Általános cikkek beszámoló 2008 london book fair

A könyvszakma az iPodra vár

Valuska László | 2008. április 16. |
Kezdjük az összegzéssel: a könyvekbe senki nem olvas bele, forgatja, nézegeti, az alapján dönt. A London Book Fair a könyvszakma találkozója, itt a jogtulajok, a kiadók üzletelnek és tárgyalnak egymással, esetleg belefutnak egy-két jövőbeli bestsellerbe. Például most mindenki az új Dan Brown-könyvet keresi, de semmi infó nincs róla.

Nagy nevek nem forognak itt, azokat könnyű eladni, hanem kisebbeket, a könyvpiac jelentős szeletének résztvevőit lehet itt megtalálni. Az LBF-en mindenki tárgyal (Magyarországról is jöttek néhányan: az Ulpius és az Agave tuti, meg Matyi Dezső) rajtam kívül, valószínűleg csak én vagyok itt könyveket nézegetni.


(A fényképekért elnézést, de a Lumix megadta magát)

 

A két Syma-csarnoknyi területen befogadhatatlanul sok standon különböző kiadók: gyerek-, orvosi-, tudományos-, motoros- és amerikai focis könyvek, itt minden van, még manga Machbeth is. A szakácskönyveket főzőshowval adják el, de végigültem egy Tony Parsons-interjút is, hátha kiderül valami. "Az ember, aki drogozott a Sex Pistols-szal" - ennyit tudtam róla, és hogy újságíró volt valaha, ma meg inkább nyomja a bestsellereket. A sehova sem tartó beszélgetés során az derült ki, hogy Peking és Sanghaj izgatja, meg az apa-fiú kapcsolat. Sokkal érdekesebb volt az öreg tanzániai kiadófőnök találkozása dél-afrikai kollégáival, akik a beszélgetés közben névjegyet cseréltek, majd megkajáltak, végül elbóbiskoltak.




 

Mi hol vagyunk? Ja, sehol


A rengeteg kiállító között a németek egy szép és egységes standon mutatják magukat, ahogy a spanyolok és a románok is, meg minden normális ország. Na és kik nem? Bizony, a magyarok. A frankfurti könyvvásáron mindig nagy erőkkel ott vagyunk, de az olyan, mintha hazai pályán játszanánk, itt meg semmi, ami elég elkeserítő, ha belegondolok, milyen ügyesen kínálják a könyveiket például a románok. Annyira sokat gondolunk az irodalmunkról, de ide nem merünk/ nem tudunk/ nem akarunk kijönni, de miért? A tavalyi cannes-i filmfesztiválra összeállt néhány forgalmazó, és együtt jelentek meg a filmmarketen, ilyet miért nem tud a könyves szakma?

 


 

Az arab massza


Az idei LBF kiemelt vendége az arab irodalom, amely számomra egy elég nagy massza: 22 ország közös fellépésével azt biztos elérik, hogy az európai olvasó számára ugyanolyan ismeretlen masszák is maradnak. Ráadásul a standjaik között is óriási a különbség: a szaúdiaknál hatalmas makettek, fényes, virágos díszítéssel, a könyveket elrejtve várják a vendégeket, sok kaftános ember invitálja be a látogatókat, de kevesen nyitottak erre. Párhuzamosan a kiállítással egy szemináriumsorozaton dolgozzák fel az arab irodalomhoz kapcsolódó legfontosabb kérdéseket: kiadás, költészet, próza, női szerzők, fordítás, az angolok viszonya az arab irodalomhoz.


 

Az arabok a központban

 

Be Green!


A könyvszakma legélénkebben idén a környezetvédelemre és a digitális világra összpontosít egy-egy előadássorozattal. Előbbire teljesen véletlenül estem be, mert rossz terembe mentem, és ahogy régen az egyetemen, itt is későn vettem észre. De így legalább megtudtam, milyen előretörés van a nyomda, a festék, a csomagolás terén; think green, be green, mondta a HarperCollins kiadó vezetőmérnöke. Igen, a könyvkiadó egyik legfontosabb embere egy mérnök, aki csak a környezetvédelemmel foglalkozik, és a Penguinnél is van ilyen szakértő, most mindenhol policy ez. Az mondjuk szórakoztató, amikor ilyen hatalmas kiadók előadják (magyarázkodnak?), mennyi mindent tettek a környezetért. Mert ugye a festék, meg a csomagolás. A legjobb kérdést egy új-zélandi független kiadó képviselője tette fel: Nem arra kellene törekedni, hogy vékonyabb könyveket adjanak ki? Mert ugye mindenhol tendencia a szellős szövegkezelés, a minél vastagabb megjelenés. Hajrá esőerdők, hajrá fák!



 

Minden a digitalizálás


A környezetvédelmet másfelől közelítette meg a digitális könyvkiadásról (e-book), az online vásárlásról és marketingről szóló szemináriumsorozat, ahol hatvanéves emberek beszéltek a kikerülhetetlen és szükségszerű online változásokról. "A High Street könyvesboltjai és az Amazon között kell megtalálni a megfelelő online eladást" - mondta egyikük, aki nagyon hitt a könyvesboltokban, kiemelte kultúraközvetítő szerepüket, míg az online-t arra használja, hogy azzal is behúzza a boltjába az embereket, miközben támogatja (hiszen jól megy) az online kereskedést. Erre az előadásra be kellett volna ültetni a hazai könyvpiac jeleseit (kivétel Bookline), hogy lássák, merre tart a világ. Erre. Közösségek, online vásárlás, egyedi ajánlatok, gyorsaság. Mert a könyvesbolt és az online nem zárja ki egymást.


HarperCollins vagy Random house

 
 
A nap kulcsmondata: "The e-book is waiting for iPod". Az évente mindössze 2-3 százalékkal növekedő e-book piac robbanását várják a szakértők az iPodtól, aminek a legújabb verziói már alkalmasak lennének a kényelmes szövegolvasásra is. A Sony ebook olvasóját szidták, nem csodálom. Ennek ellenére csak a Microsoft van jelen egy online kiadó-adatbázissal.


Románnak lenni jó

 
A háromnapos rendezvénynek ma vége lesz, mi, magyarok igencsak tudnánk profitálni egy ilyenből. A könyvszakma is termékeket ad el (product, sorry - mondta az egyik előadó), így is kezeli itt mindenki. Mert a kultúraközvetítés, a nevelés, lássuk be, másodlagos. A kérdés egyszerű: miből lehet a legtöbbet eladni, ami illeszkedik a kiadó arculatához? A hazai könyvkiadók közül sokan képesek tartani magukat ahhoz, hogy minőségi könyveket juttassanak el széles tömegekhez, mindezt úgy, hogy a kiadó identitása tisztázott. És persze vannak, akik menekülnek előre, mindent felvásárolnak, mert ez is egy út.
TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.