Reméljük, az Európa Kiadó választása is erre a Franzen-esszékötetre esik
Ez a szakma magára maradt – ezzel a drámainak szánt kijelentéssel indította a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) sajtótájékoztatóját Kocsis Sándor András, az egyesülés elnöke. A sajtótájékoztató témája az MKKE 6 pontból álló törvénykezési és intézkedési programjavaslata, valamint a könyvpiacon zajló, az egyesülést is érintő viták voltak, de a Könyvesblog kérdésére azért megerősítették az utóbbi évek legizgalmasabb könyves hírét, Jonathan Franzen 2015-ös Budapest Nagydíját is. Mivel Barna Imre, az MKKE egyik elnökhelyettese, a Franzent megjelentető Európa Kiadó főmunkatársa (és korábbi igazgatója) nem árulta el, hogy a kiadó mivel készül az irodalmi élet egyik legnagyobb sztárjának látogatására, kénytelenek voltunk találgatni.
A magyar könyvszakma jelenleg „300 méter autópályányi”, vagyis 610-620 milliós támogatásból gazdálkodik, amibe a 100 milliós Márai-program is beleértendő, ismerteti a számokat Kocsis. Az MKKE nem akar az „állam emlőin lógni”, ám a magyar nyelv továbbéletetéséhez, és határainkon túli megjelentetéséhez nagyságrendekkel több pénzre volna szükség. 10-15 évvel ezelőtt a könyvpiacon megjelentek a szponzorok, ám mára szinte minden külső támogatás elkopott, és a piac csak magára, valamint az olvasókra számíthat. A szakma szereplői pedig, és ebbe Kocsis szerint természetesen az MKKE is beletartozik, rossz válaszokat adtak a kialakult helyzetre.
A rendszerváltás után a magyar könyvpiacon gombaként szaporodtak a kiadók, majd megjelentek a nagykereskedői láncok is, vagyis a piac teljesen önerőből fejlődött, emlékeztet Zentai Péter László, az egyesülés igazgatója. 2008-ban, vagyis a válságot megelőző utolsó évben 67 milliárdos forgalom bonyolódott a piacon, a válság hatására viszont beszűkült az olvasói keret. Számos csökkenő forgalmú év után, melyet az állam „részvétlen figyelemmel figyelt”, a szabadforgalmi könyvpiac tavaly 3 százalékos növekedést produkált. Zentai emlékeztetett arra is, hogy a könyvkiadás a legnagyobb kulturális terület, és az egyetlen, ami a rendszerváltás után piaci körülmények között működik - az állam mindössze a teljes piac 2 százalékát támogatja.
Az MKKE pontosan tisztában van a velük szemben megfogalmazott vádakkal és kritikákkal, melyek egészen a külön kiadói és külön kereskedelmi kamara igényétől a Könyvhéten időtlen idők óta fellépő sramlizenekar leváltásáig terjednek. A magyar könyvkiadás 220 éves múltra tekint vissza, ezalatt az idő alatt a kiadók és a kereskedők folyamatosan egy csapatban játszottak, és bár egyetlen szerveződés sem működik konfliktusok nélkül, ellenérdekeltnek nevezni a feleket Zentai szerint erős túlzás – a konszenzus nem attól fog megszületni, hogy különálló szervezetbe tömörülnek. Az, hogy az MKKE a kereskedők érdekeit képviselné, szintén puszta vádaskodás. A kereskedők, a maguk 28 százalékával nem juthatnak túlhatalomra az egyesülésben, ami döntően a könyvkiadók érdekeit képviseli. A Könyvfesztiválon egyedül a Bookline állít standot, a Könyvhét 147 pavilonjából pedig mindössze nyolcon állítanak ki kereskedők. Zentai beszélt arról is, hogy a Libri-csoport vezetősége azért nincs benne az MKKE elnökségében, mert nem választották be őket. (A titkos szavazás 3 évente zajlik, az igazgatót 5 évente választják.) A Libri-Shopline-hoz köthető kiadók néhány hete léptek ki a MKKE-ből.
Kapcsolódó cikk:
Az egyesülés azt viszont elismerte, hogy igenis megsértődött a Balassi Intézetre a Publishing Hungary program miatt. Az MKKE nagyon pártolta, hogy a magyar könyvkultúra a világ könyvvásárain is megjelenjen, ám a Balassi Intézet nem akart együttműködni velük. Három kérésük volt a Balassi felé, egyik sem valósult meg.
- Jelölhessenek egy tagot a kuratóriumba, ami eldönti, melyik könyvvásárokon jelenjen meg a magyar könyvszakma
- A Frankfurti Könyvvásáron felállított magyar stand kapjon új dizájnt az elavult régi helyett
- 2 százalékot kértek a program teljes költségvetéséből.
A könyvpiacon kialakult problémák megoldására az MKKE egy 6 pontból álló javaslattal próbál megoldást találni.
1. A könyves árkötöttségi törvény elfogadása
Csaknem 10 éves munka eredményeként 2 évvel ezelőtt teljes szakmai konszenzus született a témában, a kormánytól viszont utoljára fél évvel ezelőtt érkezett válasz a felvetésre – szerintük a kérdés akkor épp nem volt aktuális. A törvényjavaslat, melyhez az Európában legfrissebb német törvényt vették alapul, és amely Kocsis szerint a szakma önvédelmét szolgálja a feláras piaccal szemben, két napja landolt a döntéshozók asztalán. Az egyesülés elnöke úgy véli, a kötött ár nem töri majd le a versenyt, hanem fairré teszi. A törvény értelmében egy év után lehet majd leárazni könyveket, tehát nem fordulhat elő, hogy a legújabb papírkötéses bestseller a megjelenés után két héttel mér féláron lesz kapható az áruházláncokban az akciós női zokni és a teavaj mellett. Kocsis szerint mindenkinek meg kell értenie, hogy a fiction rész mindössze a könyvszakma 23-25 százalékát teszi ki, az évente megjelenő 8000 címből pedig csak 100 az agyonhájpolt könyv. Ma Magyarországon nincsen differenciált ár, vagyis nem ritka, hogy egy szakkönyv, lexikon és egy ponyva ugyanazon az áron jelenhet meg, ez pedig végtelenül szomorú. Zentai a kötött árat már működtető országok felméréseiből idéz – a felmérések szerint a fix ár nem a forgalmat fogja befolyásolni, hanem azt, hogy mit olvasnak az emberek. A szabadáras piacon főleg a bestsellereket vásárolják, míg kötött ár esetében szélesebb a merítés.
2. Márai-program
A program az MKKE skandináv mintára megalkotott könyvtár-támogatási modellje, melynek lényege, hogy egy szakmai testület összeállít egy listát a „nemzeti kultúrkincs szempontjából alapvetően fontos művekből”, a könyvtárak pedig ebből a listából választhatnak és rendelhetnek könyveket. A könyveket az állam vásárolja meg nekik. Még Hiller minisztersége alatt, 2010-ben született megállapodás az évi egymilliárd forintos támogatásról, ám ez a támogatás előbb évi 400 millió forintra csökkent, majd miután a jelenlegi kormány teljesen eltörölte volna, végül „megszégyenítő” 100 millióra tornázták fel az összeget.
3. 2015/16, a Magyar Irodalom Éve
Az egyesülés szeretné, ha a 2015-ös Könyvhéttől a 2016-os Könyvhétig (vagy Könyvfesztiváltól Könyvfesztiválig) tartó időszak a Magyar Irodalom Éve lehetne - ennek megvalósításához 50 millió forintra lenne szükség.
4. Könyvvásárlási adókedvezmény a pedagógusok számára
Magyar Bálint minisztersége alatt ez az összeg 7000 forint volt, ám később még ezt is eltörölték. Az MKKE most azt szeretné, ha a pedagógusok évi 100 ezer forintig leírhatnák az adójukból a könyvvásárlásaikat. Jelenleg ilyen összegű adókedvezményben csak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói részesülnek.
5. Széchenyi Pihenő Kártyával is lehessen könyvet vásárolni
Az egyesülés szeretné, ha a Széchenyi-kártyát nem csak meccsjegyekre és üdülésre, de könyvvásárlásra is igénybe lehetne venni.
6. A kedvezményes kamatozású könyvszakmai hitelprogram korszerűsítése
Az egyesülés szeretné elérni, hogy az eddigi 50 százalékos könyvszakmai kamattámogatás a jövőben 75 százalék legyen, és a futamidő a jelenlegi egy évről kettőre emelkedhessen.
+ 1 JONATHAN FRANZEN
A kiadók javaslatai alapján a Könyvhét díszvendégét minden évben az egyesülés elnöksége hagyja jóvá, titkos szavazással. Franzen már a tavalyi szavazáson is az élen végzett, ám akkor nem ért rá, de megígérte, hogy ha még egy év múlva is áll a meghívás, akkor szívesen elrepül Budapestig. Az is kiderült, hogy az összes eddigi vendég közül ő volt a leggyorsabb válaszadó, válasza már a felkérés másnapján megérkezett. Franzennek eddig három nagyregénye jelent meg magyarul (Szabadság, Javítások, Erős rengés). Már csak első, 1988-as regénye, a The Twenty-Seventh City nem olvasható magyarul, mi mégis arra tippelünk, hogy kiadója az első magyarul megjelenő esszékötetével köszönti majd. Mivel tavaly megjelent esszékötete, a The Kraus Project az osztrák Karl Kraus műveivel kapcsolatos értekezéseit tartalmazza, és Kraustól mindössze egyetlen kötet (Fotogammetria) jelent meg magyarul, nem valószínű, hogy az Európa ezzel próbálkozna. Marad a How to be Alone és a Farther Away. Ha tartják magukat az életmű visszafelé való megjelentetéséhez, akkor jövőre a 2012-es Farther Awayben elolvashatjuk, hogy miért is gyűlöli annyira Franzen tragikusan fiatalon elhunyt kollégáját, David Foster Wallace-t.
Vendégország 2015-ben nem lesz, az egész fesztivál a 220 éves magyar nyomtatott könyvkultúrát ünnepli majd. (A 2016-os rendezvény vendégországát viszont már most lehet tudni, akkor a szlovák irodalommal ismerkedhetünk majd, úgyhogy a kiadók már most elkezdhetik feltérképezni a szlovák terepet.)
