Berec Judit: Frida Kahlo [Képalá]

Képalá |

Egy-egy vidéki munka általában fél vagy egy évre elszakított otthonról, ilyenkor mindig szerettem megfigyelni az építkezés körül élő helyieket. Mindig ugyanazok, mindig ugyanarra, mindig ugyanakkor. A legemlékezetesebb talán Frida Kahlo volt. Persze nem így hívták, de én mégis így kereszteltem el a pulcsija után. Nem láttam minden nap, de ahhoz éppen elég sűrűn, hogy egy örök életre belém vésődjön a létezése. Hosszú barna haja mindig kiengedve és csapzottan lógott a hátán, mintha igazán zsíros vagy frissen mosott és nyirkos lenne. Hippi volt a maga módján a művésznő arcképével a hátán. Mindig hajnalban sétált el előttünk a közeli park felé a fekete labradorjával. Reggeli vizelet, széklet, szagminta, miegymás.

Hányszor, de hányszor előfordult már velem is az, hogy a reggeli mellett az esti pisilést is az utcán végeztem el. Fiatal munkásként egyszer egy szabadtéri mulattságon voltunk a többiekkel a városban, de nem volt kedvem kifizetni a nyilvános mosdó díját, így a városháza falát locsoltam meg. Be sok régi emlék, boldog fiatalság. De egy ideje már semmi sem a régi. Minden megváltozott körülöttem a műtét óta. Az olyan alap dolgoktól kezdve, mint például az ürítés, a természetes szerelmen át Frida Kalho felé semmi sem olyan már, mint volt. De nem is olyan, mint ahogyan elképzeltem. Voltam már boldog, szerettem is tárgyakat, helyeket, életérzéseket és nőket is. Mindig azt képzeltem van még feljebb, van még mélyebb boldogság. Majd öreg koromra boldog leszek. A boldogságot a mában kellett volna megélnem, a mostban kéne átéreznem. És élem is, érzem is, hisz most, éppen ebben a pillanatban a Tisza végtelen szőkesége, csapzottsága csordogál át a lábujjaim között.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nagy-Rakita Melinda: Az élet vize [Képalá]

...

Papp Ákos: Vízen járás [Képalá]

...

Bodóné Hofecker Zsuzsanna: Egészben ahogy vagy [Képalá]

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Olvass!
...

Te mennyit fizetnél az anyád szabadságáért? Olvass bele Édouard Louis új regényébe!

A pénz nem boldogít, de szabaddá és függetlenné tesz. Főleg, ha egy alkoholista férj elől menekülsz. Olvass bele!

...

Zilahi Anna és a Gyengédség: „hogyan legyen nő az, / aki nem lehet férfi?”

Mit jelent az érzékenység és az intimitás a mai világban? Olvass bele!

...

A szerelem és a hit, ami erősebb nálunk: Olvass bele Szabó T. Anna új novelláskötetébe!

A főszereplők a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig tartó szenvedélyek.