez a vélemény ténnyé vált. Ami azóta történt, annak jelentős része visszavezethető Mexikóra, alapvetően törvényszerű volt, hogy a magyar labdarúgás sorsa úgy alakult, ahogy – annyiban gondolom ma ezt másként, hogy még egy esetleges mexikói szolid, jó szereplés esetén is nagyjából ott lennénk ahol most, azaz sehol.

Az Apám regénye arról a magyar labdarúgásról szól, ami már soha nem lesz. Ez a fő tanulsága, nem túl biztató, de jobb ezt tisztázni. Történelmére úgy kell tekinteni, mintha egy múzeumban járnánk: szép festmények, lehet bennük gyönyörködni, híres csatajelenetek itt, királyok és császárok portréi amott. Főszereplői legendás hősök, akik lábai előtt hevert egykor a futballvilág, itthoni színhelyei – részben – ma már nem létező vagy éppen összeomlóban lévő stadionok, ahol furcsa nevű csapatok játszottak akkori önmagukra ma már nem – vagy alig – hasonlító városokban. Hatalmas tévedést követ el bárki, aki a 90-es és 2000-es évek Magyarországán ilyen néven űzött sportágat bármilyen összefüggésbe hozza a könyvben olvasható világgal. Értelmetlen, sőt talán káros is, de mindenképpen -  önbecsapás.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!